
A zöldségpiacokon egyre inkább a helyi termelésű felhozatalt keresik
Fotó: Gábos Albin
Tizennyolc hektáros területen gazdálkodik a Kolozs megyei Detrehemtelepen Lengyel György, aki háromhektárnyi szántóföldi zöldségtermesztésével a falu leismertebb gazdájának számít. A környékbeli piacokon értékesített friss árujára mindig van kereslet. Noha gyerekei városon laknak, a termelő bízik abban, hogy gazdálkodásának lesz jövője.
2019. szeptember 15., 10:472019. szeptember 15., 10:47
2019. szeptember 15., 10:522019. szeptember 15., 10:52
A fóliasátrakban és üvegházakban érlelt paradicsomok korában ritka látvány Lengyel György gazdálkodó fél hektáros szabadföldi paradicsomföldje, ahol még a régi módszerrel termesztett, karós paradicsom terem zamatos, érett gyümölcsöt.
A Mezőség és Aranyosszék határán fekvő tanyaszerű települést – amelyet a 20. század elején a budapesti Földművelésügyi Minisztérium hozott létre itt letelepedni akaró erdélyi és belső-magyarországi gazdák számára – ma már zömmel kalászos növényeket és cukorrépát termő szántóterületek veszik körül, zöldségtermesztéssel Lengyel György családján kívül alig foglalkozik más.
A zöldség ázsiója ma már az Aranyosgyéres és Torda környéki aranyosszéki falvakban sem jobb, pedig hagyományosan ez volt a zöldségtermesztés hazája. A murok, petrezselyem, hagyma, paradicsom, paprika, uborka vagy a bab termesztése túlságosan munkaigényes ahhoz, hogy manapság a gazdacsaládok nagyobb területen felvállalják.
Lengyel György az elmúlt években azért volt szerencsés helyzetben, mert a fia besegített a családi gazdaságba. A Kolozsváron mezőgépészetet tanuló fiatalember azonban alighogy megkapta diplomáját, szülei meglepetésére elszegődött csendőrnek, mert – mint mondja – azt sokkal biztonságosabb állásnak tartja, mint a piac és az időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatott gazdálkodást.
Az apa széttárt kezekkel vette tudomásul fia döntését. Keserűen tapasztalja, hogy ma már a földművesség egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára: még azok is hamar otthagyják, akik a mezőgazdaságban jól felhasználható szakmát tanulnak.
– magyarázza a gazda, akinek lánya is Kolozsváron lakik.
A terményeit otthon, az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítő Lengyel György szerint a fiatalok inkább az értékesítés nehézségeitől félnek, a sokszor kiszámíthatatlan piacok miatt ódzkodnak a mezőgazdaságtól. Igaz, idén jó évük van a zöldségtermesztőknek, hiszen a paradicsom, a paszuly, a gyökérzöldség vagy a krumpli ára is egész évben sokkal magasabb volt, mint az előző esztendőkben. De kérdés, hogy mi lesz jövőre.
– magyarázza a detrehemtelepi gazda, aki fia leleményességének köszönhetően más piaci lehetőségeket is ki tud használni. Nemrég a Facebook közösségi oldalon hirdették meg, hogy nagyobb mennyiségben eladó házi paradicsom, az érdeklődőknek pedig megüzenték, hogy melyik nap árulnak a Cora üzletház parkolójában. Rövid idő alatt ötszáz kilogramm talált vevőre, akik kivétel nélkül vallják, hogy az íze nem is hasonlítható össze a nagyáruházi kényszerérlelt paradicsommal.
Valójában mégsem ilyen egyszerű a Lengyel család boldogulása, hiszen a többhektárnyi zöldség hatalmas mennyiségű árut jelent egy termelő számára, a családi gazdaságban pedig az 56 éves Lengyel Györgyön és feleségén kívül alig van más munkáskéz, az áruszállítás és értékesítés szinte leköti egy ember idejét. Lengyelék mégis elégedettek, hiszen a rendszerváltás után visszaszerzett földjeiken három évtizede gazdálkodnak.
Lengyel György szerint kisgazdaszinten a mezőgazdaságból meggazdagodni nem lehet, de tisztességesen megélni igen, hiszen a vásárlóközönség egyre inkább keresi a helyben megtermelt friss zöldséget és gyümölcsöt. „Mi nem is keressük a nagyáruházi értékesítést, mert ahhoz túl kicsik vagyunk. Amennyit termelünk, azt mindig el tudjuk adni háztól is, sokan ismernek a környéken, de piacokon is kialakult már a saját vevőkörünk” – magyarázza a detrehemtelepi gazda.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!