Erdélyben is megosztó a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége kivár a hivatalos álláspont megfogalmazásával, egyelőre csak a Színház és Film Kar oktatói kívánták egyértelműsíteni, hogy ők támogatják az intézkedést ellenző magyarországi kollégáik követeléseit.

Mint ismeretes, az úgynevezett SZFE-ügy azok után bontakozott ki, hogy a budapesti egyetemet az Orbán Viktor vezette kabinet állami fenntartásból szeptember elsejei hatállyal alapítványi fenntartásba utalta. A döntéshozók igyekeztek egyértelműsíteni, a státusváltás nem jelenti azt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek a továbbiakban ne lenne hozzáférése a közpénzekhez.

A döntés ellenzőit leginkább az dühítette fel, hogy a kormány a grémium élére a balliberális politikát sűrűn bíráló Vidnyánszky Attila rendezőt, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját állította. Hiába nyilatkozta azt a kárpátaljai származású, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, hogy építkezési, és nem rombolási szándékkal áll munkába, ezzel nem győzte meg ellenzőit. A Kossuth Rádiónak elmondta, tisztában volt azzal, hogy az átalakítás nem fog egyszerűen menni, sokan fognak tiltakozni, és lesznek támadások, de „ilyen szintű gyűlöletre, nyílt fenyegetésre” nem számított.

„Nem hittem, hogy idáig jut a szakma. A színész- és rendező-, illetve filmesképzéshez már a rendszerváltáskor hozzá kellett volna nyúlni. A dolog mindig ideológiai alapon történt, a főiskola nagyon fontos intézménye volt a kommunista rezsimnek is” – fogalmazott Vidnyánszky.

Az elbarikádozott tüntetők – akikhez számos szakmabeli, illetve civil csatlakozott – a kormány intézkedéseinek visszavonását követelik. A budapesti események nemcsak a magyar társadalmat, hanem a romániai magyar akadémiai közeget is megosztják.

Elsőként a marosvásárhelyi egyetem lépett

Erdélyben elsőként a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem reagált, amelynek közleménye szerint mind a magyar, mind a román kar oktatói „aggodalommal követik a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult válságos helyzetet”. A román nemzetiségű rektor, magyar helyettese és a két dékán szerint az átszervezéssel súlyos veszteség érte a magyar színházművészeti oktatást azáltal, hogy több jeles művész tanár, a színházművészeti műhelyek meghatározó személyiségei úgy érezték, hogy nem tudják tovább folytatni eredményes oktatói munkásságukat. Közülük többen is vendégtanárként, meghívottként a vásárhelyi egyetemen is oktattak, néhányan pedig, munkásságuk elismeréseként, doctor honoris causa oklevélben részesültek.

„Mi a magyar nyelvű oktatás, az egyetemi autonómia és az oktatói szabadság elkötelezett hívei vagyunk. Szerintünk ezeket a fogalmakat nem szabad semmiképpen sem elszakítani egymástól. Kitartó munkával elértük, hogy az egyetemi autonómia intézményeként önálló művészeti karokként működjünk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Ezen a téren is hathatós szakmai támogatást kaptunk a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemtől, többek között a doktori képzés és a doktori iskola megszervezése terén.

– olvasható a Sorin Crișan rektor, helyettese, Balási András, valamint Oana Leahu és Kós Anna dékánok által aláírt levélben.

A Babeș–Bolyai csúcsvezetése még kivár

A legtöbb romániai magyar diákot tömörítő kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) még nem alakította ki a maga hivatalos álláspontját a budapesti intézményben történtekkel kapcsolatosan. Viszont a Színház és Film Kar, illetve oktatói egyértelműsíteni kívánták, hogy támogatják magyarországi kollégáik követeléseit. „Most intézményesen is szolidaritásunkat fejezzük ki az egyetemüket védő hallgatókkal és oktatókkal, akik nem fogadják el az őket ért jogsértést, és készek a tiltakozásra.

– írják. A kolozsvári diákok és oktatók az egyetemfoglalás kérdésére is kitérnek. Szerintük ebben a helyzetben ez a legjobb döntés, amelyet anyaországi társaik hozhattak.

Sapientia: nem kell tartani az alapítványi formától

Azáltal, hogy a Sapientia alapítványi felsőoktatási intézményként működik, az eltelt két évtized alatt soha nem csorbult az egyetem autonómiája – véli eközben Dávid László és Tonk Márton. A Krónika által megszólaltatott rektor és kollégája, a kolozsvári kar dékánja leszögezte: az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megálmodói eredetileg nem alapítványi egyetemet szerettek volna létrehozni, de a romániai politikai körülmények ebbe az irányba terelték.

„Nem titok, hogy mi sem akartunk alapítványi egyetemként működni, de húsz évvel ezelőtt, amikor a román hatóságok egyértelművé tették, hogy nem járulnak hozzá egy erdélyi magyar állami egyetem létrehozásához, lényegében ránk kényszerítették ezt a státust. A Sapientia Alapítvány tartja fenn az intézményt, és a kuratóriuma az, amely periodikusan megvizsgálja, hol tartunk a megvalósításainkkal és célkitűzéseinkkel. A grémium nemcsak az anyagi beruházásokat követi, oktatással kapcsolatos elvárásokat is megfogalmaz.

– hangsúlyozta lapunknak Dávid László.

A rektor nem tagadta, hogy az elmúlt két évtized során voltak nézetkülönbségek az alapítvány kuratóriuma és az egyetem vezetőség között, de őszinte, becsületes, észérvekre alapozott tárgyalások által mindig sikerült közös nevezőre jutni. Éppen ezért úgy látja,

Dávid emlékeztetett, hogy teljesen demokratikus módon a Sapientia maga választja meg a vezetőit, a kuratórium nem szól bele a személyeket illető döntésekbe. A Marosvásárhelyen élő rektornak egyetlen hiányérzete van: azt sajnálja a leginkább, hogy – a nyugati alapítványi egyetemektől eltérően – a Sapientia nem rendelkezik olyan vagyonnal, amely lehetővé tenné az oktatási intézmény hosszú távú fenntartását, és ami még nagyobb függetlenséget biztosítana.

Tonk Márton is úgy véli, a kuratóriumi modellnek jó szervezettség mellett előnyei is vannak, különösképpen, ha a testület nem lépi túl a hatáskörét.

– hangsúlyozta a dékán.

Arra a kérdésünkre, hogy a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott egyetem vezetői ebben a rendkívül kényes témakörben egyáltalán képviselhetnek-e más álláspontot, Dávid László leszögezte: az elmúlt két évtized alatt a Sapientia oktatói és diákjai számos kérdésben kifejthették a véleményüket, amiért utólag soha semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érte őket.

– nyomatékosította az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.

Tonk Márton kolozsvári dékán szerint le kellene számolni azzal az előítélettel, amely szerint azért, mert két évtizeddel ezelőtt a nemzeti kormány létrehozta a Sapientiát, a politikum megvetette a lábát az egyetem folyosóin. Ugyanakkor hozzáfűzte: akárcsak a világ összes felsőoktatási intézménye, úgy a Sapientia is kiemelt értékként tekint az autonómiára, akadémiai szabadságra és valamennyi tagjának véleménykifejezési jogára.

Tonk Márton kijelentette: a Sapientia valamennyi anyaországi egyetemmel kapcsolatban áll, némelyükkel szorosan együttműködik. Elmondása szerint ha bármelyik magyarországi felsőoktatási intézmény tanácsot, szakmai segítséget vagy akár szolidarizálást kérne az erdélyi tudományegyetemtől, állnak elébe.

– nyilatkozta a dékán. Tonk Márton viszont úgy érzi, nem a sajtónak és különböző kívülállóknak a tiszte megszabni, mikor és kivel szimpatizáljon vagy szolidarizáljon az erdélyi magyar egyetem. Hozzátette, ez is a sokat emlegetett egyetemi autonómia része.