2010. július 01., 10:172010. július 01., 10:17
„A jogszabály alkalmazási normáinak kidolgozásáig azonban nem lehet pontosan tudni, milyen iratok szükségesek majd ahhoz, hogy az erdélyi, illetve a többi határon túli magyarok könnyített eljárásban szerezhessék meg a magyar állampolgárságot” – nyilatkozta a Krónikának Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A diplomata úgy véli, az állampolgárságot azokra is ki kell terjeszteni, akik már részlegesen asszimilálódtak, ezért már nem beszélik a nyelvet, de magyar vagy többes identitásuk van. Szilágyi szerint tág, befogadó nemzetkoncepció alapján kell állampolgárságot adni a külhoni magyaroknak. „Nem ördögtől való, hogy valakinek több nemzethez tartozó identitása van. Minél nagyobb a nemzet kulturális köre, annál nagyobb egzisztenciális lehetőségük van a polgároknak” – fogalmazott a kincses városi külképviselet vezetője. A főkonzul a Krónikának elmondta, a módosított állampolgársági törvény lényege, hogy nem köti lakhelyhez az állampolgárságot, és a korábbi 15 hónap helyett három hónap alatt bírálja el a kérelmeket a magyar állam. Az állampolgárságot ezentúl mindenki megkapja, aki igazolni tudja, hogy felmenői 1920 előtt a magyar királyság állampolgárai voltak. Az új, augusztus 20-án érvénybe lépő, 2011. január elsejétől alkalmazandó jogszabályban mellékfeltételként szerepel, hogy a kérelmezőnek magyar nyelvtudását is bizonyítania kell. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a magyar Országgyűlés később szabályozza, a jogszabály alkalmazásának mikéntjét várhatóan őszig foglalják törvénybe a képviselők.
Az állampolgársági törvény 5. cikkelye értelmében magyar állampolgárságot Erdélyben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségén, valamint kolozsvári és csíkszeredai konzulátusán lehet igényelni, Magyarországon pedig a polgármesteri hivatalok anyakönyvvezetőjénél, „külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél”, valamint a „kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél” terjeszthető be „az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelem”. Szilágyi Mátyástól megtudtuk, a több megyét felölelő főkonzulátusi területeken létezik az úgynevezett „főkonzuli napok” gyakorlata, ami abban áll, hogy a konzulátus munkatársai felkeresik a polgárokat, így nem elképzelhetetlen, hogy hazalátogatnak az idős, ágyhoz kötött emberekhez.
Az állampolgársági törvény leendő alkalmazási normái kapcsán a diplomata elmondta, szó volt arról, hogy a magyarigazolványok kibocsátására szakosodott egykori státusirodáknál is lehet majd igényelni a magyar állampolgárságot, ezt azonban kétli, mert az állampolgárság megadása minden ország szuverén joga, ezért valamennyi államban rendkívül szigorú a szabályozása. Hozzáfűzte, sok közös vonás van abban, ahogyan Magyarország és Románia a határon túli kisebbségekhez viszonyul. „Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem csak udvariasságból mondta, hogy a román mintát vették alapul az állampolgársági törvény megalkotásakor, hiszen valóban tüzetesen átvizsgálták a román jogszabályt” – mutatott rá a közös pontokra Szilágyi Mátyás. Mint ismeretes, Románia a Moldovai Köztársaságban élő románoknak ad könnyített eljárással állampolgárságot.
| A magyar állampolgárság, illetve az előszobájának számító tartózkodási engedély megszerzése eddig a már korábban bevezetett engedmények ellenére is meglehetősen bonyolult, drága – több százezer forintos megterhelés –, időigényes és néha megalázó volt. Magyarként szükség volt olyan okmányokra, amelyek igazolták, hogy a kérvényező felmenői között voltak magyar állampolgárok. Első fokú, egykor magyar állampolgárságú felmenő hivatalos magyar okmánya – például a magyar hatóságok által kiállított születési anyakönyvi kivonata – előnyt jelentett. Emellett a kérelmező magyar nemzetiségét is igazolni kellett, például olyan okmánnyal, amely bizonyítja, hogy tanulmányait magyar nyelven végezte. A szükséges dokumentumokat és személyi okmányokat természetesen le kellett fordíttatni magyarra, ami máris jelentős anyagi megterhelést rótt az igénylőre. Romániában készült fordítást ugyanis nem fogadtak el, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában készített hivatalos fordítás pedig nem kevés pénzbe került. Mindehhez hozzáadódik a kötelező orvosi vizsgálat, amelyet szintén jókora összeg fejében végeztek el, a vérvizsgálattól kezdve a tüdőszűrésen át a vizelet- és székletminta vételéig mindent felölelt; ezen a határon túli magyar jelentkezőnek a kijelölt egészségügyi intézményben ukrán és kínai bevándorlók társaságában kellett részt vennie. Mindezek beszerzéséhez természetesen csupán akkor volt érdemes hozzáfogni, ha az igénylő a szükséges okmányokkal bizonyítani tudta, rendelkezik a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokkal, illetve ingatlannal, vagy – ha már magyar állampolgárságú rokonok fogadták be – az ő jövedelmük elegendő volt ahhoz, hogy a család és a befogadott családtagok megélhetését biztosítsa. Ezt meghatározott összeg alapján számítják ki, megszabták ugyanis, hogy egy személy havi megélhetésére mekkora minimális összeg szükséges. A körülményeket, illetve azt, hogy a tartózkodási engedély igénylője valóban a megadott lakcímen lakik, a bevándorlási hivatal illetékesei a helyszínre kiszállva, akár rajtaütésszerűen is ellenőrizhették. Ha az igénylőnek olyan szakmája van, amely nemzetbiztonsági szempontból is érdekes lehet – például újságíró –, nemzetbiztonsági átvilágításra is sor került, amelyen a Nemzetbiztonsági Hatóság kilátogató illetékese alaposan kifaggatta arról, honnan jön, mivel foglalkozott, és mik a tervei Magyarországon. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
Látogatottsági adatok