
Fotó: Agerpres
2011. július 05., 07:292011. július 05., 07:29
Amint várható volt, megoszlanak a vélemények az elmúlt húsz év legrosszabb eredményeivel zárult érettségiről, melynek a vasárnap közzétett, fellebbezés előtti végeredménye szerint a megmérettetésre jelentkező diákok alig 44 százaléka érte el a sikeres vizsgához szükséges 6-os átlagot. Az erdélyi és partiumi megyékben mért eredmények sem térnek el az országos átlagtól. A diákok szerint az idei tételek rendkívül nehezek voltak, és a vizsgákat is fokozott szigorral felügyelték – mint ismeretes, több vizsgaközpontban biztonsági kamerákat is felszereltek az osztálytermekben –, Daniel Funeriu oktatási miniszter viszont tegnap azzal magyarázta az érettségi példátlanul gyenge eredményeit, hogy idén első alkalommal történt meg, hogy a sikerrel megméretkező diákok becsületesen, kemény munka árán érdemelték ki az átmenő jegyet. Az ellenzéki politikusok azonban katasztrofális szervezésről, a kormány oktatási politikájának történelmi kudarcáról beszéltek tegnap, és a tárcavezető azonnali lemondását követelték.
Daniel Funeriu oktatási miniszter széles körű konzultációra hívta tegnap a politikai pártok képviselőit a romániai oktatás jövőjéről, Victor Ponta, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke azonban ezt elutasította, mondván, nem kíván tárgyalni egy olyan miniszterrel, akinek a vezetése alatt ellehetetlenedett az oktatási rendszer, melyet a kormánypártok teljesen átpolitizáltak, a pedagógusokat és a diákokat pedig rendszerint megalázták.
Az oktatási tárcavezető egyébként tegnap délelőtti rövid sajtótájékoztatóján gratulált a megyei tanfelügyelőségeknek, melyek véleménye szerint „becsületesen, európaiasan szervezték meg” az idei vizsgát. „Románia társadalma útelágazáshoz érkezett, és az idei érettségi vizsga is bizonyítja, döntenünk kell: felemelt fővel akarunk előrehaladni, vagy továbbra is csalafintaságokhoz folyamodunk” – fogalmazott a miniszter, aki gratulált annak a 65 diáknak, akik 10-es átlaggal tették le az érettségit. Funeriu szerint itt az ideje annak, hogy a romániai oktatási rendszerben mentalitásváltás álljon be. Leszögezte: többé nem lehet elfogadott dolog a felületesség és a puskázás.
Bokor Tibor szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja megkeresésünkre úgy nyilatkozott, valós vagy legalábbis a reálishoz közelítő eredmények születtek az idei érettségin, és úgy értékeli, „a rendszer lassan kezdett normalizálódni”. „Különösebben nem lepődtem meg, látszik az eredményeken, hogy a vizsgafelügyelet legtöbb helyen komolyabban meg volt szervezve, mint korábban” – jegyezte meg a honatya. A háromszéki politikus szerint a vizsgaeredmények is bizonyítják, hogy szükség van egy átfogó tanügyi reformra. „Egyértelmű, hogy a tananyag leegyszerűsítésére, kevesebb óraszámra van szükség, hogy a diákok megfelelőképpen el tudják sajátítani az anyagot. Egyben igényesebb munkára van szükség a tanárok részéről is” – mondta a Krónikának Bokor Tibor. A szenátor megjegyezte: az elmúlt időszakban többször is felmerült a kétszintű érettségi bevezetése, ennek kidolgozása azonban, mint mondta, nem a törvényhozás dolga. Mint ismert, korábban a tanügyi szakszervezetek is javasolták, hogy egy emelt szintű érettségi vizsgát kellene szervezni, amelynek abszolválása után bármilyen egyetemre jelentkezhet a diák, a középszintű érettségivel pedig csak bizonyos szakokon folytathatja a tanulmányait a végzős.
Király András oktatási államtitkár szerint nemcsak a biztonsági kamerák miatt lettek az idei érettségi eredmények olyanok amilyenek, bár biztosan közrejátszott a tény, hogy az eddigieknél sokkal szigorúbban ellenőrizték a diákokat a vizsgákon. A szakember azt nem kívánta kommentálni, hogy vajon az eredmények szintjének csökkenése azt mutatja-e, hogy az elmúlt esztendőkben mekkora volt a csalások aránya, de azt kijelentette: a tények ismeretében mindenki levonhatja magának a következtetést. Király András egyébként úgy látja, nemcsak az érettségi, hanem az egész román iskolarendszer elvesztette a rangját, és egyáltalán nem baj, hogy az érettségi oklevelet csak szigorú vizsgáztatás útján lehet megszerezni. „Az érettségi olyan vizsga, amely után a diák diplomát kap, és az oklevelet komoly munkával és tudás árán kell kiérdemelni. A rossz eredmény nemcsak a diák és a tanár, hanem az egész közösség felelőssége” – szögezte le az államtitkár.
Egyetért az államtitkár felvetésével János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora is, aki azt mondja, meglátása szerint egyértelművé vált, hogy a tanterv túlzsúfolt. „A mai kilencedikesek olyasmiket tanulnak magyar nyelv és irodalomból, amivel mi az egyetem harmadik évében találkoztunk” – fogalmazott. Kijelentette: számára is aggasztó, hogy évről évre rosszabbak az érettségi eredmények, hiszen annál rosszabb és szűkösebb az a bázis, ahonnan a felsőoktatási intézmény majdani hallgatói kikerülnek. A rektor jó példaként a skandináv országokat említette, ahol elmondása szerint a romániainál sokkal nagyobb összegek jutnak oktatásra, így a pedagógusi hivatás is sokkal vonzóbb – itthon ugyanis csak az elhivatott idealisták lesznek tanárok, vagy rosszabb esetben azok, akik másutt nem állják meg a helyüket – mondta a rektor.
Tükröt tartottak a középiskolások elé, és kiderült: ki hogy néz ki – jellemezte az idei érettségit Dávid László, a Sapientia rektora. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetője azonban nem aggódik a felsőfokú intézmény sorsáért, ugyanis úgy véli, a Sapientiát nem érinti a középiskolákban végzett „gyérítés”. Mint hangsúlyozta, néhány szerencsés kivételt leszámítva, az egyetem diáksága eddig sem a vidéki szakiskolákból került ki. „Aki nem tanulással akart egyetemi oklevelet szerezni, az eddig sem hozzánk iratkozott be” – fejtette ki a rektor, emlékeztetvén, hogy a Sapientia ellen legfőbb vád mindig is a túlzott szigorúság volt.
Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékánja szerint viszont elkeserítő, hogy az oktatási tárca a diákokat okolja a katasztrofális eredmények miatt. A kolozsvári dékán (korábbi oktatási miniszter) közleményében leszögezi: nem csupán a történelem legrosszabb eredményeiről kellene beszélni, hanem arról is, hogy a romániai középiskolai oktatás mélypontra került, emiatt pedig az egyetemeket is évről évre gyengébb képességű diákok népesítik be.
A sikeresen érettségizők aránya alapján Hargita megye a második helyen áll az országban 64 százalékkal, Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő szerint azonban a számokkal nem érdemes dicsekedni. A pedagógus elmondta, azokban a tanintézetekben, ahol komolyan vették a próbaérettségit, meglátszott az eredményeken. „Gyengének minősítem az eredményeket, legalább arra az arányra számítottam, ami tavaly volt” – mondta a főtanfelügyelő, utalva arra, hogy tavaly 72,08 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya. A főtanfelügyelő elmondta, nem érzi jogosnak a „dobogós helyet”, amelyet a számadatok szerint Hargita megye kapott. Bár a megyében nem szereltek fel biztonsági kamerákat, komolyan vették az ellenőrzéseket, a felügyeletet.
Ferencz S. Alpár kijelentette, reméli, a törvényhozók figyelembe veszik az idei adatokat, hiszen egyre inkább úgy tűnik, szükség lenne a differenciált érettségire. „Míg a gimnáziumokban az általános műveltségre kellene hangsúlyt fektetni, a szakközépiskolákban a szakképzésre, a vizsgákon pedig ezek alapján kellene hogy bizonyítsanak” – mutatott rá Ferencz.
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint egyértelmű, hogy azokban az iskolákban születtek gyengébb eredmények, ahol a diákok számára nem volt elsődleges cél az érettségi utáni továbbtanulás, ezért csökkent a sikeresen érettségizők aránya. „Úgy vélem, Hargita megyében a tanárok és a diákok is a maximumot nyújtották, és reálisnak tekinthetők ezek az eredmények” – mondta Burus.
Kónya László Szatmár megyei helyettes főtanfelügyelő a Krónikának úgy nyilatkozott, a tanügyi rendszer a hibás elsősorban azért, hogy nagyon sokan nem értek el átmenő osztályzatot, ugyanis bizonyított tény, hogy a gyerekek nem képesek egyformán teljesíteni, ezért nem lett volna szabad ugyanazzal a mércével mérni az elméleti gimnáziumok és szakiskolások végzőseinek a tudását. Kónya László rámutatott: a maturandusok 40 százalékát kitevő szakközépiskolások a rendszer áldozataivá váltak: komoly elméleti képzést nem kapnak, mert kicsi az óraszám, de kellő gyakorlati ismeretekre sem tesznek szert, mert tulajdonképpen nincs lehetőségük az iskolában egy szakmát elsajátítani.
A pedagógus ugyanakkor elmondta, örül annak, hogy Szatmár megyében a magyar anyanyelvű végzősök átlagon felül teljesítettek: míg a sikeresen érettségizők átlaga alig érte el a 43 százalékot a megyében, a magyar diákok 57 százaléka sikeresen vette a megmérettetést.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Vizsgáztató- és Felmérőközpont adatai alapján a 2010/2011-es iskolai évben érettségiző több mint 200 ezer diák közül csupán 90 765 vizsgázó szerzett átmenő jegyet, az ország 20 gimnáziumában egyetlen jelentkezőnek sem sikerült elérnie a 6-os átlagot. A jegyeikkel elégedetlen diákok tegnap délelőtt kérhették dolgozataik újraértékelését – hírügynökségi adatok szerint több ezren nyújtottak be óvást –, a végleges eredményeket pénteken hozzák nyilvánosságra.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!