Ismét az Ecsedi-láp részleges rehabilitációját tervezik – a hajdani egyedülálló természeti képződmény újjáélesztéséért Nagyecsed és Nagykároly önkormányzata fog össze.
2014. november 27., 20:322014. november 27., 20:32
Az elképzelések szerint magyarországi oldalon a Tiborszállás közelében lévő, körülbelül 84 hektáros Csicsós-lápot öntenék el újra, míg román oldalon a Börvely szomszédságában lévő, körülbelül 30 hektáros Bekeki-lápot támasztanák fel. A két mocsaras területet összekötnék a régi Kraszna-meder vízellátásának megoldásával, így csónakkal is lehetne közlekedni a két említett terület között, melyeken nyílt vizű részeket és nádas kialakítását egyaránt tervezik.
A szükséges munkálatokra az EU román–magyar szomszédsági programjából szereznének pénzt, a projekt részleteinek kidolgozása érdekében pedig e hét során ült össze tárgyalni Kovács Jenő nagykárolyi, valamint Kovács Lajos nagyecsedi polgármester, illetve Fülöp István, a mátészalkai járási kormányhivatal vezetője.
Mint ismeretes, a 220 négyzetkilométeres felületű, azaz a Balaton körülbelül kétharmadát kitevő Ecsedi-láp részleges visszaállításának ötlete nem most merült fel először, azonban a korábbi projektek, melyekben Nagyecsed partnere Börvely volt, nem nyertek.
Kovács Lajos azonban bizakodó, mint kifejtette, újragondolják szakemberek bevonásával a tervezetet, és bíznak abban, hogy a partnerségi program irányítását idéntől átvevő román hatóságok más prioritásokat fogalmaznak meg, mint a magyar, kisebb súlylyal esik majd a latba a gazdasági fenntarthatóság, és több pont jár majd a természet-, illetve az örökségvédelemért.
Hozzátette, a WWF Magyarország korábban végzett egy alapos felmérést, és azt állapították meg, hogy a hajdani növény- és állatvilág képviselői élnek még az egykori láp máig fennmaradt nedves zugaiban, így arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben bővülne az élőhelyük, ismét benépesítenék a vizes területeket. A tervezett 120-130 hektáros rehabilitált lápon pallón futó tanösvényt építenének, erdei iskolát alakítanának, és kilátókat is építenének a turisták számára.
Kovács Jenő szerint emellett hasznos volna tavakat kialakítva megtartani a vizet a területen, hiszen évről évre nagyobb gondot jelent az aszály. Kifejtette: a természeteshez közeli állapotban kellene tartani a térséget, nem pedig a „dombra vezetni a vizet”, utalva arra, hogy a 19. század végén, a hatalmas vizes terület lecsapolásakor a dagadóláp teknőszerű medréből kivezették a Krasznát, mely táplálta azt – azóta a folyó a mélyedés szélén fut, medrének feneke pedig magasabban van, mint a szomszédos területek, ezért a gyűlő vizet szivatytyútelepek segítségével emelik át az új Kraszna-mederbe. A nagykárolyi polgármester fontosnak tartotta leszögezni: nem a teljes lápot kívánják visszaállítani, hanem csak egy kis részét, ezért nincs okuk az ijedtségre azoknak, akik ellenzik a kezdeményezést.
Az egykori Ecsedi-láp Európa legnagyobb ilyen jellegű természeti képződménye volt, ahol a nyílt vízfelületek nádasokkal és ingólápon fekvő rétekkel, sőt erdőkkel váltakoztak. Az ingóláp szilárd talajú részeket jelentett, melyek alatt többméteres vízréteg húzódott meg. A területet az 1890-es évek során a Károlyi grófok csapoltatták le gazdasági szempontokat szem előtt tartva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!