
Fotó: Erdélystat
A magyar diákok céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek, mint általában a romániai végzősök – derül ki az Erdélystat statisztikai szolgálat friss elemzéséből, amelyben a 2019-es érettségi eredményeket vizsgálták.
2020. február 10., 13:252020. február 10., 13:25
2020. február 10., 13:352020. február 10., 13:35
Az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által hétfőn nyilvánosságra hozott összesítés alapján a 2019-es érettségi és pótérettségi vizsgán országosan 100 824 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69,1%-os, az őszi pótérettségié 33,4%-os.
Az Erdélystat elemzése rámutat: az alacsonyabb nyári sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2%-os. Ennek magyarázata, hogy
A romániai oktatási rendszerben az érettségire jogosító középiskolai képzés három kategóriára oszlik: elméleti líceumi, szaklíceumi, illetve hivatási (vokacionális) képzésről beszélhetünk, ezen belül pedig 11 szakot különböztetünk meg. A 2019-es érettségi nyári vizsgaidőszakán részt vevő, az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjainak érettségi eredményei jelentősen eltérnek szakok szerint.
A magyarul érettségizők lemaradása is kisebb, főképp a reál osztályokban, a természettudományok esetében kevéssel jobban is teljesítenek. Az elméleti képzésen belül a magyar filológia osztályokból érkezők eredményei átlag alattiak, míg az országos sikerességi arány 87%-os, a magyar vonalon csupán 66%-os.
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A szaklíceumi képzésben jelentős a leszakadás az elméletihez képest, itt az érettségire beiratkozott diákok kevesebb mint fele (48%-a) érettségizett sikeresen első próbálkozásra Románia-szinten.
A hivatási (vokacionális) képzésen belül országos szinten a pedagógiai líceumot végzők esetében a legmagasabb a sikerességi arány (92%), viszont a magyar tanítóképzősök lemaradása nagyon hangsúlyos (63%-os sikerességi aránnyal). Jelentős az elmaradás a teológiai, illetve a művészeti képzésből érkező magyar diákok esetében is.
A megyei adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy a diákok profilok szerinti megoszlása nagyon aszimmetrikus, nem egyforma súlyt képvisel az elméleti, a szak-, illetve a hivatási oktatás egy-egy megyében – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. A magyar szaklíceumi képzés például alapvetően három megyébe koncentrálódik, a szakközépiskolás diákok háromnegyede Hargita, Maros és Kovászna megyében tanul.
A matematika-informatika, illetve a természettudományi képzés diákjai esetében a legjobbak a románeredmények, a bukók aránya mindössze 11%-os. A gyenge román eredmények elsősorban a szaklíceumi osztályokban kritikus hatásúak, a bukók aránya 60%-os, miközben más tantárgyakból a magyar szakközépiskolások relatív jól teljesítenek.
Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedően jók az eredmények, a bukók aránya csupán 2,6%-os, a jegyek átlaga 7,6. Anyanyelvből a magyar diákok eredményei jobbak, mint a román diákok román nyelv és irodalom eredményei (az ő körükben a bukók aránya románból 8,5%, a jegyek átlaga 7,3). A kötelező írásbeli vizsga esetében az osztályok profiljától függően matematikából vagy történelemből vizsgázhatnak a végzősök. A román nyelv és irodalom után a matematika vizsga a második nagy próbatétel a magyar tagozatos diákoknak, a bukók aránya 20,6%-os (ami kevéssel jobb, mint az országos 22,0%). Történelemből a magyar társadalomtudományi hallgatók eredményei kiemelkedőek, jobbak, mint a profilon belüli országos átlag.
Biológiából, szervetlen kémiából, anatómiából és szociológiából például jobbak a magyar diákok eredményei, mint az országos átlagok.
Számottevő ugyanakkor a magyarul tanulók lemaradása az idegennyelv-ismeretet felmérő próbán. Az érettségi keretében vizsgázó, az önálló felhasználói szintet elérők között alulreprezentáltak, csupán egyharmaduk (33%) szerezte meg ezt a minősítést, miközben az országos arány 38%-os.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
szóljon hozzá!