2010. július 01., 10:172010. július 01., 10:17
„A jogszabály alkalmazási normáinak kidolgozásáig azonban nem lehet pontosan tudni, milyen iratok szükségesek majd ahhoz, hogy az erdélyi, illetve a többi határon túli magyarok könnyített eljárásban szerezhessék meg a magyar állampolgárságot” – nyilatkozta a Krónikának Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A diplomata úgy véli, az állampolgárságot azokra is ki kell terjeszteni, akik már részlegesen asszimilálódtak, ezért már nem beszélik a nyelvet, de magyar vagy többes identitásuk van. Szilágyi szerint tág, befogadó nemzetkoncepció alapján kell állampolgárságot adni a külhoni magyaroknak. „Nem ördögtől való, hogy valakinek több nemzethez tartozó identitása van. Minél nagyobb a nemzet kulturális köre, annál nagyobb egzisztenciális lehetőségük van a polgároknak” – fogalmazott a kincses városi külképviselet vezetője. A főkonzul a Krónikának elmondta, a módosított állampolgársági törvény lényege, hogy nem köti lakhelyhez az állampolgárságot, és a korábbi 15 hónap helyett három hónap alatt bírálja el a kérelmeket a magyar állam. Az állampolgárságot ezentúl mindenki megkapja, aki igazolni tudja, hogy felmenői 1920 előtt a magyar királyság állampolgárai voltak. Az új, augusztus 20-án érvénybe lépő, 2011. január elsejétől alkalmazandó jogszabályban mellékfeltételként szerepel, hogy a kérelmezőnek magyar nyelvtudását is bizonyítania kell. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a magyar Országgyűlés később szabályozza, a jogszabály alkalmazásának mikéntjét várhatóan őszig foglalják törvénybe a képviselők.
Az állampolgársági törvény 5. cikkelye értelmében magyar állampolgárságot Erdélyben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségén, valamint kolozsvári és csíkszeredai konzulátusán lehet igényelni, Magyarországon pedig a polgármesteri hivatalok anyakönyvvezetőjénél, „külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél”, valamint a „kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél” terjeszthető be „az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelem”. Szilágyi Mátyástól megtudtuk, a több megyét felölelő főkonzulátusi területeken létezik az úgynevezett „főkonzuli napok” gyakorlata, ami abban áll, hogy a konzulátus munkatársai felkeresik a polgárokat, így nem elképzelhetetlen, hogy hazalátogatnak az idős, ágyhoz kötött emberekhez.
Az állampolgársági törvény leendő alkalmazási normái kapcsán a diplomata elmondta, szó volt arról, hogy a magyarigazolványok kibocsátására szakosodott egykori státusirodáknál is lehet majd igényelni a magyar állampolgárságot, ezt azonban kétli, mert az állampolgárság megadása minden ország szuverén joga, ezért valamennyi államban rendkívül szigorú a szabályozása. Hozzáfűzte, sok közös vonás van abban, ahogyan Magyarország és Románia a határon túli kisebbségekhez viszonyul. „Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem csak udvariasságból mondta, hogy a román mintát vették alapul az állampolgársági törvény megalkotásakor, hiszen valóban tüzetesen átvizsgálták a román jogszabályt” – mutatott rá a közös pontokra Szilágyi Mátyás. Mint ismeretes, Románia a Moldovai Köztársaságban élő románoknak ad könnyített eljárással állampolgárságot.
| A magyar állampolgárság, illetve az előszobájának számító tartózkodási engedély megszerzése eddig a már korábban bevezetett engedmények ellenére is meglehetősen bonyolult, drága – több százezer forintos megterhelés –, időigényes és néha megalázó volt. Magyarként szükség volt olyan okmányokra, amelyek igazolták, hogy a kérvényező felmenői között voltak magyar állampolgárok. Első fokú, egykor magyar állampolgárságú felmenő hivatalos magyar okmánya – például a magyar hatóságok által kiállított születési anyakönyvi kivonata – előnyt jelentett. Emellett a kérelmező magyar nemzetiségét is igazolni kellett, például olyan okmánnyal, amely bizonyítja, hogy tanulmányait magyar nyelven végezte. A szükséges dokumentumokat és személyi okmányokat természetesen le kellett fordíttatni magyarra, ami máris jelentős anyagi megterhelést rótt az igénylőre. Romániában készült fordítást ugyanis nem fogadtak el, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában készített hivatalos fordítás pedig nem kevés pénzbe került. Mindehhez hozzáadódik a kötelező orvosi vizsgálat, amelyet szintén jókora összeg fejében végeztek el, a vérvizsgálattól kezdve a tüdőszűrésen át a vizelet- és székletminta vételéig mindent felölelt; ezen a határon túli magyar jelentkezőnek a kijelölt egészségügyi intézményben ukrán és kínai bevándorlók társaságában kellett részt vennie. Mindezek beszerzéséhez természetesen csupán akkor volt érdemes hozzáfogni, ha az igénylő a szükséges okmányokkal bizonyítani tudta, rendelkezik a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokkal, illetve ingatlannal, vagy – ha már magyar állampolgárságú rokonok fogadták be – az ő jövedelmük elegendő volt ahhoz, hogy a család és a befogadott családtagok megélhetését biztosítsa. Ezt meghatározott összeg alapján számítják ki, megszabták ugyanis, hogy egy személy havi megélhetésére mekkora minimális összeg szükséges. A körülményeket, illetve azt, hogy a tartózkodási engedély igénylője valóban a megadott lakcímen lakik, a bevándorlási hivatal illetékesei a helyszínre kiszállva, akár rajtaütésszerűen is ellenőrizhették. Ha az igénylőnek olyan szakmája van, amely nemzetbiztonsági szempontból is érdekes lehet – például újságíró –, nemzetbiztonsági átvilágításra is sor került, amelyen a Nemzetbiztonsági Hatóság kilátogató illetékese alaposan kifaggatta arról, honnan jön, mivel foglalkozott, és mik a tervei Magyarországon. |
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.