Felére csökkenhet egy év alatt a gyógyszertárak száma

A szakértők a Ziarul Financiar gazdasági lap által szervezett konferencián beszéltek arról, hogy a gyógyszerek árának július elsején bevezetett csökkentése, valamint a clawback adó és az erre vonatkozó eljárás átláthatatlansága ellehetetleníti tevékenységüket.

Ugyan már 2009 óta érvényben kellene lennie, de csak néhány hónapja lépett hatályba az a rendelet, amely jelentősen csökkentette bizonyos orvosságok árát, a gyógyszertárláncok képviselői szerint azonban ennek nyomán az olcsó orvosságok árusítása már nem kifizetődő számukra, ezért a vásárlóknak hamarosan az eddigieknél is több pénzt kell költeniük a termékekre. Elmondásuk szerint az intézkedés óta egyes patikák bevétele 17 százalékkal esett vissza. A konferencia résztvevői szerint az ármérséklés hab a tortán volt, miután az ágazatban tevékenykedő cégek már jó ideje befizetik az államkasszába üzleti forgalmuk 25 százalékát clawback adóként.

A fokozatos bevezetés nem járt volna kieséssel

Robert Popescu, a romániai gyógyszeripari beszállítók és forgalmazók egyesületének (ADRFR) elnöke úgy fogalmazott: a kormány nem takarított meg egyetlen lejt sem az orvosságok árának csökkentésével. Szerinte természetesen szükséges volt életbe léptetni a 2009-es rendeletet, de az előírásokat nem egyszerre, hanem fokozatosan kellett volna alkalmazni.

„Amennyiben évi két–három százalékos mérséklésről lett volna szó, nem befolyásolta volna ennyire negatívan az üzletet” – mutatott rá Popescu. Az egyesület elnöke meg van győződve arról, hogy amennyiben a gyógyszerárak és a clawback adó a mostani formájában marad meg, hamarosan a patikák közel fele lehúzhatja a rolót, a megmaradóknak ráadásul csökkenni fog a kínálatuk.

Hasonlóan vélekedik Petru Crăciun, a Cegedim kutatócég vezérigazgatója, aki szerint előfordulhat, hogy kevesebb gyógyszer marad a piacon. „Az árcsökkentést nem minden termék fogja átvészelni. Becsléseik szerint év végére a piac 2,8 százalékkal fog visszaesni” – vélekedett. Crăciun kifejtette: a közeljövőben el fognak tűnni az olcsó gyógyszerek, amelyek már nem kifizetődőek, a pácienseknek pedig egyre többet kell majd fizetniük a drágább orvosságokért.

„El kell fogadni a helyzetet”

Ehhez képest Marius Savu, az Országos Gyógyszerügynökség (ANM) elnöke úgy véli: a rendeletet már 2009-től alkalmazni kellett volna, a gyógyszergyártóknak és -forgalmazóknak pedig el kell fogadniuk a helyzetet. Savu ugyanakkor elismerte, hogy az árcsökkentésnek „kevésbé kellemes” következményei is lesznek, így eltűnhetnek bizonyos orvosságok a piacról. „Eljött az ideje annak, hogy a fontosabb piaci szereplők egy asztalhoz üljenek, és közösen vázoljanak fel a fogyasztók számára vonzó és az iparnak is kedvező árrendszert” – fogalmazott a gyógyszerügynökség elnöke.

Megerősítette lapunknak a konferencián elhangzottakat Szabó Péter, a gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke, aki szerint az árcsökkentés miatt elsősorban a kis patikák léte kerülhet veszélybe. Rámutatott: egyre több gyógyszer tűnik el a polcokról, a külföldi gyártók kevesebb terméket hoznak az országba, mert az egészségügyi minisztérium által elrendelt árcsökkentés miatt nem éri meg nekik a romániai piacon forgalmazni.

„A kis gyógyszertárak húzzák a rövidebbet, hiszen a nagy láncok mögött általában importőrlerakat áll, amely a kevés külföldről behozott orvosság nagy részét saját patikáinak adja oda, a kisebbek pedig kínlódnak. Meg kell harcolni minden termékért” – fogalmazott a kamara elnöke. Hozzátette: az is hatalmas veszteségeket okozott, hogy a gyógyszertárakat a készleten lévő termékek kisebb áron való eladására kötelezték. Szabó kifejtette: a patika a készleten lévő gyógyszereket egy adott áron vásárolta meg, majd ennek feléért kellett július után továbbadnia – egy közepes forgalmú gyógyszertárnak ez 30–40 ezer lejes veszteséget jelent, amit egy év alatt sem hever ki a vállalkozás.

„A betegek fizetnek rá a kormány intézkedésére”

Szabó Péter szerint a betegek is ráfizetnek a gyógyszerárcsökkentésre, mert az olcsó termékek eltűnnek, és kénytelenek megvenni a drágább készítményt. Például a július előtt 10 lejes vérnyomáscsökkentő most már 5 lejbe kerül, de mivel a gyártónak ezen az áron nem éri meg forgalmazni, a patikák nem tudják beszerezni, helyette a beteg kénytelen megvenni a drágábbat, ami most már nem 35 lej, csak 20, de így is kétszer annyiba kerül, mint a módosítás előtt az olcsóbb.

„Az árcsökkentéssel csak az egészségbiztosítási pénztár járt jól, hiszen a támogatások mértékét is megváltoztatták, így az ártámogatott és ingyenes receptek után kevesebbet fizetnek a gyógyszertáraknak. A páciens egy nap arra ébredhet, hogy a recept ugyanaz, de az ő hozzájárulása megkétszereződött annak ellenére, hogy az orvosság olcsóbb” – magyarázta a szakember.

Hasonló problémákra hívta fel a figyelmet egy sepsiszentgyörgyi gyógyszertár tulajdonosa is. Bartha Ilona lapunknak hangsúlyozta, a nagy láncok a saját importőrrel szélesebb választékban jutnak hozzá a gyógyszerekhez, de ezek számára nem a szakmaiság, hanem csak az eladás számít. „Mi sokszor úgy is megrendelünk egy gyógyszert, ha nincs rajta nyereség, csak hogy a betegeken segítsünk. A nagy cégeknél csak az eladás számít” – panaszolta a gyógyszerész. Kifejtette, egyre kisebb árréssel dolgoznak, ez is a független gyógyszertárak létét veszélyezteti – például van olyan 17 ezer lejes gyógyszer, amelyre mindössze 35 lejt tesz rá a patika.

Bartha Ilona azt is nehezményezi: az egészségbiztosítási pénztár nem hozta nyilvánosságra, hogy az árakkal egy időben csökkentették a támogatások arányát. „Sok beteg kivárta a július elejét, hogy olcsóbban válthassa ki a receptjét, és a patikában azzal szembesült, hogy többet fizet, mint korábban. Nekünk kell elmagyaráznunk, hogy mi mérsékeltük az orvosság árát, de az állam az érték kisebb hányadát téríti meg, ezért nagyobb a beteg által fizetett önrész” – részletezte a szakember.

Több száz orvosság tűnt el a hazai piacról

Úgy tűnik, a gyógyszeripar gondjaira több ízben is fel kívánják hívni a figyelmet, nemrég ugyanis egy másik szakmai konferencián szintén az ágazat összeomlását vetítették előre a résztvevők. Dragoş Damian, a generikus gyógyszereket gyártó cégek egyesületének (APMGR) elnöke úgy fogalmazott: az ágazat gondjaiért a clawback adó a felelős, amely 15 százalékról 25 százalékra nőtt, így a gyártók nem tudják stabilizálni tevékenységüket.

A szakember emlékeztetett: 2014 júliusa és 2015 júniusa között a generikus gyógyszereket gyártók 500 millió lej clawback adót fizettek be az államkasszába, amiből 200 milliót nem kellett volna, mivel számítási hiba csúszott be, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) is elismert. Damian szerint a belső gondok kihatnak az exporttevékenységre is. A konferencián az is kiderült: 2011 és 2014 között 1332 hasonló orvosság tűnt el a piacról, ezek közül 534 az elmúlt 14 hónapban.