2012. október 19., 07:482012. október 19., 07:48
A Bernádt Zelma ügyvezető igazgató által jegyzett dokumentumban leszögezik, 2002 és 2004 között módosult a törvény, amely az erdőkitermelést szabályozta, a 2002-ben kiadott kormányhatározat értelmében az erdőkitermelés környezetre gyakorolt hatását kismértékűnek tekintették, majd 2004-ben ezt jelentős mértékűre változtatták. A tarvágáshoz a tulajdonos vagy a fakitermelő cég minden esetben köteles volt kiváltani a környezetvédelmi engedélyt.
Az ügynökség szakemberei a Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) térképei alapján úgy azonosították a területet, hogy az az azóta megszűnt remetei erdészet felügyelete alá tartozott, és leszögezik, 2003–2006 között erre a területre senki nem kért erdőkitermelésre környezetvédelmi engedélyt, az ügynökség tehát nem is állított ki ilyen dokumentumot. Amint arról szerdai lapszámunkban beszámoltunk, a Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet csapata műholdas felvételek összehasonlításával arra a következtetésre jutott, hogy a Görgényi-havasokban a 2003–2006 közötti időszakban 650 hektár erdőt irtottak ki.
Az erdők letarolása 1995-ben kezdődött a monitorizált terület nyugati részén, majd a kitermelés folytatódott, míg 2003 és 2006 között teljesen eltűnt az erdő. A 2010-ben készült szatellitfelvétel szerint, ahol korábban fák voltak, már csak szikla maradt, és egyetlen jel sem utal arra, hogy az erdő regenerálódik, holott a tarvágás után kötelező lenne az újraerdősítés. A kutatók – mint mondják – hiába mutatták be az adatokat a hatóságoknak, még fenyegető telefonhívást is kaptak a környezetvédelmi minisztériumból, hogy mit foglalkoznak az erdőirtásokkal.
A környezetvédelmi ügynökség szakemberei ugyanakkor a lapunk kérdéseire választ adó levelükben arra is emlékeztettek, hogy az Erdő- és Vadgazdálkodási Területi Felügyelet hatáskörébe tartozik az erdőtulajdonosok, az erdők gondnokainak és a fakitermelő cégeknek a felügyelete, ugyanakkor a környezetvédelmi őrség feladata a visszaélések kivizsgálása és ellenőrzése.
Szikszay Béla, az Erdő- és Vadgazdálkodási Területi Felügyelet Hargita megyei képviselője a Krónika megkeresésére felidézte, hogy a kilencvenes években gyakori volt a lopás, az erdőket nem őrizte senki. „Ameddig nem szolgáltatták vissza az erdőket, mindenki a restitúcióra várt, közben az állami erdészet is vágta az erdőket, lopták is a fát, a keretfűrészeket egyenesen az erdőben állították fel” – részletezte tapasztalatait Szikszay Béla. A felügyelő azonban kizártnak tartja, hogy 650 hektár erdőt kiirtottak, szerinte a műholdas felvételen nem látszik pontosan, a legelőket, kaszálókat is erdőnek nézhették. „Abban az időszakban még nem is létezett az Erdő- és Vadgazdálkodási Területi Felügyelet, tíz év után pedig már nem lehet kivizsgálást indítani, azóta a tulajdonviszonyok is megváltoztak” – fejtette ki kérdésünkre Szikszay Béla.
A környezetvédelmi őrség Hargita megyei kirendeltsége is írásban kérte szerdán kérdéseinket, csütörtöki lapzártánkig azonban nem érkezett válasz.
Közben a Maros megyei Mezőpaniton sikerrel léptek fel az erdőirtás ellen. A község lakosai a polgári engedetlenséget választották, szerdán többtucatnyian vonultak ki a község melletti Oltvány-erdőbe, és sikerült elérniük, hogy az erdőkitermelést ideiglenesen leállítsák. A településen a tiltakozást megelőző este lakossági fórumot szerveztek, amelyen Bartha Mihály polgármester ismertette, hogy a 28 hektáros Oltvány-erdő az állam tulajdonában van, az állami erdészet haszonbérbe adta, s egy magánvállalkozás kezdte el a fakitermelést.
Mezőpanitban soha nem volt állami erdő, ennek ellenére a község területén levő 1100 hektár erdőből csak 195 hektárt kaptak vissza a régi tulajdonosok és örököseik, az egyházak pedig további 86 hektárt. Több mint 800 hektár maradt állami tulajdonban, egy olyan községben, ahol valamikor egy négyzetcentiméternyi állami erdő sem volt, emlékeztetnek a helyiek. Az Oltvány-erdőhöz a panitiakat érzelmi szálak is kötik, gyakran járnak oda kirándulni, sétálni, ezért is fogtak öszsze, hogy az irtását megakadályozzák. Az állami erdészet egyébként 2007 és 2009 között már megpróbálta letarolni az erdőt, akkor is a helybeliek állították le a kitermelést.
A mostani licitnél nem is kérdezték meg a mezőpanitiakat, akik, miután emiatt a környezetvédelmi ügynökséghez fordultak, azt a választ kapták, hogy a Romsilvának már nem kell engedélyt kérnie a kitermelésre, mert 2007-ben megkapta azt. Mivel a helyiek úgy vélik, hogy a tiltakozással csak ideiglenes eredményt értek el, aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy akaratukat nyomatékosítsák. Bartha Mihály polgármester szerint egyébként az is eredmény, hogy időt nyertek arra, hogy minden lehetséges hivatalos lépést megtehessenek az erdő megóvása érdekében.
Bartha Mihályt egyébként csütörtökön beidézték a Maros megyei prefektúrára. Az elöljáró elmondása szerint Manuel-Augustin Butiulcă alprefektus egyoldalúan kezeli a panitiak erdő-ügyét, a találkozó a rendőrség, csendőrség és a Romsilva képviselőinek jelenlétében zajlott, s inkább kihallgatásnak tűnt, mint megbeszélésnek. Az állami hatóságok képviselői megfogalmazták, tíz perc alatt bebizonyítják, a panitiaknak semmi közük az erdőhöz, ami egyébként a község területén van, s valamikor az ottani lakosság tulajdonában volt, mondta Bartha.
Bakó Zoltán, Bíró Blanka
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.