A Miskolczy Dezső Központ szakmai fórumok, továbbképzések, egyetemi tárgyalások helyszíne lesz
Fotó: Haáz Vince
Ünnepélyes keretek közt avatták fel tegnap délután a Miskolczy Dezső Oktatásszervező és Egészség-szakpolitikai Innovációs Központot, amely a marosvásárhelyi magyar nyelvű felsőfokú oktatás háttérintézményeként működne. A létesítményre azért is volt szükség, mert az utóbbi években több ízben is előfordult, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) magyar oktatói kiszorultak a saját épületükből.
2021. július 28., 16:362021. július 28., 16:36
Miskolczy Dezső orvosprofesszorról, a kolozsvári egyetem rektoráról, majd a második világháborút követően Marosvásárhelyre költözött orvosi tanszékének vezetőjéről elnevezett központot avatott a Studium-Prospero Alapítvány. A vásárhelyi Szentgyörgy utcai egyházi ingatlanban berendezett központ afféle háttérintézményként elsősorban az anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzést szolgálná, ugyanakkor többi helyi egyetem oktatóinak és diákjainak is a rendelkezésére állna.
A tervek szerint a központ ünnepi eseményeknek, szakmai fórumoknak, továbbképzéseknek, valamint az egyetemet és a civil szférát érintő tárgyalásoknak a helyszíne lesz.
Vass Levente államtitkár, alapítványi elnök és egyben ötletgazda abban reménykedik, hogy a központ nemcsak hogy segíti az egyetemet, de annak rangját is emeli. A hangzatos megnevezéssel ellátott létesítményre azért is volt szükség, mert az utóbbi években több ízben is előfordult, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) magyar oktatói kiszorultak a saját épületükből, és egyházi vagy civil tulajdonban lévő épületekben volt alkalmuk összegyűlni. Arra is volt már példa, hogy a rektor tiltása miatt a magyar tagozat vezetője az udvari filagóriában volt kénytelen megtartani a sajtótájékoztatóját.
A magyar tagozat képviselői azt szerették volna, ha az intézmény a Marosvásárhelyhez semmiként nem kötődő George Emil Palade neve mellett az 1978-ban Budapesten elhunyt, Magyar Örökség-díjas orvosprofesszor nevét is felveszi. Miskolczy, aki a világégés után magyar állampolgárként Kolozsvárról Szegedre vagy Budapestre is telepedhetett volna, Marosvásárhelyen folytatta munkáját, pontosabban kezdte újra, hiszen a kosárdombi egyetemet szinte a nulláról kellett létrehozni.
Fotó: Haáz Vince
Amint videóüzenetében a fia, Miskolczy Ambrus történész fogalmazott: a valamikori hadapródiskola épülete, amelyet kiutaltak az akkor kizárólag magyar nyelvű orvosképzésnek, valóságos szemétdomb volt. Apja és kollégái viszont rövid időn belül jó hírű egyetem rangjára emelték.
Példa erre Mihail Sadoveanu író és Alexandru Moghioroş munkásmozgalmi aktivista, későbbi miniszterelnök-helyettes, akik nagyobb gond esetén kimondottan a Baján született orvoshoz fordultak segítségért. Miskolczy ugyanis rendkívül képzett orvos és jó oktató volt, mint ahogyan egykori tanítványa, Jung János nyugalmazott professzor, a Studium elnöke fogalmazott.
A tanszékvezető érdemeit emelte ki az ünnepélyen jelen lévő Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is. Mint mondta, Miskolczy nélkül nem biztos, hogy létrejött volna a vásárhelyi orvosi egyetem.
– nyilatkozta Potápi. Kérdésünkre, hogy miután egyre nyilvánvalóbb, hogy sem a tanári gárda, sem a romániai magyar érdekképviselet nem képes megakadályozni az anyanyelvű oktatás fokozatos kiszorítását a MOGYTTE-ről, Budapest szándékozik-e politikai és diplomáciai lépéseket megkísérelni a helyzet visszafordításáért, az államtitkár elmondta, az elmúlt tíz-tizenegy évben a kormány minden egyes lépését az érintettek konzultálása után lépte meg.
„Ez így van a MOGYTTE esetében is. Egyértelműen az az irányunkba megfogalmazott politikai kérés, hogy álljunk ki az egyetem mellett, támogassuk az önálló magyar kar létrehozását. A magyar kormány ezt az álláspontot képviseli” – szögezte le Potápi Árpád János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!