2011. június 07., 08:212011. június 07., 08:21
A DNA a Kolozs megyei nyugdíjpénztár három alkalmazottját őrizetbe vette, és az intézményből 560, etnikai okokból üldözött személy iratcsomóját vitte el ellenőrzésre. A kilenc személyt azzal gyanúsítják, több állampolgárt is csalással juttattak az üldözötteknek járó kárpótláshoz. A nyugdíjpénztár alkalmazottain kívül egy jogász, illetve két, korábban az intézmény pénztárában dolgozó személy ügyében indult vizsgálat, ők iktatták ugyanis a kérvényeket, és fizették ki az összegeket a második világháborús „üldözötteknek”. Hírügynökségi források szerint a kilenc személyt befolyással való üzérkedéssel és csúszópénz elfogadásával gyanúsítják.
Egy neve elhallgatását kérő Kolozs megyei olvasónktól arról értesültünk, hogy több idős személyről tud, akiket otthonukban látogattak meg ügyintézőként bemutatkozó személyek, akik pénzt kértek azért, hogy összeállítsák a támogatás kérvényezéséhez szükséges dokumentációt. Az Evenimentul Zilei napilap ugyanakkor úgy értesült, olyan személyek is támogatáshoz jutottak a megyében, akik a törvényben leszögezett időszak után születettek.
A DNA ügyészei azt gyanítják, hogy a leleplezettek a menekültek iratcsomóinak hamisításával foglalkozó bűnbandának a tagjai. A bűnbanda állítólag több településen is toboroz embereket, akik eljátsszák az üldözött szerepét, és csúszópénzt fizetnek a pénztár alkalmazottainak.
A Kolozs megyei nyugdíjpénztár adatai szerint az elmúlt három évben jelentősen megugrott a kérvényezők száma – mára több mint 30 ezer üldözött és menekült szerepel a nyilvántartásban –, miután a kárpótlási jogosultságról rendelkező, 1999-es keltezésű, 2008-ban „engedékenyebbé” vált jogszabály szerint ahhoz, hogy valaki megkapja az etnikai üldözött státust, mindössze két tanút kell állítania, akik igazolják a vallomását. Bizonyítékként elfogadják a Román Országos Levéltár vagy megyei kirendeltségeik által kibocsátott bizonylatokat, korabeli rendeleteket, utasításokat, lakosság-nyilvántartási forrásokat, polgári vagy katonai hatóságok által kibocsátott bizonylatokat. Hivatalos források hiányában azonban közjegyző előtt rögzített tanúvallomással is igazolni lehet a nemzetiségi meghurcoltatás tényét. A jogszabály szerint azok, akik etnikai zavargások miatt voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, a befogadó településen töltött minden egyes év után 100 lej kárpótlást kapnak.
Kerekes Károly parlamenti képviselő, az alsóház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta: a nemzeti hovatartozás miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban meghurcoltak kárpótlásáról rendelkező kormányrendelet kezdetben a romániai kisebbségekre vonatkozott, a törvényt azonban a hatóságok már korábban is sajátosan értelmezték több erdélyi megyében, ezért számos módosításon is átesett. Ma nemzetiségi hovatartozástól és a meghurcoltatás helyétől függetlenül bárki kérvényezhet kárpótlást. Rámutatott: korábban is volt gond a jogszabály alkalmazásával Kolozs megyében, s rengeteget kellett küzdeni azért, hogy a hatóságok ne diszkriminálják a magyar kérvényezőket.
Emlékeztetett: a Kolozs megyei nyugdíjpénztár bírálóbizottsága korábban azzal az indokkal utasította vissza a magyarok benyújtotta kérvényeket, hogy az intézmény olvasatában a kárpótlási törvény az 1940. szeptember 6-a után Észak-Erdélybe bevonuló Horthy-adminisztrációról és az általa etnikai alapon meghurcoltak vagy zaklatottak kárpótlásáról rendelkezett, nem pedig azokról, akik Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe távoztak. A testület szerint a román közigazgatásba került magyarok Dél-Erdélyből önszántukból távoztak Észak-Erdélybe; az 1940. szeptember 6-án berendezkedő szélsőjobb katonai diktatúra, illetve a Románia 1944. augusztus 23-i átállását követően nem zaklatták a nemzeti kisebbségeket. A politikus bízik az ügyészségi vizsgálatok eredményességében. „A gazdasági válságból adódó pénzügyi nehézségek miatt sokan hasonló trükkökhöz folyamodnak, melyek révén a munkaügyi tárca havonta több millió lejt veszít a büdzséjéből. Fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy ne dőljenek be a menekülteket toborzó bűnbandáknak, mert a hamis nyilatkozattétel is büntetendő” – nyilatkozta lapunknak a parlamenti képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!