Etnobiznisz „menekültekkel”

A DNA a Kolozs megyei nyugdíjpénztár három alkalmazottját őrizetbe vette, és az intézményből 560, etnikai okokból üldözött személy iratcsomóját vitte el ellenőrzésre. A kilenc személyt azzal gyanúsítják, több állampolgárt is csalással juttattak az üldözötteknek járó kárpótláshoz. A nyugdíjpénztár alkalmazottain kívül egy jogász, illetve két, korábban az intézmény pénztárában dolgozó személy ügyében indult vizsgálat, ők iktatták ugyanis a kérvényeket, és fizették ki az összegeket a második világháborús „üldözötteknek”. Hírügynökségi források szerint a kilenc személyt befolyással való üzérkedéssel és csúszópénz elfogadásával gyanúsítják.

„Üldözötteket” toborozó bűnbandák

Egy neve elhallgatását kérő Kolozs megyei olvasónktól arról értesültünk, hogy több idős személyről tud, akiket otthonukban látogattak meg ügyintézőként bemutatkozó személyek, akik pénzt kértek azért, hogy összeállítsák a támogatás kérvényezéséhez szükséges dokumentációt. Az Evenimentul Zilei napilap ugyanakkor úgy értesült, olyan személyek is támogatáshoz jutottak a megyében, akik a törvényben leszögezett időszak után születettek. 
A DNA ügyészei azt gyanítják, hogy a leleplezettek a menekültek iratcsomóinak hamisításával foglalkozó bűnbandának a tagjai. A bűnbanda állítólag több településen is toboroz embereket, akik eljátsszák az üldözött szerepét, és csúszópénzt fizetnek a pénztár alkalmazottainak.

Egyre több az áldozat

A Kolozs megyei nyugdíjpénztár adatai szerint az elmúlt három évben jelentősen megugrott a kérvényezők száma – mára több mint 30 ezer üldözött és menekült szerepel a nyilvántartásban –, miután a kárpótlási jogosultságról rendelkező, 1999-es keltezésű, 2008-ban „engedékenyebbé” vált jogszabály szerint ahhoz, hogy valaki megkapja az etnikai üldözött státust, mindössze két tanút kell állítania, akik igazolják a vallomását. Bizonyítékként elfogadják a Román Országos Levéltár vagy megyei kirendeltségeik által kibocsátott bizonylatokat, korabeli rendeleteket, utasításokat, lakosság-nyilvántartási forrásokat, polgári vagy katonai hatóságok által kibocsátott bizonylatokat. Hivatalos források hiányában azonban közjegyző előtt rögzített tanúvallomással is igazolni lehet a nemzetiségi meghurcoltatás tényét. A jogszabály szerint azok, akik etnikai zavargások miatt voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, a befogadó településen töltött minden egyes év után 100 lej kárpótlást kapnak.

Kolozs megyei precedens

Kerekes Károly parlamenti képviselő, az alsóház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta: a nemzeti hovatartozás miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban meghurcoltak kárpótlásáról rendelkező kormányrendelet kezdetben a romániai kisebbségekre vonatkozott, a törvényt azonban a hatóságok már korábban is sajátosan értelmezték több erdélyi megyében, ezért számos módosításon is átesett. Ma nemzetiségi hovatartozástól és a meghurcoltatás helyétől függetlenül bárki kérvényezhet kárpótlást. Rámutatott: korábban is volt gond a jogszabály alkalmazásával Kolozs megyében, s rengeteget kellett küzdeni azért, hogy a hatóságok ne diszkriminálják a magyar kérvényezőket.

Emlékeztetett: a Kolozs megyei nyugdíjpénztár bírálóbizottsága korábban azzal az indokkal utasította vissza a magyarok benyújtotta kérvényeket, hogy az intézmény olvasatában a kárpótlási törvény az 1940. szeptember 6-a után Észak-Erdélybe bevonuló Horthy-adminisztrációról és az általa etnikai alapon meghurcoltak vagy zaklatottak kárpótlásáról rendelkezett, nem pedig azokról, akik Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe távoztak. A testület szerint a román közigazgatásba került magyarok Dél-Erdélyből önszántukból távoztak Észak-Erdélybe; az 1940. szeptember 6-án berendezkedő szélsőjobb katonai diktatúra, illetve a Románia 1944. augusztus 23-i átállását követően nem zaklatták a nemzeti kisebbségeket. A politikus bízik az ügyészségi vizsgálatok eredményességében. „A gazdasági válságból adódó pénzügyi nehézségek miatt sokan hasonló trükkökhöz folyamodnak, melyek révén a munkaügyi tárca havonta több millió lejt veszít a büdzséjéből. Fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy ne dőljenek be a menekülteket toborzó bűnbandáknak, mert a hamis nyilatkozattétel is büntetendő” – nyilatkozta lapunknak a parlamenti képviselő.