
Újabb hétszáz kérést iktatott csütörtökön a kolozsvári polgármesteri hivatalban a Musai–
Muszáj civil kezdeményező csoport, amelyekben a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblák kihelyezésére szólítják fel a városvezetést.
2015. április 09., 21:002015. április 09., 21:00
A lakosság-nyilvántartó hivatalban a kéréseket iktató civilek lapunknak elmondták: a múltkorihoz képest kissé lassabban ment az ügyintézés, reggel fél kilenctől hatan váltották egymást. Bár ezúttal kevesebb városházi alkalmazott foglalkozott a beadványok iktatásával, viszonylag jól haladtak, délután két óra körül már csak kétszáz kérvény átvétele volt hátra.
„Talán rájuk szóltak, hogy másképp viszonyuljanak hozzánk. A múltkor kedvesebbek voltak, most többször rákérdeztek egy-egy településnévre, helyesírási kérdéseket vetettek föl, olyan nyilvánvaló kérdéseket tettek fel, amelyekre egyértelműen tudják a választ” – ismertette lapunkkal az ügyintézés akadályait az egyik fiatal aktivista.
Mint mondta, a városháza hivatalnokai azt is megkérdezték, hogy terveznek-e további kérvényeket leadni. Válaszként elmondták: újabb néhány ezer kérvényt szeretnének iktatni a témában. A civilek jövő csütörtökön újabb eseményt készülnek szervezni, elmondták, az akciósorozatot addig folytatják, amíg a városvezetés ki nem helyezi a többnyelvű helységnévtáblákat.
A Musai-Muszáj csoport március 12-én már iktatott háromszáz kérvényt, így eddig ezer kéréssel támasztották alá a többnyelvű helységnévtáblák szükségességét. A főleg fiatalok alkotta csoportosulás februárban alakult azzal a céllal, hogy szembesítse a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat multikulturalizmussal kapcsolatos áltevékenységével.
Kiáltványukban leszögezték: kétszínűségnek és olcsó politikai fogásnak tartják, hogy Emil Boc polgármester ünnepeiken anyanyelvükön köszönti a magyarokat, miközben az általa vezetett hivatal nem ülteti gyakorlatba a Kolozsvár Európai Ifjúsági Fővárosa 2015 pályázatban vállalt többnyelvűséget.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!