Erdőkitermelés. A SUMAL-rendszerrel jól nyomon követhető a fa útja
Fotó: Makkay József
A bukaresti törvényhozás által decemberben megszavazott új erdészeti törvénykönyv számos szigorítást hoz a romániai erdőgazdálkodásban. Szakemberek szerint az erdészeti jogszabály nagy hibája, hogy abból az alapállásból indul ki: Romániában nagy méretű illegális fakitermelés folyik. A Krónikának székelyföldi erdőmérnök véleményezte az erdészeti törvénykönyv fontosabb előírásait.
2024. december 30., 18:482024. december 30., 18:48
2024. december 30., 18:572024. december 30., 18:57
Az erdészeti törvénykönyvet döntéshozó kamaraként decemberben elfogadó képviselőház számos olyan szigorítással bővítette az aláírásra Klaus Iohannis államfőnek továbbított jogszabályt, amely az erdész szakma szerint fölösleges, másrészt újabb terheket ró az állami és magán erdőtulajdonosokra. András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy eleve túldimenzionált a romániai erdőlopásokról szóló közbeszéd.
– mutatott rá portálunknak a Hargita megyei szakember.
András Róbert szerint az utóbbi években bevezetett megelőző intézkedéseknek – elsősorban a a faanyag-nyomonkövető informatikai rendszernek (SUMAL) – köszönhetően az erdőlopások száma minimálisra csökkent. A zetelaki erdészetek kapcsán példaként elmondta, hogy idén egyetlen olyan eset sem történt, amikor erdőlopás miatt a rendőrségi szervek bevonásával kellett volna bűnügyi eljárást kezdeményezni az elkövetők ellen. Tavaly is egyetlen ilyen eset történt, ami bíróság elé került. Tapasztalatai szerint évente legfennebb 2-3 kisebb lopási kísérlettel szembesülnek, ami adminisztratív bírságot von maga után.
Erdőkitermelési terület. Ma már pontos adatbázis jelzi, hogy hol történik favágás
Fotó: Makkay József
A székelyföldi erdőmérnök szerint a legtöbb települést ma már bekamerázták a helyi önkormányzatok, így az ezek által rögzített felvételek alapján nyomon követhető, ha valaki illegális kitermelésből származó erdei fát fuvaroz a településre. Az erdei utak bekamerázását nem tartja rossz ötletnek a szakember, de szerinte kérdés, hogy ennek a költségeit ki fogja fedezni. Ha ezt is ráterhelik az erdőtulajdonosokra, az további pluszkiadást jelent, ami a kitermelt fa – növekvő – árában fog lecsapódni.
A SUMAL faanyag-nyomkövető rendszerrel kapcsolatban a szakember elmondta: annak ellenére, hogy vaktában, gyorsan el kellett indítani és működőképessé tenni, jól teljesít, megfelel az eredeti elképzeléseknek.
,,Nagyon jó lenne, ha az állami és a magánerdészetek is láthatnák a rendszerben fellelhető adatbázisukat. A rendkívül gazdag adattár adminisztratív feladatok ellátására is alkalmas volna, csak éppen nem férünk hozzá. Emiatt minden erdészet külön kell elkészítse saját elektronikus adatbázisát, miközben a SUMAL-ban ott található a teljes romániai erdőgazdálkodás betáplált adathalmaza, amit viszont nem az erdészeti szakemberek, hanem egyedül a Speciális Távközlési Szolgálat munkatársai láthatnak” – mutatott rá az anomáliára portálunknak András Róbert.
A vadkamera is jelzi, ha illegális fakitermelés folyik az erdőben
Fotó: Makkay József
Az új erdészeti törvény szigorításai a szakember szerint tovább nehezíti az erdőgazdálkodás menetét, miután olyan premisszából indul ki, hogy ,,bűnözők egész hada” vesz részt az erdőgazdálkodási és fakitermelési láncban, aminek szerinte köze nincs a valósághoz. ,,Mindig is volt szórványos falopás, és a jövőben is lesz, de ez nem azt jelenti, hogy erdeinket ellenőrizetlenül irtják” – nyomatékosította a zetelaki erdőmérnök, aki a helyi közösségekben végzett prevenciós munkát emeli ki.
A szakember szerint ez nem csak székelyföldi, hanem országos jelenség. Tapasztalatai szerint a SUMAL-rendszer ma már jórészt csak adminisztratív hibákat jelez – a szállító például rosszul tölti ki a fuvarlevelet –, ezeket a hibákat azonban korrigálják. Az elektronikus megfigyelő rendszer jól működik, ami bőven elég az erdőgazdálkodási rendszer áttekinthető ellenőrzésére.
Az erdészek folyamatosan ellenőrzik az erdők állapotát
Fotó: Makkay József
András Róbert elhibázott elképzelésnek tartja azt a kormányzati elvárást, hogy az erdőgazdálkodással foglalkozók a hazai fafeldolgozó vállalkozások boldogulására is legyenek tekintettel. ,,Állami árszabályozással ezt nem lehet előírni. A kormány feladata egy olyan támogatási rendszer kialakítása a fafeldolgozással foglalkozó kis- és középvállalkozók számára, hogy azok képesek legyenek túlélni a nehéz gazdasági helyzetet, amiben jelenleg vagyunk” – mutatott rá portálunknak András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője.
Döntő házként elfogadta kedden a képviselőház az erdészeti törvénykönyv tervezetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!