Erdőkitermelés. A SUMAL-rendszerrel jól nyomon követhető a fa útja
Fotó: Makkay József
A bukaresti törvényhozás által decemberben megszavazott új erdészeti törvénykönyv számos szigorítást hoz a romániai erdőgazdálkodásban. Szakemberek szerint az erdészeti jogszabály nagy hibája, hogy abból az alapállásból indul ki: Romániában nagy méretű illegális fakitermelés folyik. A Krónikának székelyföldi erdőmérnök véleményezte az erdészeti törvénykönyv fontosabb előírásait.
2024. december 30., 18:482024. december 30., 18:48
2024. december 30., 18:572024. december 30., 18:57
Az erdészeti törvénykönyvet döntéshozó kamaraként decemberben elfogadó képviselőház számos olyan szigorítással bővítette az aláírásra Klaus Iohannis államfőnek továbbított jogszabályt, amely az erdész szakma szerint fölösleges, másrészt újabb terheket ró az állami és magán erdőtulajdonosokra. András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy eleve túldimenzionált a romániai erdőlopásokról szóló közbeszéd.
– mutatott rá portálunknak a Hargita megyei szakember.
András Róbert szerint az utóbbi években bevezetett megelőző intézkedéseknek – elsősorban a a faanyag-nyomonkövető informatikai rendszernek (SUMAL) – köszönhetően az erdőlopások száma minimálisra csökkent. A zetelaki erdészetek kapcsán példaként elmondta, hogy idén egyetlen olyan eset sem történt, amikor erdőlopás miatt a rendőrségi szervek bevonásával kellett volna bűnügyi eljárást kezdeményezni az elkövetők ellen. Tavaly is egyetlen ilyen eset történt, ami bíróság elé került. Tapasztalatai szerint évente legfennebb 2-3 kisebb lopási kísérlettel szembesülnek, ami adminisztratív bírságot von maga után.
Erdőkitermelési terület. Ma már pontos adatbázis jelzi, hogy hol történik favágás
Fotó: Makkay József
A székelyföldi erdőmérnök szerint a legtöbb települést ma már bekamerázták a helyi önkormányzatok, így az ezek által rögzített felvételek alapján nyomon követhető, ha valaki illegális kitermelésből származó erdei fát fuvaroz a településre. Az erdei utak bekamerázását nem tartja rossz ötletnek a szakember, de szerinte kérdés, hogy ennek a költségeit ki fogja fedezni. Ha ezt is ráterhelik az erdőtulajdonosokra, az további pluszkiadást jelent, ami a kitermelt fa – növekvő – árában fog lecsapódni.
A SUMAL faanyag-nyomkövető rendszerrel kapcsolatban a szakember elmondta: annak ellenére, hogy vaktában, gyorsan el kellett indítani és működőképessé tenni, jól teljesít, megfelel az eredeti elképzeléseknek.
,,Nagyon jó lenne, ha az állami és a magánerdészetek is láthatnák a rendszerben fellelhető adatbázisukat. A rendkívül gazdag adattár adminisztratív feladatok ellátására is alkalmas volna, csak éppen nem férünk hozzá. Emiatt minden erdészet külön kell elkészítse saját elektronikus adatbázisát, miközben a SUMAL-ban ott található a teljes romániai erdőgazdálkodás betáplált adathalmaza, amit viszont nem az erdészeti szakemberek, hanem egyedül a Speciális Távközlési Szolgálat munkatársai láthatnak” – mutatott rá az anomáliára portálunknak András Róbert.
A vadkamera is jelzi, ha illegális fakitermelés folyik az erdőben
Fotó: Makkay József
Az új erdészeti törvény szigorításai a szakember szerint tovább nehezíti az erdőgazdálkodás menetét, miután olyan premisszából indul ki, hogy ,,bűnözők egész hada” vesz részt az erdőgazdálkodási és fakitermelési láncban, aminek szerinte köze nincs a valósághoz. ,,Mindig is volt szórványos falopás, és a jövőben is lesz, de ez nem azt jelenti, hogy erdeinket ellenőrizetlenül irtják” – nyomatékosította a zetelaki erdőmérnök, aki a helyi közösségekben végzett prevenciós munkát emeli ki.
A szakember szerint ez nem csak székelyföldi, hanem országos jelenség. Tapasztalatai szerint a SUMAL-rendszer ma már jórészt csak adminisztratív hibákat jelez – a szállító például rosszul tölti ki a fuvarlevelet –, ezeket a hibákat azonban korrigálják. Az elektronikus megfigyelő rendszer jól működik, ami bőven elég az erdőgazdálkodási rendszer áttekinthető ellenőrzésére.
Az erdészek folyamatosan ellenőrzik az erdők állapotát
Fotó: Makkay József
András Róbert elhibázott elképzelésnek tartja azt a kormányzati elvárást, hogy az erdőgazdálkodással foglalkozók a hazai fafeldolgozó vállalkozások boldogulására is legyenek tekintettel. ,,Állami árszabályozással ezt nem lehet előírni. A kormány feladata egy olyan támogatási rendszer kialakítása a fafeldolgozással foglalkozó kis- és középvállalkozók számára, hogy azok képesek legyenek túlélni a nehéz gazdasági helyzetet, amiben jelenleg vagyunk” – mutatott rá portálunknak András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője.
Döntő házként elfogadta kedden a képviselőház az erdészeti törvénykönyv tervezetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!