Mint részletezte, az összesen 683 millió lejesre tervezett büdzséből a legtöbb pénzt fejlesztésre fordítanák, ez az összeg 284 millió lej, 30 millióval több a tavalyinál. A tanácselnök szerint prioritásként kezelik a megyei utak felújítását és a regionális sürgősségi kórház megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését is. Ezenkívül az iskolák és kulturális intézmények karbantartása és korszerűsítése, a Tetarom ipari parkokban megkezdett beruházások folytatása, az uniós projektek társfinanszírozása szerepel a megyeháza legfontosabb tervezett beruházásai között.
Horea Uioreanu szerint a leglátványosabban a kórházak korszerűsítésére és a kifutópálya-építésre szánt összegek nőttek: előbbi 4,76 millió lejről 6,6 millióra. A kifutópályára a tavalyi 6,25 millió lej helyett 11,79 millió lejt számítanak költeni. Ezenkívül több mint kétszeresére gyarapszik az uniós projektek társfinanszírozására szánt összeg is, erre a célra 14,2 millió lej jut. A tanácselnök közölte, egyedül az útfelújításra szánnak kevesebb pénzt, ezeket ugyanis hitelből kívánják finanszírozni. Ennek oka, hogy a saját költségvetésből nem tudnak erre a célra elegendő anyagi forrást elkülöníteni, mondta az elöljáró, aki szerint összesen mintegy 300 kilométer megyei utat szeretnének leaszfaltozni. Újságírói kérdésre elmondta: idén 7 millió lejt kell a korábban felvett hitelek törlesztésére fordítani, de nincsenek likviditási gondjaik, napirenden vannak a részletfizetéssel. A megyei tanács eladósodottsága a költségvetés 7 százalékát teszi ki. A tanácselnök hozzáfűzte: tekintve, hogy törvényesen a költségvetésük 30 százalékára vehetnek fel hitelt, a 7 százalékos arány „szégyenletesen kevés”. Arra kérdésre, hogy miért nőtt a megyeháza személyzeti kiadása Uioreanu elmondta: ennek oka, hogy idén hatályba lépett a közalkalmazottak fizetését növelő törvény, innen a többletkiadás. A költségvetés-tervezetről ma dönt a megyei közgyűlés.
| Közzétették Sepsiszentgyörgy önkormányzatának hivatalos honlapján a város idei költségvetésének a tervezetét és a beruházások tervét. A szentgyörgyiek április 4-éig az ügyfélszolgálati irodába vagy elektronikus levélben küldhetik el az ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Antal Árpád polgármester szerint ebben az időszakban egyeztetnek a frakciókkal is, figyelembe veszik a javaslatokat. Bár idén nem számítanak kormánytámogatásokra, több beruházás valósulhat meg, egy részük önerőből, de sok látványos fejlesztés uniós projektek révén jön létre. A víz- és csatornarendszer korszerűsítése nagy felfordulással jár, de ennek eredményeképpen javul majd a víz minősége, és csökkenek a veszteségek. Az önerőből elvégzett beruházások között szerepel több, már megkezdett korszerűsítés folytatása, például a városi strandon, az 1956-os emlékparkban, a Mihai Viteazul téren. Bővítik és korszerűsítik a közvilágítást, folytatják a fejlesztéseket Sugásfürdőn. Uniós alapokból újítják fel a belvárosban a járdákat, a város határában napelemparkot létesítenek, korszerűsítik az ingyenkonyha berendezését, de elkezdődnek a munkálatok a bölcsődének szánt műemlék épületben és a szépmezői ipari parkban is. A büdzsétervezetben az uniós pályázatok társfinanszírozása a legnagyobb tétel. Antal Árpád elmondta, a város költségvetése hozzávetőleg 107 millió lej lenne, ám bíznak benne, hogy ez a lehívott uniós támogatásokkal az év végéig tovább gyarapodik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok