Erdőkitermelés. A SUMAL-rendszerrel jól nyomon követhető a fa útja
Fotó: Makkay József
A bukaresti törvényhozás által decemberben megszavazott új erdészeti törvénykönyv számos szigorítást hoz a romániai erdőgazdálkodásban. Szakemberek szerint az erdészeti jogszabály nagy hibája, hogy abból az alapállásból indul ki: Romániában nagy méretű illegális fakitermelés folyik. A Krónikának székelyföldi erdőmérnök véleményezte az erdészeti törvénykönyv fontosabb előírásait.
2024. december 30., 18:482024. december 30., 18:48
2024. december 30., 18:572024. december 30., 18:57
Az erdészeti törvénykönyvet döntéshozó kamaraként decemberben elfogadó képviselőház számos olyan szigorítással bővítette az aláírásra Klaus Iohannis államfőnek továbbított jogszabályt, amely az erdész szakma szerint fölösleges, másrészt újabb terheket ró az állami és magán erdőtulajdonosokra. András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy eleve túldimenzionált a romániai erdőlopásokról szóló közbeszéd.
– mutatott rá portálunknak a Hargita megyei szakember.
András Róbert szerint az utóbbi években bevezetett megelőző intézkedéseknek – elsősorban a a faanyag-nyomonkövető informatikai rendszernek (SUMAL) – köszönhetően az erdőlopások száma minimálisra csökkent. A zetelaki erdészetek kapcsán példaként elmondta, hogy idén egyetlen olyan eset sem történt, amikor erdőlopás miatt a rendőrségi szervek bevonásával kellett volna bűnügyi eljárást kezdeményezni az elkövetők ellen. Tavaly is egyetlen ilyen eset történt, ami bíróság elé került. Tapasztalatai szerint évente legfennebb 2-3 kisebb lopási kísérlettel szembesülnek, ami adminisztratív bírságot von maga után.
Erdőkitermelési terület. Ma már pontos adatbázis jelzi, hogy hol történik favágás
Fotó: Makkay József
A székelyföldi erdőmérnök szerint a legtöbb települést ma már bekamerázták a helyi önkormányzatok, így az ezek által rögzített felvételek alapján nyomon követhető, ha valaki illegális kitermelésből származó erdei fát fuvaroz a településre. Az erdei utak bekamerázását nem tartja rossz ötletnek a szakember, de szerinte kérdés, hogy ennek a költségeit ki fogja fedezni. Ha ezt is ráterhelik az erdőtulajdonosokra, az további pluszkiadást jelent, ami a kitermelt fa – növekvő – árában fog lecsapódni.
A SUMAL faanyag-nyomkövető rendszerrel kapcsolatban a szakember elmondta: annak ellenére, hogy vaktában, gyorsan el kellett indítani és működőképessé tenni, jól teljesít, megfelel az eredeti elképzeléseknek.
,,Nagyon jó lenne, ha az állami és a magánerdészetek is láthatnák a rendszerben fellelhető adatbázisukat. A rendkívül gazdag adattár adminisztratív feladatok ellátására is alkalmas volna, csak éppen nem férünk hozzá. Emiatt minden erdészet külön kell elkészítse saját elektronikus adatbázisát, miközben a SUMAL-ban ott található a teljes romániai erdőgazdálkodás betáplált adathalmaza, amit viszont nem az erdészeti szakemberek, hanem egyedül a Speciális Távközlési Szolgálat munkatársai láthatnak” – mutatott rá az anomáliára portálunknak András Róbert.
A vadkamera is jelzi, ha illegális fakitermelés folyik az erdőben
Fotó: Makkay József
Az új erdészeti törvény szigorításai a szakember szerint tovább nehezíti az erdőgazdálkodás menetét, miután olyan premisszából indul ki, hogy ,,bűnözők egész hada” vesz részt az erdőgazdálkodási és fakitermelési láncban, aminek szerinte köze nincs a valósághoz. ,,Mindig is volt szórványos falopás, és a jövőben is lesz, de ez nem azt jelenti, hogy erdeinket ellenőrizetlenül irtják” – nyomatékosította a zetelaki erdőmérnök, aki a helyi közösségekben végzett prevenciós munkát emeli ki.
A szakember szerint ez nem csak székelyföldi, hanem országos jelenség. Tapasztalatai szerint a SUMAL-rendszer ma már jórészt csak adminisztratív hibákat jelez – a szállító például rosszul tölti ki a fuvarlevelet –, ezeket a hibákat azonban korrigálják. Az elektronikus megfigyelő rendszer jól működik, ami bőven elég az erdőgazdálkodási rendszer áttekinthető ellenőrzésére.
Az erdészek folyamatosan ellenőrzik az erdők állapotát
Fotó: Makkay József
András Róbert elhibázott elképzelésnek tartja azt a kormányzati elvárást, hogy az erdőgazdálkodással foglalkozók a hazai fafeldolgozó vállalkozások boldogulására is legyenek tekintettel. ,,Állami árszabályozással ezt nem lehet előírni. A kormány feladata egy olyan támogatási rendszer kialakítása a fafeldolgozással foglalkozó kis- és középvállalkozók számára, hogy azok képesek legyenek túlélni a nehéz gazdasági helyzetet, amiben jelenleg vagyunk” – mutatott rá portálunknak András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője.
Döntő házként elfogadta kedden a képviselőház az erdészeti törvénykönyv tervezetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!