A zöldségpiacokon egyre inkább a helyi termelésű felhozatalt keresik
Fotó: Gábos Albin
Tizennyolc hektáros területen gazdálkodik a Kolozs megyei Detrehemtelepen Lengyel György, aki háromhektárnyi szántóföldi zöldségtermesztésével a falu leismertebb gazdájának számít. A környékbeli piacokon értékesített friss árujára mindig van kereslet. Noha gyerekei városon laknak, a termelő bízik abban, hogy gazdálkodásának lesz jövője.
2019. szeptember 15., 10:472019. szeptember 15., 10:47
2019. szeptember 15., 10:522019. szeptember 15., 10:52
A fóliasátrakban és üvegházakban érlelt paradicsomok korában ritka látvány Lengyel György gazdálkodó fél hektáros szabadföldi paradicsomföldje, ahol még a régi módszerrel termesztett, karós paradicsom terem zamatos, érett gyümölcsöt.
A Mezőség és Aranyosszék határán fekvő tanyaszerű települést – amelyet a 20. század elején a budapesti Földművelésügyi Minisztérium hozott létre itt letelepedni akaró erdélyi és belső-magyarországi gazdák számára – ma már zömmel kalászos növényeket és cukorrépát termő szántóterületek veszik körül, zöldségtermesztéssel Lengyel György családján kívül alig foglalkozik más.
A zöldség ázsiója ma már az Aranyosgyéres és Torda környéki aranyosszéki falvakban sem jobb, pedig hagyományosan ez volt a zöldségtermesztés hazája. A murok, petrezselyem, hagyma, paradicsom, paprika, uborka vagy a bab termesztése túlságosan munkaigényes ahhoz, hogy manapság a gazdacsaládok nagyobb területen felvállalják.
Lengyel György az elmúlt években azért volt szerencsés helyzetben, mert a fia besegített a családi gazdaságba. A Kolozsváron mezőgépészetet tanuló fiatalember azonban alighogy megkapta diplomáját, szülei meglepetésére elszegődött csendőrnek, mert – mint mondja – azt sokkal biztonságosabb állásnak tartja, mint a piac és az időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatott gazdálkodást.
Az apa széttárt kezekkel vette tudomásul fia döntését. Keserűen tapasztalja, hogy ma már a földművesség egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára: még azok is hamar otthagyják, akik a mezőgazdaságban jól felhasználható szakmát tanulnak.
– magyarázza a gazda, akinek lánya is Kolozsváron lakik.
A terményeit otthon, az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítő Lengyel György szerint a fiatalok inkább az értékesítés nehézségeitől félnek, a sokszor kiszámíthatatlan piacok miatt ódzkodnak a mezőgazdaságtól. Igaz, idén jó évük van a zöldségtermesztőknek, hiszen a paradicsom, a paszuly, a gyökérzöldség vagy a krumpli ára is egész évben sokkal magasabb volt, mint az előző esztendőkben. De kérdés, hogy mi lesz jövőre.
– magyarázza a detrehemtelepi gazda, aki fia leleményességének köszönhetően más piaci lehetőségeket is ki tud használni. Nemrég a Facebook közösségi oldalon hirdették meg, hogy nagyobb mennyiségben eladó házi paradicsom, az érdeklődőknek pedig megüzenték, hogy melyik nap árulnak a Cora üzletház parkolójában. Rövid idő alatt ötszáz kilogramm talált vevőre, akik kivétel nélkül vallják, hogy az íze nem is hasonlítható össze a nagyáruházi kényszerérlelt paradicsommal.
Valójában mégsem ilyen egyszerű a Lengyel család boldogulása, hiszen a többhektárnyi zöldség hatalmas mennyiségű árut jelent egy termelő számára, a családi gazdaságban pedig az 56 éves Lengyel Györgyön és feleségén kívül alig van más munkáskéz, az áruszállítás és értékesítés szinte leköti egy ember idejét. Lengyelék mégis elégedettek, hiszen a rendszerváltás után visszaszerzett földjeiken három évtizede gazdálkodnak.
Lengyel György szerint kisgazdaszinten a mezőgazdaságból meggazdagodni nem lehet, de tisztességesen megélni igen, hiszen a vásárlóközönség egyre inkább keresi a helyben megtermelt friss zöldséget és gyümölcsöt. „Mi nem is keressük a nagyáruházi értékesítést, mert ahhoz túl kicsik vagyunk. Amennyit termelünk, azt mindig el tudjuk adni háztól is, sokan ismernek a környéken, de piacokon is kialakult már a saját vevőkörünk” – magyarázza a detrehemtelepi gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!