A Dédácsi arborétum Erdély egyik leglátványosabb gyűjteményét rejti
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak. Pedig a több száz éves fák, fasorok, angol és francia kertek sok helyen legalább annyit őriztek meg a főúri világ emlékeiből, mint maguk az épületek. A dédácsi arborétumtól Árokaljáig olyan élő örökségek nyomába eredtünk, amelyek évszázadok óta mesélnek Erdély múltjáról.
2026. augusztus 02., 13:512026. augusztus 02., 13:51
Dél-Erdélyben járva a turisták többnyire ugyanazokat a helyeket keresik fel. Megnézik a filmekből is ismert vajdahunyadi várat, felkapaszkodnak a történelemkönyvekből, irodalomóráról jól ismert Déva várához, ellátogatnak Algyógyra, az ottani híres körtemplomhoz vagy, hogy megmártózzanak a település gyógyvizében.
A Vajdahunyad és Szászváros közötti úton kevesen kapják fel a fejüket a Simeria feliratú helységnévtáblára, sokan azt sem tudják, hogy a román név mögött a történelmi Piski rejtőzik, amelynek ma már része az egykori Dédács is. Pedig itt bújik meg Erdély egyik legkülönlegesebb történeti kertje, a Dédácsi Arborétum, amelyet a 18. század második felében kezdtek kialakítani a Gyulay család birtokán.
A csaknem hetvenhektáros angolpark első pillantásra inkább emlékeztet egy nyugat-európai főúri birtokra, mint egy Hunyad megyei arborétumra. A kanyargó sétányok, a tavak és vízfolyások, a hatalmas lombkoronák, valamint a három kontinensről származó fafajok együttese egészen különleges hangulatot teremt.
Mindez annak a sajátos mikroklímának is köszönhető, amelyet a Maros közelsége és az egykori ártéri ligeterdő alakított ki.
A Gyulai-kastély szerényen bújuk meg az arborétum fái között
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A park város felőli oldalán áll a Gyulay-kastély. Az eredetileg a 18. század elején emelt épület mai formáját a klasszicista átépítések során nyerte el, de mára messze nem tükrözi egykori fényét. Falai között ma az arborétum munkatársainak irodái működnek.
Van ahol a kastély is megmenekült, máshol csak a park őrizte meg a hajdani birtok hangulatát.: Árokaljától Mácsáig több olyan helyet találunk, ahol ma is a fák mesélnek a legtöbbet a múltról.
Persze nem minden erdélyi történelmi kert volt olyan szerencsés, mint a Dédácsi Arborétum. A kerttörténeti kutatások szerint a hajdani főúri parkok jelentős része ma is töredékes vagy rossz állapotban van., de szerencsére elég sok az ellenpélda ahhoz, hogy kirajzolódjon egy sajátos erdélyi örökségtörténet: ahol a park a 20. század második felében valamilyen új funkciót kapott – kutatóállomás, egyetemi gyakorlókert, botanikus kert vagy dendrológiai gyűjtemény lett –, ott jóval nagyobb eséllyel maradt fenn, mint maga a hozzá tartozó rezidencia.
Ennek talán az egyik legszebb példája Árokalja. A Bethlen család a 19. század elején alakította ki Erdély egyik első angol tájképi kertjét, amelyet a század végén Bethlen Béla már tudatos dendrológiai gyűjteménnyé fejlesztett.
A több mint 150 fa- és cserjefajt felvonultató kertben közel 3500 faegyedet tartanak nyilván, miközben a kastély szerepe az elmúlt évtizedekben többször is megváltozott. A birtok így ma elsősorban nem főúri rezidenciaként, hanem élő dendrológiai örökségként ismert.
Ma már több mint ötezer növényfajt őriz, kutatóintézet és oktatási központ működik benne, miközben az ország egyik legismertebb botanikus kertjévé vált. A park itt sem egyszerű háttér a kastély mögött, hanem önálló intézmény, amelynek saját tudományos és közművelődési szerepe van, miközben a kastély tulajdonosváltások viharait szenvedi el.
A kellemesen meleg időt és a húsvéti munkaszüneti napokat kihasználva a zsibói botanikus kert felfedezését tűztük ki célul. Sikerrel járva megannyi növényfajjal ismerkedhettünk meg, sőt még teknősöket, őzeket, szarvasokat is megcsodálhattunk.
A Bánságban Bázos történett hasonló: gróf Ambrózy Lajos a 20. század elején kezdte kialakítani arborétumát, amely később állami kezelésbe, majd az erdészeti kutatóintézethez került.
Más utat jártak be azok a birtokok, ahol nem tudományos intézmény, hanem az örökségvédelem lett a megmentő.
A Transylvania Trust nemcsak falakat, hanem kertszerkezetet, fasorokat és történeti térkapcsolatokat is igyekszik visszaállítani.
Gernyeszegen ugyanez a felismerés köszön vissza. A Teleki-kastély parkja a 18. században még francia mintát követett, a 19. században azonban angol tájképi kertté alakították át. A restaurálás során nem csupán az épület megmentése vált fontossá, hanem azoknak az évszázados fáknak a megőrzése is, amelyek a birtok történetének utolsó élő tanúi. A park ma ismét látogatható, és ugyanúgy része a kastély történetének, mint maga az épület.
A Dédácsi arborétum
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az Arad megyei Mácsán pedig szintén a tudomány jelentette a túlélést: a Csernovics család egykori birtokából egyetemi botanikus kert lett, amely ma közel négyezer növénytaxont gondoz, herbáriumnak, kutatásnak és oktatásnak ad otthont.
Mert több hasznuk volt.
Piskin 1954-ben erdészeti kutatóállomást hoztak létre, Árokalján a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vette át a parkot. Zsibón botanikus kert született a történelmi tájképi kertből. Bázos az erdészeti kutatás egyik bázisává vált, Mácsán egyetemi botanikus kert lett belőle.
Másfelől egy történelmi park élő örökség: egy kétszáz éves tölgy ugyanúgy növekszik, öregszik, betegszik meg vagy pusztul el, mint bármely más élőlény, így a történeti kert egyszerre kulturális és természeti örökség. Az 1981-es firenzei kerttörténeti charta is ezt hangsúlyozza: a történelmi kert nem pusztán építészeti alkotás, hanem élő emlékmű, amelynek megőrzése más szemléletet kíván, mint egy épületé.
Az egyik ilyen a klímaváltozás. Az egyre hosszabb nyári aszályok, a heves viharok, az új kártevők és növénybetegségek ma már ugyanúgy alakítják ezeknek a történelmi kerteknek a sorsát, mint egykor a háborúk vagy az államosítás. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség külön is figyelmeztet arra, hogy a történeti parkok a kulturális örökség legveszélyeztetettebb elemei közé tartoznak, mert egyszerre érzékenyek a szélsőséges időjárásra, a vízhiányra és a biológiai károsítók terjedésére.
A piskin arborétum kezelői tavaly arról számoltak be, hogy a viharok, az aszály, a kőriseket pusztító betegségek és a kártevők miatt több száz idős fa pusztult el vagy vált balesetveszélyessé.
Ez első hallásra ellentmondásnak tűnhet: hogyan lehet megőrizni egy 250 éves kertet úgy, hogy közben fák százait kell lecserélni, de valójában azonban mindig is ez volt a történelmi parkok természete. Az arborétumok nem megmerevedett múzeumok, hanem élő rendszerek, amelyek csak akkor őrizhetik meg múltjukat, ha képesek alkalmazkodni a jelenhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!