A demográfiai hullámvölgy és az érettségi vizsga szigorítása miatt négy év alatt felére csökkent Romániában az egyetemi hallgatók száma – közölte az Adevărul internetes kiadása.
2015. február 16., 19:132015. február 16., 19:13
Míg a 2008/2009-as tanévben még 891 ezer fiatal tanult a romániai felsőoktatásban, a 2012/2013-as tanévben számuk 465 ezerre csökkent. A szociológusok a tendencia folytatódására számítanak, pedig Romániának az a célkitűzése, hogy 2020-ig tíz százalékkal növekedjék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma.
A társadalomkutatók rámutattak: a vizsgált időszakban hagyták el az egyetemek padjait az utolsó népesebb korosztályok, amelyek még 1989 előtt születtek. A rendszerváltozás után ugyanis – amikor eltörölték a Ceauşescu-diktatúra által bevezetett abortusz-tilalmat – a természetes népszaporulat meredeken visszaesett, negatív tartományba került, és 2013-ban elérte a második világháború utáni történelmi mélypontját.
Míg 1989 előtt egy romániai nő átlagosan 2,3 gyereket szült, a gyermekszülési hajlandóság a 90-es évek elején visszaesett, és az utóbbi évtizedben a gyermekvállalás aránya 1,3 gyermek szintjén stabilizálódott.
Amellett, hogy kevesebb diák végez középiskolát, az utóbbi években sokkal komolyabban veszik az érettségit is: míg 2009-ben a jelentkezők több mint 80 százalékának sikerült a vizsga, 2012-ben a végzősök fele sem ment át, így egyetemre sem jelentkezhetett.
Az Adevărul szerint megalapozatlan mítosz az, hogy a munkaerőpiacot ellepték a „diplomagyárak által futószalagon gyártott” felsőfokú végzettségűek: a 30–34 éves korosztály alig 21,8 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az európai átlag 35,8 százalék.
Románia tehát távol áll attól, hogy 2020-ig teljesíteni tudja azt az európai uniós célt, hogy a 30 és 34 év közöttiek legalább 40 százaléka rendelkezzen egyetemi végzettséggel. Ezért a kormány 26 százalékos arány elérését tűzte ki célul a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, írta a lap. n Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!