Képünk illusztráció
Fotó: Bálint Eszter
A Bihar megyei és nagyváradi magyarok szerint jó irányba tart a megyeszékhely, a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek. A Bálványos Intézet kutatásából az is kiderül, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyarság a többségi román közösségtől. A közoktatás tekintetében megnőtt azok aránya, akik minden szinten magyarul végezték tanulmányaikat.
2020. szeptember 21., 13:532020. szeptember 21., 13:53
2020. szeptember 21., 13:592020. szeptember 21., 13:59
Közéleti szempontból a Bihar megyei és nagyváradi magyarok elégedettek azzal az iránnyal, amelyet a partiumi megyeszékhely az elmúlt években vett, és ezt a környező nagyobb városokkal való összehasonlításban is így látják – derül ki a Bálványos Intézet által kezdeményezett felmérésből. A Nyelvhasználat és közélet Nagyváradon és Bihar megyében 2020 című kutatás eredményeiből az is kitűnik, hogy a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek.
– olvasható a Bálványos Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A kutatást 2020 február–márciusában, valamint július–augusztusában végezték, ennek keretén belül papír alapú kérdőíves felmérés készült. Az adatfelvételt a kolozsvári TT Research & Communications közvéleménykutató cég végezte. Az adatok mind Nagyváradra, mind pedig Bihar megyére nézve reprezentatívnak tekinthetők.
Az eredmények összegzése szerint közéleti téren elmondható, hogy a helyi intézményekbe vetett bizalom (Bihari Napló, egyházak, megyei tanács, polgármesteri hivatal) lényegesen magasabb, mint amennyire az országos intézményekben (államfő, korrupcióellenes ügyosztály) megbíznak az emberek.
A választott intézményekbe (polgármesteri hivatal, megyei tanács) vetett bizalom aránylag magasnak mondható, mégis negatív, hiszen magasabb azok aránya, akik nem bíznak meg ezekben. Érdekes módon ezt a negatív bizalmi indexet nem az intézményvezetőknek tulajdonítják az emberek, hiszen mind Pásztor Sándor megyei tanácselnök, mind pedig Ilie Bolojan polgármester munkájával inkább elégedettnek mondhatóak.
Nagyváradon hasonlóan elégedettek Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar tanácsosának munkásságával is az emberek. A nagyváradiak majdnem teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a magyaroknak egy alpolgármester vagy polgármesteri tanácsadó segítségével bele kell szólniuk a városvezetésbe; fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat a polgármester-választáson is.
Amint a Bálványos Intézet összegzéséből kiderül, nyelvhasználati téren a kapcsolati hálóra vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyar közösség a többségi román közösségtől. Ez a dominánsan magyar lakossággal rendelkező településeken nem meglepő, ugyanakkor érvényes Nagyváradra és a vegyes lakosságú városokra is.
A kutatók szerint fontos kiemelni, hogy ebben a tekintetben minimális különbség észlelhető életkor szerinti lebontásban: csekély a különbség a fiatalok és idősek között.
A fent említett párhuzamosodást támasztják alá az oktatási intézmények nyelvére vonatkozó kérdések is. A Bihar megyei és nagyváradi magyarok túlnyomó többsége magyar nyelvű közoktatási intézményekben végezte tanulmányait. Ez alól a középiskolai oktatás jelent némiképp kivételt, ahol lényegesen nagyobb a román intézményekbe járók aránya. Ennek magyarázata, hogy a jelenlegi középkorú réteg, amelynek tagjai az 1970-es és 1980-as években jártak iskolába, a magyar oktatás visszaszorulása miatt román nyelvű intézményekbe kényszerültek.
A fiatalok körében azonban jelentősen megnőtt azok aránya, akik már magyar nyelvű középiskolai vagy szakiskolai képzésben végeztek.
A gyorsjelentés szerint a párhuzamosodás ellenére – a családot és a baráti kört a megye kisebb településein, a szomszédságot leszámítva – minimális azon formális vagy informális nyilvános szituációk száma, ahol a bihari és főleg nagyváradi magyarok kizárólag anyanyelvüket tudnák használni. A bevásárlást leszámítva, ahol főleg kényelmi okokból váltanak át románra a megkérdezettek, a nyelvváltás domináns oka, hogy nincs lehetőség magyarul beszélni abban a helyzetben. A magyar nyelvhasználat informális térbe szorulása ellenére a megkérdezettek többsége (főleg Nagyváradon) úgy gondolja, hogy a magyar nyelv ismerete előnyt jelentett számára az életben. Elenyésző azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet.
A megkérdezettek több mint négyötöde összeköti a magyar identitást a magyar nyelv ismeretével és jelentős többségük nem nézne rossz szemmel azokra, akik habár nem beszélnek helyesen magyarul, mégis használják a nyelvet.
A Bálványos Intézet által ismertetett eredmények szerint a román nyelvi ideológiákkal kapcsolatban lényegesen kisebb az egyetértés. Habár a megkérdezettek túlnyomó többsége (több mint 70 százalék) úgy gondolja, hogy a romániai magyaroknak meg kell tanulniuk románul,
35 százalék gondolja úgy, hogy udvariatlanság magyarul beszélni román–magyar vegyes társaságban, és 39 százalék gondolja úgy, hogy a románok ellenségesek azokkal a magyarokkal szemben, akik nem tudnak románul. Nagyváradon ezen utóbbi kérdéssel kapcsolatban még kisebb az egyetértés, 31 százalék.
Az adott válaszokban jelentős különbségek észlelhetők a Bihar megyei és a nagyváradi válaszok között. Míg a teljes megyében a megkérdezettek 41 százaléka hajlandó lenne kevesebb fizetésért dolgozni csak azért, hogy magyar környezetben dolgozhasson, addig a városban ez az arány 34 százalék – derül ki a Bálványos Intézet által kezdeményezett kutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!