
Veszély. A Petrillához tartozó Csimpa lakosai a farkasok okozta problémákra panaszkodnak
Fotó: Nagyváradi Állatkert
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
2026. szeptember 03., 12:522026. szeptember 03., 12:52
A farkasok már nem félnek az embertől, és akadálytalanul járják a falu utcáit; néhányukat a település biztonsági kamerái is rögzítették.
A vadállatoktól való félelmükben az emberek kénytelenek botot a kezükben tartva őrizni a juhaikat, hogy megvédjék háziállataikat.
A lakosok a hatóságok sürgős beavatkozását kérik, azonban arra panaszkodnak, hogy a farkasok eltávolítására vonatkozó eljárások bonyolultabbak, mint a medvék esetében, ahol a beavatkozás gyorsabban megtörténhet, noha mindkét faj törvény által védett.

A szigorúan védett állatfajok által okozott károk száma továbbra is növekszik Brassó megyében. A medvék, farkasok, de a hiúzok és vadmacskák száma is növekedett a környéken.
„Vigyék el őket innen, mert így már nem mehet tovább! A gyerekek hamarosan iskolába mennek, korán sötétedik, és félünk kimenni az udvarra, mert egyszerűen csak feljönnek az utcára” – panaszkodott egy helyi nő.
Petrilla polgármestere, Vasile Jurcă azonban lehűtötte a kedélyeket. Mint mondta,
„A prefektúra azt válaszolta, hogy a csendőrséggel és a helyi rendőrséggel közösen kell elriasztási akciókat szerveznünk. A farkas törvény által védett állat, és sajnos nincs olyan jogi eljárás, mint a medvék esetében, amely lehetővé tenné a befogását, vagy hogy a polgármester rendelkezése alapján lelőhessék. Jelentéseket kaptunk Csimpáról, három olyan esetet ismerünk, ahol a farkasok behatoltak, megöltek néhány juhot, és elvittek két kiskutyát az udvarokból. Összehívunk egy bizottságot, amelynek tagjai az Erdészeti Őrség, a Környezetvédelmi Ügynökség, a polgármesteri hivatal és a csendőrség képviselői lesznek, hogy megnézzük, tudunk-e engedélyt szerezni a környezetvédelmi minisztériumtól a befogásukra vagy a lelövésükre” – tette hozzá a polgármester.
A Hunyad megyei környezetvédelmi ügynökség képviselői azt javasolják az embereknek, hogy nyújtsanak be kárigényt, emellett a petrillai városi önkormányzattal szerződést kötött vadászszövetség kérheti a környezetvédelmi minisztériumtól a farkasok vadászatára vonatkozó mentességet.

Egyre gyakrabban tűnnek fel farkasfalkák a Fehér megyei Havasgáld, Magyarigen és Metesd községek területén: a vadállatok a jelentések szerint eddig 14 szarvasmarhát és legalább 18 kutyát öltek meg vagy sebesítettek meg.
„Sajnos a farkasok falkában támadnak, és nagyon nehéz őket ettől eltéríteni, ellentétben a medvékkel, amelyek egyedül támadnak” – mutatott rá Georgeta Barabaş, a Hunyad megyei Környezetvédelmi Ügynökség szóvivője.
Ugyanakkor csillog némi remény az alagút végén, hiszen – mint arról beszámoltunk – az Európai Parlament tavaly májusi strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel, azaz
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnának a farkaspopulációk kezelésére. Célja, hogy javítsák a farkasok és az emberek együttélését, és a lehető legkisebbre csökkentsék a növekvő farkaspopuláció esetlegesen negatív hatását.
A tervezett jogszabály 2025 júniusában az Európai Unió Tanácsától is megkapta a hatálybalépéséhez szükséges jóváhagyást, majd kihirdetését követő 20 nap elteltével lépett hatályba.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
A tagállamoknak ezt követően 18 hónap áll rendelkezésére, hogy a jogszabályt saját jogrendjükbe illesszék.
Noha ez természetvédelmi sikernek számít, egyes régiókban az emberi tevékenységgel egyre gyakoribb konfliktusokhoz vezetett, különösen az állatállomány tekintetében – jegyezték meg.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
szóljon hozzá!