
Mintegy 3,2 millió iskolás és óvodás kezdi el ma az új tanévet, azonban nem minden tanintézetben vannak a diákok fogadására alkalmas körülmények. Számos vidéki iskolából még mindig hiányzik a vezetékes víz, és a csatornázás hiánya miatt nincs benti illemhely.
2013. szeptember 16., 15:122013. szeptember 16., 15:12
Míg a gyerekek biztonságára a tanévkezdés alkalmával országszerte több mint 11 ezer rendőr vigyáz, a hatóságok év közben többnyire portások és őrző-védő cégek révén próbálnak vigyázni a gyerekek biztonságára.
Vízgondokkal küzdenek
Kovászna megyében nyolc tanügyi intézményben kezdik egészségügyi engedély nélkül az új tanévet, ezekben általában az ivóvízzel vannak gondok: vagy nincs bevezetve a víz, vagy nem megfelelő a minősége. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, a bölöni óvodában, a hatolykai, imecsfalvi, miklósvári iskola épületében nincs vezetékes víz, míg Maksán, Márkosfalván, Felsőrákoson és Szacsván annak minőségével vannak gondok. A megyében 290 tanintézetben, vagyis a működők 88,68 százalékában van vezetékes víz és csatornázás, 37 esetben pedig hiányos a rendszer. 262 tanintézet működik falun, 64 városon.
Idén, mint ismeretes a tanintézetek nem kaptak pénzt a központi költségvetésből karbantartásra vagy korszerűsítésre, csak az önkormányzatok finanszírozására számíthattak az elkerülhetetlen munkálatok elvégzéséhez. Kovászna megyében összesen 1,3 millió lejt költöttek kisebb, 1,4 millió lejt főjavításokra az önkormányzatok.
Ami a tanintézetek őrzését illeti, Keresztély Irma a Krónikának elmondta, ezt csak városokon biztosítják, a falusi iskolákban-óvodákban ugyanis nincs rá szükség. Vidéken már délben befejeződik az oktatás, addig a szolgálatos tanárok felügyelik a gyerekeket. A városi intézményekben ellenben délután is szerveznek foglalkozásokat, itt biztosítani kell az állandó őrzést. Míg más megyékben őrző-védő szolgálatokkal kötöttek szerződést, Kovászna megyében drágállták ez a megoldást, ráadásul a közbiztonság is jobb az átlagosnál. A főtanfelügyelő szerint öt kapusra lenne szükség, hogy biztosítsák az állandó felügyeletet, ugyanis gyakran a takarító személyzet is besegít ebben. Ugyanakkor minden iskoláért felel egy rendőr, akivel közvetlen kapcsolatot tartanak fenn, azonnal hívják, ha gond van, részletezte.
A visszaszolgáltatott épületekkel van gond
Felemás a Maros megyei iskolák felkészültsége is. Uifălean Gabriella, a közegészségügyi igazgatóság szóvivője a Krónikának elmondta, hogy a térség iskoláinak 30 százaléka kapja meg feltételes módon a működési engedélyt, további egy százaléknak, azaz mintegy tíz tanintézetnek esély sincs a jóváhagyás megszerzésére. „Ezek egytől egyig falusi, visszaszolgáltatott épületekben működő óvodák, iskolák, amelyeknek a belsejét még időnként ki-kifestik, de az épület állagára már nem költenek. Ezekben az épületekben sem víz, sem illemhely” – jellemezte a fekete listán lévő intézményeket Uifălean. Mint hozzátette: az igazgatóság nem zárja be egyiket sem, a tanfelügyelőségre bízza a döntést. Az orvosnő emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt nem tíz, hanem száz Maros megyei iskola volt abban a helyzetben, hogy még feltételes módon sem kapott működési engedélyt. Kérdésünkre, hogy azok az önkormányzatok, melyek területén csak ideiglenes engedéllyel működnek óvodák, iskolák, be szokták-e tartani a vállalt kötelezettségeket, Uifălean azt válaszolta: csak részben. „Valamit tesznek-vesznek, mozdítanak, de egy év múlva ismét kérik az ideiglenes engedély meghosszabbítását” – panaszolta el a szakember.
Szatmár megyében mindössze hat oktatási intézménynek nem sikerült működési engedélyt szereznie a 2013-2014-es tanévre – tudtuk meg a megyei tanfelügyelőség szóvivőjétől. Călin Durla szerint a szóban forgó iskolák esetén folyamatban van az engedélyezés és valószínűleg hamarosan rendelkezni fognak ideiglenes jóváhagyással az egészségügyi hatóságtól. Az intézmények őrzésével kapcsolatosan kifejtette: a Szatmár megyei iskolák túlnyomó többségénél van portás, így saját alkalmazottak révén tesznek eleget a törvény által előírt kötelezettségüknek. Néhány intézményben riasztórendszert szereltek fel, és három iskola vezetősége döntött úgy, hogy külsős őrző-védő céget alkalmaz a biztonsági előírások teljesítése érdekében.
Javult a helyzet
Bihar megyében javult a helyzet, a tanintézetek mintegy 60 százaléka a közegészségügyi követelményeknek – tájékoztatta lapunkat Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, hozzátéve, tapasztalatuk szerint többnyire az elszigetelt falvakban vannak még problémák. „Az érintett intézmények többsége azért nem kapott egészségügyi engedélyt, mert nincs bevezetve a víz. Hozzátette, egyes iskolák amiatt nem kaptak engedélyt, mert fafűtést használnak, de nem cserépkályhák, hanem fémkályhák vannak az osztálytermekben. A karbantartás és renoválás az önkormányzatok feladata, és ugyancsak az ő hatáskörükbe tartozik az iskolák megfelelő védelmének a biztosítása is. „Ez elég nagy probléma, sok helyen nem gondoskodnak biztonsági őrről, de olyanról még nem hallottam, hogy iskolát vagy önkormányzatot emiatt megbüntettek volna” – mondta lapunknak a főtanfelügyelő-helyettes.
Az orvosolatlan problémák ellenére Kéry úgy tudja, ma Bihar megye valamennyi tanintézetében fogadják a diákokat. Daniela Rahotă, a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, úgy tűnik, egy óvoda és két iskola ideiglenesen el kell költözzön a korábbi épületből, míg például Bihardiószegen várhatóan délelőtti-délutáni csoportokra kell osszák a tanulókat az egyik ingatlan veszélyesen megrepedt falai miatt. Az igazgató emlékeztetett, hogy tavaly 382 vidéki iskola nem kapott engedélyt, ehhez képest idén némi előrelépést tapasztalt. Bár a víz bevezetése vagy az épület felújítására az önkormányzatok szűkös költségvetése miatt nem mindenhol lehetséges, örül annak, hogy az iskolák ivóvizet rendelnek a gyerekek számára, és a megoldható hiányosságokat is a vállalt ütemterv szerint pótolják.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
szóljon hozzá!