A megye úthálózatának további korszerűsítése, a turizmus és a gazdaság fejlesztése jelent prioritást erre az esztendőre a Bihar megyei önkormányzat számára – mondta el a Krónikának Mircea Jacan szóvivő.
Emlékeztetett: többszöri halasztás után tavaly végre sikerült befejezni a megye egyik legfontosabb turisztikai célpontjára, a Pádis-fennsíkra vezető út aszfaltozását, idén pedig a Medveles és Biharfüred közötti útszakasz, illetve a Biharlonkáról az Arad megyei Menyháza felé vezető út következik – ezek az utak elsősorban turisztikai potenciáljuk miatt jelentenek elsőbbséget.
A megyei önkormányzat ugyanakkor Élesd és Belényes városok számára terelőút építését tervezi az idei évre. A turizmus fejlesztését segítené elő az altalajkincsek, elsősorban a termálvíz jelentette előnyök hatékonyabb kihasználása is: a szóvivő elmondása szerint a félixfürdői strandok további fejlesztése, illetve a Belényes környékén létrehozandó újabb gyógyvizes fürdőhely szolgálná leginkább ezt a célt. A gazdaság terén az önkormányzat újabb ipari parkok létrehozását tervezi a megyében, emellett prioritást jelent a váradi reptér további korszerűsítése is. Fontos cél az idei évre ugyanakkor a Körösvidéki Múzeum felújított székhelyének átadása és a múzeum beköltöztetése is – mint ismeretes, az intézmény évek óta fél gőzzel működik, mióta korábbi székhelyét, a római katolikus püspöki palotát a restitúciós törvény alapján a püspökség visszakapta, különböző okok miatt azonban az új székhelyül kijelölt épület, az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola restaurálása évek óta húzódik.
Kolozs megyében a kincses városi repülőtér kifutópályájának befejezése, a regionális sürgősségi kórház felépítése, valamint a megyei utak felújítása szerepel a Kolozs megyei önkormányzat legfontosabb idei célkitűzései között – tudtuk meg Vákár Istvántól, a megyei tanács RMDSZ-es alelnökétől. „Üzembe kell helyezzük a reptér új kifutópályájának első 2100 méteres szakaszát, a munkálatok tavaly is jól haladtak, csak a fagy beálltával álltak le” – nyilatkozta lapunknak Vákár István. Hozzáfűzte: a legnagyobb munka a Szamos elterelése lesz, az ehhez szükséges anyagi forrásokat a központi költségvetéstből hívják le, mert a Szamos elterelése az Országos Vízügyi Hatóság feladatkörébe tartozik. A kisajátítások mellett a Szamos jelenlegi medrének közjogi helyzetét is rendezni kell, hiszen ott épül majd az új kifutópálya második szakasza 2100 métertől 3500-ig. Mint részletezte, körülbelül egy év alatt lebonyolítják a beruházáshoz szükséges papírmunkát, a kifutópálya fennmaradt részének építését még idén el akarják kezdeni.
Vákár István elmondta, a regionális sürgősségi kórház ügye jelenleg úgy áll, hogy az év végén a megyei önkormányzat tulajdonába került a beruházáshoz szükséges teljes terület. Korábban csak hathektárnyi területtel rendelkezett a megyei tanács, miközben 14 hektár területre van a kórházépítéshez szükség. Mint részletezte: jelenleg a megvalósíthatósági terv felújításán dolgoznak, az egészségügyi minisztériumtól ugyanakkor ígéretet kaptak arra, hogy a szaktárca fedezi ennek költségeit. „Érdemes azért elmondani, hogy a megye költségvetése eléggé szűkös, a 600 millió lej nem sok, miközben Kolozsvár költségvetése meghaladja a 900 milliót” – jegyezte meg a tanácsi alelnök. Kifejtette, a fent említett összeg 37 százalékát a szociális támogatások viszik el, ráadásul gyakorlatilag valamenynyi kolozsvári kulturális intézmény – köztük a kolozsvári filharmónia és a Puck bábszínház – a megyéhez tartozik. „Jó lenne, ha a városi önkormányzat nemcsak szóban, hanem költségvetésileg is foglalkozna a kultúrával” – jelentette ki Vákár arra utalva, hogy nyilatkozatok szintjén Emil Boc polgármester sokat foglalkozik a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa projekttel.
Az elöljáró korábban kifogásolta, hogy a megyei utak felújítására nem jutott elég pénz, tavaly a kolozsvári stadionépítés megterhelte a megye költségvetését, miközben a megyei utak gyatra állapotban vannak. Kifejtette, magyar szempontból fontos, hogy az idei felújítások közt prioritást élvez a széki út, amelyet már tavaly elkezdtek felújítani. Ezenkívül fontos a Kalotaszentkirályig vezető útszakasz, valamint jelentős befektetést igényel a vajdakamarási út teljes felújítása is, amely jelenleg elhanyagolt állapotban van.
A Maros megyei önkormányzatnak ellenben egyelőre nincs sem elfogadott költségvetése, sem a képviselői testület által láttamozott évi tervlajstroma. Mindezek komolyan fékezik az intézmény munkáját, amely így az év első két-három hónapjában csupán az önfenntartást tűzheti ki célul. „Semmiféle beruházást nem eszközölhetünk, a pénzünket csak az apparátus fizetésére és az épület közköltségeire fordíthatjuk. Ilyen körülmények között még csak tervezgetni sem lehet” – adott hangot elégedetlenségének a lapunknak nyilatkozó Lokodi Edit Emőke. Az önkormányzat korábbi vezetője, jelenlegi alelnöke elmondta, a tanács munkáját még inkább megnehezíti az új elnök, Ciprian Minodor Dobre magatartása, aki sem vele, sem a másik, szociáldemokrata helyettesével nem hajlandó kommunikálni. „A felsoroltak mellett a legnagyobb gondot az együttműködés hiánya jelenti, mely se nem folyamatos, se nem rugalmas. Magyarán: nem működik, de ennek javítása az elnök feladata lenne” – szögezte le Lokodi. Mint mondotta, annak ellenére, hogy Dobre a művelődési intézmények felügyeletével őt bízta meg, hozzá még a kultúrintézmények vezetői által írt levelek sem jutnak el. Mindezek ellenére Lokodi Edit Emőke optimista: reméli, hogy az idén sikerül az immár százéves Kultúrpalota, illetve a múzeumok restaurálási munkáit folytatni. Egyben szükségesnek tartaná, hogy a Maros Művészegyüttes magyar tagozata is kapjon egy új próbatermet, hisz a megyei önkormányzat kénytelen kivonulni a református egyház által visszaszerzett Szentgyörgy utcai Makariás-házból. Lokodi ugyanakkor reméli, hogy annak dacára, hogy Ciprian Minodor Dobre lemondott volna a Látó és a Vatra művelődési folyóiratokról, a megyei önkormányzatnak csak sikerül megőrizni a két nagy múltú kiadványt.
A mikházi kórháznak ki kellene vonulnia a Ferenc-rendi kolostor épületéből, a marosvécsi hasonló jellegű intézménynek pedig a Kemény-kastélyt kellene mielőbb felszabadítania. Mindez azonban újabb befektetéseket igényelne, ami a megyei testület költségvetését terhelné. Egy harmadik kórházotthonnak, a marossárpatakinak ugyan megadatik, hogy a Telekiek kastélyában maradjon, azonban ennek az a feltétele, hogy a tanács megvásárolja az ingatlant a családtól. „Ugyanoda jutunk vissza, ahonnan elindultunk. Terveink megvalósításához pénzre lenne szükségünk. Ehhez viszont el kellene fogadnunk a 2013-as stratégiát és a költségvetést” – állapította meg Lokodi Edit Emőke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok