Fotó: Jakab Mónika
A magyar nemzetiségű diákok döntő többsége magyarul tanul az Erdélystat friss elemzése szerint, amely az erdélyi statisztikai szolgálat által 2019-ben készített Tanügyi barométer című felmérésen, valamint az Országos Statisztikai Szolgálat (INS) által közölt adatsorokon alapul.
2021. szeptember 14., 12:372021. szeptember 14., 12:37
A romániai közoktatásban magyar nemzetiségűként nyilvántartott diákok mintegy 88 százaléka tanul magyar nyelven, a fennmaradó 12 százalék, vagyis mintegy 15 ezer gyerek más nyelvű, alapvetően román osztályba jár – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az erdélyi statisztikai szolgálat honlapján közzétett elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy
Mint az elemzés rámutat, az Erdélystat által 2019-ben készült Tanügyi barométer című közvélemény-kutatás során is rákérdeztek, hogy a magyar tannyelven (is) oktató iskolákon belül milyen a diákok etnikumának eloszlása a különböző nyelvű tagozatok esetében. Kiderült: a tanulók etnikuma, anyanyelve és osztályuk tannyelve hármas dimenziójának tekintetében az átfedések jelentősek, de az eltérések is számottevőek lehetnek. A magyar etnikumú vagy anyanyelvű gyerekek jelentős része nem magyar iskolába jár, ugyanakkor a magyar tannyelvű osztályokba más etnikumú diákok (elsősorban roma származásúak) is járhatnak.
A Tanügyi barométer válaszadóit – iskolai igazgatók, aligazgatók, koordinátorok, pedagógusok, titkárok – arra kérték, becsüljék meg az oktatási helyszín egészében a magyar tagozaton tanuló diákok etnikumát. A válaszok alapján
Hiába él kétharmados többségben Sárközújlak magyarsága, hiába rendelkezik korszerűen felszerelt, két tannyelvű iskolával, a szülők jelentős része román tagozatra íratja gyermekét. A Kárpátalja közelében fekvő Szatmár megyei kisvárosban még mindig hódít a tévhit, miszerint az állam tanuló gyerek jobban &e
Egy másik adatforrást az elemzés készítői az Országos Statisztikai Intézet felmérései képezték, amelyek kitérnek a diákok etnikumára is, viszont ezek nem tartalmazzák az etnikum és a tannyelv összefüggéseit. A módszertan szerint a diákok etnikumát az oktatási intézmény rögzíti a beiratkozási adatlapok, azaz a szülők nyilatkozata alapján. A 2018/19-es tanévre vonatkozó elemzés szerint a közoktatásban tanuló diákok 4,9 százaléka volt magyar nemzetiségű.
Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek esetében jelentősek az eltérések. Az elemi oktatás (0–4. osztály) szintjén hangsúlyosan, az általános iskolai képzésben (5–8. osztály) pedig részben felülreprezentált a nem magyar etnikumú diákok aránya. A magyar tannyelven tanuló elemisták 9,4 százaléka (4826 diák), az általános iskolások 2,3 százaléka (884 diák) nem magyar etnikumú, amennyiben a statisztikai hivatal adatait összevetjük a beiskolázási számokkal.
Ezek az Erdélystat szerint minimumszámoknak tekinthetők, az eltérések minden bizonnyal még ennél is nagyobbak, ha azt feltételezik, hogy a magyar etnikumú gyermekek egy része román vagy más – például német – tannyelvű osztályokba jár.
A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak (7,3 százalék), viszont jelentős részük (legalább 10 százalékuk) román nyelven tanul. A gimnázium után, úgynevezett posztliceális képzésben a magyar fiatalok legtöbb 41 százaléka tanul anyanyelvén.
A Rákóczi Szövetség idén is arra kéri a külhoni magyar családokat, hogy válasszanak iskolaköteles gyermeküknek magyar iskolát.
A statisztikai intézet és a Tanügyi barométer összesített adatain alapuló vizsgálat szerint a magyar tannyelvű osztályokba járók közül 106 785 diák volt magyar nemzetiségű a 2018/2019-es tanévben. „Ez alapján kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségű diákok mintegy 88 százaléka tanul magyar nyelven, tehát a fennmaradó 12 százalék más nyelvű, alapvetően román osztályba jár. A nem anyanyelvükön tanuló magyar diákok aránya a középfokú képzésben kiemelkedő” – vonták le a következtetést az elemzés készítői.
Közleményük szerint a Tanügyi Barométerből az is megállapítható, hogy a vegyes tannyelvű oktatási helyszínek nem magyar (98 százalékban román) osztályaiban mintegy 4500 magyar etnikumú diák van.
„Ebben az esetben nagy valószínűséggel olyan településekről, illetve oktatási szintekről van szó, ahol nincs (megfelelő) magyar tannyelvű képzési kínálat. Az is feltételezhető, hogy a román iskolákban tanuló magyar etnikumú diákok létszáma alábecsült, már a beiratkozás folyamatában torzul” – fogalmaznak az Erdélystat szakértői, akik szerint ugyanakkor ennél érdekesebb kérdést vet fel a magyar tannyelvvel is rendelkező oktatási helyszínek román tagozatain tanuló magyar diákok relatív magas száma, mintegy 4500 diákról beszélhetünk.
Az általunk gyűjtött adatokból az látszik, hogy a román osztályokba járó magyar etnikumú diákok száma inkább a nagyobb városokban, a nagyobb létszámú iskolákban, a középiskolák és szakiskolák szintjén, a dominánsan román tannyelvű oktatási helyszíneken, illetve azokban az iskolákban felülreprezentált, ahol a roma etnikumú tanulók aránya kiemelkedő a magyar tagozatokon” – áll az elemzésben.
Szintén fontos következtetés az elemzés szerint, hogy a roma nemzetiségűként regisztrált diákok több mint egytizede, mintegy 13 ezer gyerek a magyar oktatási intézményrendszer része.
A Bihar megyei és nagyváradi magyarok szerint jó irányba tart a megyeszékhely, a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek. A Bálványos Intézet kutatásából az is kiderül, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyarság a többségi román közösségtől.
A Tanügyi barométerben arra is megkérték a válaszadókat, hogy becsüljék meg, hogy a diákok mekkora hányada származik román–magyar vegyes családból. Az eredmények alapján a magyar tannyelvű osztályokban tanuló diákok 4,2 százaléka, vagyis mintegy 5 ezer tanuló származik vegyes etnikai identitású családból. Megoszlásuk pedig jelentősen eltér regionálisan:
Hasonló méretű az a diákpopuláció – majdnem 6 ezer tanuló –, amely részben magyar családból származik, viszont nem magyar tannyelvű osztályba jár – legalábbis a magyar tannyelvű osztályokkal is rendelkező iskolákon belül. Az elemzés készítői itt hangsúlyozzák, hogy a kizárólag román tannyelvű iskolákra nem rendelkeznek adatokkal.
„Itt az érdekes, hogy Partiumban és Közép-Erdélyben a vegyes családokból származók nagyobb hányada tanul román nyelvű osztályokban, olyan iskolákban, ahol amúgy van magyar tannyelvű osztály is. Ez kiemelkedően Szatmár és Szilágy megyei, részben pedig Maros és Bihar megyei jelenség” – tudhatjuk meg az Erdélystat friss elemzéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!