Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Romsilva
Egyre gyakrabban tűnnek fel farkasfalkák a Fehér megyei Havasgáld, Magyarigen és Metesd községek területén: a vadállatok a jelentések szerint eddig 14 szarvasmarhát és legalább 18 kutyát öltek meg vagy sebesítettek meg. Az emberek attól tartanak, hogy őket is megtámadhatják a vadállatok, ezért a hatóságok segítségét kérték – számolt be az Alba24.ro helyi portál.
2025. február 21., 12:082025. február 21., 12:08
Az érintett településeken élők beszámolója szerint a farkasok száma az utóbbi időben egyre nő a környéken. Amellett, hogy a farkasok megtámadják a jószágaikat, az emberek az életüket és a gyermekeik életét is féltik.
Az Alba24 egyik olvasója szerint ősszel az emberek élelmet vittek a vadállatoknak az erdőbe, hogy távol tartsák őket a településtől.
Romániában jövő év végére válik vadászhatóvá az állatállományokban nagy károkat okozó farkas. Székelyföldi szakpolitikussal vettük számba a várható fejleményeket.
A múlt héten egy farkasfalka öt kutyát ölt meg Havasgáldon. Egy nőnek az udvarán ölték meg a kutyáját. Beszámolók szerint
Az emberek rettegnek, és azt mondják, hogy a farkasok elszaporodtak az utóbbi időben.
Az Európai Unió Tanácsában szerdán döntés született arról, hogy a farkas lekerüljön a védett vadak listájáról, miután több tagállam – közöttük Románia is – jelezte, hogy a túlszaporodott vadállomány súlyos károkat okoz az állattartó gazdaságokban.
Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!