Hirdetés

Erejük és türelmük végén a háziorvosok: megalázónak tartják, hogy kimaradnak a bérpótlékosztásból

Nagy a nyomás. Csökkent a háziorvosok jövedelme, miközben többet dolgoznak •  Fotó: Haáz Vince

Nagy a nyomás. Csökkent a háziorvosok jövedelme, miközben többet dolgoznak

Fotó: Haáz Vince

Újabb és újabb feladatokat kapnak a háziorvosok, ám amikor pénzosztásról van szó, a kormány folyamatosan megfeledkezik róluk – háborognak az alapellátásban dolgozók. Ugyanis a hétvégi bejelentések szerint csak az egészségügyi intézmények és a mentőállomások alkalmazottait részesítenék veszélyességi bérpótlékban.

Bíró Blanka

2020. december 02., 08:212020. december 02., 08:21

2020. december 02., 09:102020. december 02., 09:10

Nelu Tătaru egészségügyi miniszter lemondását követelik a háziorvosok, akik ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy megalázó módon bánik velük a kormány.

A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) az egészségügyi minisztérium sajtókapcsolatokért felelős osztályvezetőjének menesztését is kéri, mert mint mondják, félretájékoztatja a közvéleményt, amikor annyit közöl: a szaktárca javaslatára a kormány két jogszabályt fogadott el, miszerint a veszélyhelyzetben az egészségügyi intézményekben és a mentőállomásokon dolgozók veszélyességi bérpótlékot kapnak.

Hirdetés

Seres Lucia háziorvos a Krónikának elmondta, erejük és a türelmük végére jutottak,

csak újabb és újabb feladatokat kapnak, ám amikor pénzosztásról van szó, a kormány folyamatosan megfeledkezik róluk.

A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége Facebook-oldalán közölte, hogy a járvány kitörése óta az alapellátásban dolgozók jövedelme átlag 30 százalékkal csökkent. Arra panaszkodnak, hogy a járvány időszakában nem kaptak semmilyen pluszjuttatást, holott kiadásaik növekedtek, hiszen meg kellett vásárolniuk a fertőtlenítőszereket, a védőruhákat, „tartották a frontot” addig is, amíg a tavasszal két hónapra bezárták a járóbeteg-szakrendelőket. A munkáltatói szövetség kifejti, hogy

sem a háziorvosok nem kaptak pluszjuttatást a járvány kitörése óta, sem a rendelőjükben dolgozó egészségügyi asszisztensek és a kisegítő személyzet.

Az országban 11 ezer háziorvos dolgozik az alapellátásban.

Megcsappant jövedelmek, sokasodó feladatok

Az elmúlt hónapokban megcsappant a jövedelmük, hiszen az egészségbiztosítási pénztár a konzultációkat számolja el, ám a járvány időszakában a betegek egy része ódzkodott attól, hogy személyesen felkeresse a rendelőt – sok esetben éppen az orvosok beszélték le őket, attól tartva, hogy a beteg is megfertőződhet, vagy megfertőzheti az orvosát.

Idézet
Ezekben a hónapokban még többet dolgoztunk, mint általában, de sok esetben csak telefonon tartottuk a kapcsolatot a betegekkel, amit viszont eddig nem javadalmaztak. Személyesen kevesebben jártak be vizsgálatokra, ám ez nem jelenti azt, hogy nem tartottuk a kapcsolatot a betegeinkkel”

– fejtette ki Seres Lucia.

Felidézte, voltak ugyan próbálkozások, a nyár folyamán az egészségbiztosítási pénztár két alkalommal is kért kimutatást tőlük, hogy hány, koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált beteget láttak el, ám ez végül annyiban maradt. „Most 80 százalékos bérpótlékot adnak az egészségügyi alkalmazottak egy részének, ám az alapellátásban dolgozókról megfeledkeznek. Arról beszélnek, hogy az első vonalban helyt állók kapnak bérpótlékot –

Idézet
mi is ott vagyunk az első vonalban, de rólunk egy szó sem esik”

– sorolta a sérelmeket az orvosnő. Hozzátette, a háziorvosok körében hatalmas az elégedetlenség, hiszen feladatokat kapnak, rájuk bízták a lakhelyi elkülönítésben levő koronavírus-fertőzöttek követését, csakhogy „pénzosztáskor” lemaradnak a listáról.

Megterhelő telemedicina

A lakhelyi elkülönítésben levő koronavírus-fertőzött betegek többsége együttműködő, megfogadják az orvos telefonon közölt javaslatait – számolt be a tapasztalatokról Seres Lucia. Ennek ellenére az orvosok számára megterhelő a feladat, mert

nagy nyomás alatt dolgoznak, nehezebb megítélni a beteg állapotát, ha csak telefonon tartják a kapcsolatot.

„A személyes vizsgálat során az orvosnak sokkal több eszköz áll rendelkezésére, hogy felmérje a beteg állapotát; a telefonos beszélgetés során többet faggatózunk, próbáljuk kideríteni a legapróbb részleteket is, hogy felmérjük, van-e ok aggodalomra, szükséges-e a kórházi beutalás” – részletezte Seres Lucia.

Bár a betegek többsége türelmes, megvárja, amíg az orvos hívja, az országban több szakember szembesült azzal, hogy a beteg durván letorkolta, hogy ne zavarja, vagy egyszerűen fel sem vette a telefont. „Ilyen helyzetben sem tehetünk más, mint újra próbálkozunk, hiszen a mi felelősségünk a ránk bízott beteg állapota, de ez mind-mind idő, energia és stressz” – mutatott rá az orvosnő.

Bérpótlék a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt

A koronavírusos betegeket gondozó egészségügyi és kisegítő személyzetnek járó bérpótlékot az alapbér 85 százalékáig emeli meg a kormány – tájékoztatott a napokban Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője. A pótlékemelést kormányhatározat és sürgősségi kormányrendelet rögzíti. A Ludovic Orban vezette kabinet döntése értelmében a Covid–19-cel diagnosztizált páciensek kezelésével foglalkozó egészségügyi intézmények egészségügyi-orvosi, illetve kisegítő személyzete a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt az alapbére 75 százalékától 85 százalékáig terjedő összeget kapja meg pótlékként. A mentőszolgálat személyzetének pótlékát az alapbér 80 százalékában állapították meg – mondta Ionel Dancă. Eközben Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy növelik a mentősöknek járó bérpótlékot. „A mentősök 55 százalékos pótlékot kaptak. Ez most 25 százalékkal egészül ki” – mondta újságírók érdeklődésére a tárcavezető Jászvásáron. Így az emelés eredményeképpen a mentősök 80 százalékos bérpótlékot fognak kapni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 31., hétfő

Lift az életért: egy erdélyi város láthatja el elsőként felvonóval a négyszintes lakóházakat is

Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.

Lift az életért: egy erdélyi város láthatja el elsőként felvonóval a négyszintes lakóházakat is
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár

Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár
2026. augusztus 31., hétfő

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
2026. augusztus 31., hétfő

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron

Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban

A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban
2026. augusztus 30., vasárnap

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban

A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban
2026. augusztus 30., vasárnap

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát

Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját
2026. augusztus 30., vasárnap

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben

Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben
2026. augusztus 29., szombat

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került

Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került
Hirdetés
Hirdetés