Facebookon kínált házi paradicsom: megéri hagyományosan is gazdálkodni

A Mezőség és Aranyosszék határán fekvő tanyaszerű települést – amelyet a 20. század elején a budapesti Földművelésügyi Minisztérium hozott létre itt letelepedni akaró erdélyi és belső-magyarországi gazdák számára – ma már zömmel kalászos növényeket és cukorrépát termő szántóterületek veszik körül, zöldségtermesztéssel Lengyel György családján kívül alig foglalkozik más.

A zöldség ázsiója ma már az Aranyosgyéres és Torda környéki aranyosszéki falvakban sem jobb, pedig hagyományosan ez volt a zöldségtermesztés hazája. A murok, petrezselyem, hagyma, paradicsom, paprika, uborka vagy a bab termesztése túlságosan munkaigényes ahhoz, hogy manapság a gazdacsaládok nagyobb területen felvállalják.

Nem vonzza a földművesség a fiatalokat

Lengyel György az elmúlt években azért volt szerencsés helyzetben, mert a fia besegített a családi gazdaságba. A Kolozsváron mezőgépészetet tanuló fiatalember azonban alighogy megkapta diplomáját, szülei meglepetésére elszegődött csendőrnek, mert – mint mondja – azt sokkal biztonságosabb állásnak tartja, mint a piac és az időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatott gazdálkodást.

Az apa széttárt kezekkel vette tudomásul fia döntését. Keserűen tapasztalja, hogy ma már a földművesség egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára: még azok is hamar otthagyják, akik a mezőgazdaságban jól felhasználható szakmát tanulnak.

– magyarázza a gazda, akinek lánya is Kolozsváron lakik.

A terményeit otthon, az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítő Lengyel György szerint a fiatalok inkább az értékesítés nehézségeitől félnek, a sokszor kiszámíthatatlan piacok miatt ódzkodnak a mezőgazdaságtól. Igaz, idén jó évük van a zöldségtermesztőknek, hiszen a paradicsom, a paszuly, a gyökérzöldség vagy a krumpli ára is egész évben sokkal magasabb volt, mint az előző esztendőkben. De kérdés, hogy mi lesz jövőre.

– magyarázza a detrehemtelepi gazda, aki fia leleményességének köszönhetően más piaci lehetőségeket is ki tud használni. Nemrég a Facebook közösségi oldalon hirdették meg, hogy nagyobb mennyiségben eladó házi paradicsom, az érdeklődőknek pedig megüzenték, hogy melyik nap árulnak a Cora üzletház parkolójában. Rövid idő alatt ötszáz kilogramm talált vevőre, akik kivétel nélkül vallják, hogy az íze nem is hasonlítható össze a nagyáruházi kényszerérlelt paradicsommal.

Meggazdagodni nem lehet, megélni igen

Valójában mégsem ilyen egyszerű a Lengyel család boldogulása, hiszen a többhektárnyi zöldség hatalmas mennyiségű árut jelent egy termelő számára, a családi gazdaságban pedig az 56 éves Lengyel Györgyön és feleségén kívül alig van más munkáskéz, az áruszállítás és értékesítés szinte leköti egy ember idejét. Lengyelék mégis elégedettek, hiszen a rendszerváltás után visszaszerzett földjeiken három évtizede gazdálkodnak.

Lengyel György szerint kisgazdaszinten a mezőgazdaságból meggazdagodni nem lehet, de tisztességesen megélni igen, hiszen a vásárlóközönség egyre inkább keresi a helyben megtermelt friss zöldséget és gyümölcsöt. „Mi nem is keressük a nagyáruházi értékesítést, mert ahhoz túl kicsik vagyunk. Amennyit termelünk, azt mindig el tudjuk adni háztól is, sokan ismernek a környéken, de piacokon is kialakult már a saját vevőkörünk” – magyarázza a detrehemtelepi gazda.