A templomok különösen közel állnak Seres Zoltán felvinci képzőművészhez
Fotó: Seres Zoltán Facebook-oldala
Erdély református templomait örökíti meg részletgazdag tusrajzain Seres Zoltán felvinci képzőművész, aki az épített örökség megőrzését tűzte ki célul. Az Erdélyi Református Templomok című projekt keretében elsőként a Nagyenyedi Református Egyházmegye több mint ötven templomát rajzolja meg, később pedig más történelmi épületekkel is bővítené gyűjteményét. A Krónikának elmondta, olyan többkötetes vizuális archívumot szeretne létrehozni, amely az utókor számára is megőrzi Erdély építészeti értékeit.
2026. november 14., 13:542026. november 14., 13:54
Gyermekkora óta meghatározó szerepet tölt be a rajzolás Seres Zoltán felvinci képzőművész életében, aki már fiatalon elsajátította a tusrajzolás technikáját Sipos László Szolnay Sándor-díjas festőművésztől (Kolozsvár, 1943. július 23. – Felvinc, 2022. augusztus 2.). Az építészet iránti érdeklődése később kapcsolódott össze a képzőművészettel, és idővel Erdély történelmi épületei, különösen a templomok váltak alkotói munkásságának központi témájává.
Mint a Krónikának elmondta, Erdélyben élve nap mint nap szembesül azzal, milyen gazdag épített örökség veszi körül az itt élőket. A templomok különösen közel állnak hozzá, hiszen ezek az épületek jóval többet jelentenek puszta építészeti alkotásoknál:
Ez a felismerés vezette el az Erdélyi Református Templomok című projekt elindításához, amelynek ötlete fokozatosan körvonalazódott. Korábban már készített néhány rajzot erdélyi evangélikus templomokról, és ekkor fogalmazódott meg benne, hogy érdemes lenne a munkát egy átfogóbb, rendszerezett gyűjteménnyé fejleszteni.
Az alkotó szerint munkájának nem csupán művészi, hanem dokumentációs célja is van
Fotó: Seres Zoltán Facebook-oldala
A kezdeményezés első állomásaként a Nagyenyedi Református Egyházmegye templomait választotta, amelyekből több mint ötven található a térségben. Valamennyit szeretné eredeti tusrajzon megörökíteni, hogy
A Fehér megyei képzőművész hangsúlyozta, hogy munkájának nem csupán művészi, hanem dokumentációs célja is van. Arra törekszik, hogy a templomok jellegzetes építészeti elemei, arányai és egyedi vonásai hitelesen jelenjenek meg a rajzokon, így azok később is képet adhassanak az épületek megjelenéséről.
A rajzokat teljes egészében kézzel, fekete tussal készíti
Fotó: Seres Zoltán Facebook-oldala
A részletgazdag alkotások elkészítését alapos kutatómunka előzi meg. Seres Zoltán először a Google Maps segítségével keresi meg a templomokat, majd igyekszik minél több fényképet és egyéb vizuális forrást összegyűjteni róluk. Ezek alapján alakítja ki a saját kompozícióját és perspektíváját, amely nem feltétlenül egyezik meg egyik felhasznált referenciafotó nézőpontjával sem.
Miközben saját művészi látásmódját is érvényesíti, különös figyelmet fordít arra, hogy az ábrázolt templomok felismerhetők, építészeti sajátosságaik pedig hitelesek maradjanak.
A kiállításokon a közönség közelebbről megismerheti Erdély sokszínű épített örökségét
Fotó: Seres Zoltán Facebook-oldala
Az elkészült alkotásokat kiállításokon is bemutatják, amelyek révén a közönség közelebbről megismerheti Erdély sokszínű épített örökségét. A képzőművész szerint a legértékesebb visszajelzést azok a látogatók adják, akik a rajzokon felismerik saját településük templomát.
A tárlatok ugyanakkor olyan műemlékekre is ráirányíthatják a figyelmet, amelyek mellett az emberek naponta elhaladnak, anélkül hogy különösebben elgondolkodnának azok történelmi vagy építészeti jelentőségén.
– fogalmazott Seres Zoltán, aki abban bízik, hogy rajzai hozzájárulhatnak a helyi értékek tudatosabb megbecsüléséhez.
Az Erdélyi Református Templomok projekt jelenleg is zajlik, a Nagyenyedi Református Egyházmegye több mint ötven temploma közül eddig 18 elkészült rajzot mutattak be kiállításon. A munka tehát még korántsem ért véget, a képzőművész előtt számos megörökítésre váró épület áll.
Seres Zoltán számára a tusrajzolás nem csupán alkotói tevékenység, hanem az értékmentés egyik eszköze is
Fotó: Seres Zoltán Facebook-oldala
Tervei azonban jóval túlmutatnak a nagyenyedi egyházmegye határain. Hosszabb távon más erdélyi református egyházmegyék templomait is szeretné feldolgozni, majd
bővítené a gyűjteményt.
A végső cél egy átfogó, többkötetes vizuális archívum létrehozása Erdély építészeti örökségéről, amely művészi igényességgel dokumentálná a régió történelmi épületeit. Seres Zoltán számára ugyanis a tusrajzolás nem csupán alkotói tevékenység, hanem az értékmentés egyik eszköze is: lehetőség arra, hogy a templomok, várak és kastélyok építészeti szépsége, valamint az általuk hordozott közösségi emlékezet a következő nemzedékek számára is hozzáférhető maradjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!