Fotó: A szerző felvétele
2009. november 16., 10:512009. november 16., 10:51
Bauer Edit szlovákiai, Schöpflin György és Tabajdi Csaba magyarországi, illetve Sógor Csaba romániai EP-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió és a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány vendége volt. A külföldi politikusok Sógor Csaba vezetésével vitáztak arról, hogy mit lehet, mit kellene tenni az Európai Unió szintjén ahhoz, hogy a nyugat-európai politikusok érzékennyé váljanak a kisebbségi kérdéskör iránt, hogy végre olyan uniós normarendszer szülessen, amely szavatolja az egyes tagállamokban élő, őshonos népcsoportok jogainak érvényesülését.
A vitaesten Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja is részt vett.
A bevezetőben Bauer Edit elsősorban a szlovákiai nyelvtörvény buktatóiról szólt. Úgy vélte: a törvény legbántóbb vetülete az, hogy „az intim magánszférába is be akar avatkozni, például abba, hogy az orvos milyen nyelven beszéljen a betegével.” A képviselő – akinek édesapja születésétől haláláig ugyanabban a kisvárosban élt, mégis élete során öt állam polgára volt – sajnálattal tapasztalja, hogy a nyugat-európai politikusok nem értik, nem ismerik, nem teszik magukévá a kelet-európai kisebbségek gondjait.
Véleményét Tabajdi Csaba magyarországi EP-képviselő is osztotta. „Az Európai Parlament ódzkodik a kisebbségi kérdéstől. Az Európai Unió nem alkalmas eszköz a kisebbségi kérdés rendezésére. Nincs felkészülve például a Trianon-szindróma kezelésére” – vélte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. A politikus szerint Románia túlságosan könnyen csatlakozhatott az Unióhoz, nem követeltek tőle megfelelő garanciát arra nézve, hogy rendezi a kisebbségek helyzetét, sőt, és a román kormány még azt sem tartja be, amit megígért, részletezte Tabajdi Csaba a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényre utalva. Hozzátette, más államokban is komoly gondok vannak ezen a téren. Lettországban például 400 ezer orosz ajkú lakosnak nincs állampolgársága. Ugyanakkor miközben az EP nem foglalkozik érdemben a kisebbségi jogokkal, az Unió polgárainak a 15 százaléka valamely kisebbség tagja, és ebből 8 százalék őshonos népcsoporthoz tartozik, mutatott rá.
Az EP-képviselők szerint amíg nem sikerül megteremteni az EU kisebbségvédelmi rendszerét, addig az egyes tagállamokban élő népcsoportok nem számíthatnak nemzetközi támogatásra.
Frunda György optimistább hangnemet ütött meg. Az Európa Tanács (ET) romániai küldöttségének tagja szerint „a közeljövőben a nemzeti parlamentek hatásköre csökkenni fog”, ezért olyan nemzetközi normák fognak érvényesülni, amelyek a kisebbségi lét javulásához vezetnek. Az RMDSZ-es szenátor szerint az Uniónak azokat a szabályokat kellene átvennie, amelyek az ET szintjén már léteznek a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája, valamint a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény egy az egyben átvehető lenne, ezeket kellene elfogadnia az EP-nek is, fejtette ki.
Schöpflin György is egyetért ezzel, abban viszont ellentmondott Frundának, hogy csökkenni fog a nemzetállamok parlamentjeinek a hatásköre. „Mindenképpen erősödni fognak a nemzetállamok, ezután sem tartják majd be az ígéreteiket, sőt azokból a jogokból is visszavesznek majd, amelyeket eddig megadtak” – vélte a magyarországi politikus.
A vita minden résztvevője egyetértett abban, hogy a nyugat-európai mérvadó politikusok nem tudnak és nem is akarnak különbséget tenni az őshonos és a bevándorló népcsoportok között. A magyar EP-képviselők nem remélik, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépése után radikálisan változni fog a kisebbségek sorsa. Ennek ellenére – szövetségeseket keresve – ezután is egységesen kívánnak fellépni az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei magyarság ügyének a képviseletéért. El szeretnék érni, hogy létrejöjjön egy ellenőrző rendszer, amelynek keretében a már csatlakozott államokat is elszámoltatják. „A kisebbségi kérdés képviselete olykor reménytelennek tűnő, sziszifuszi küzdelem. De mi ezt vállaljuk. Tény, hogy amit 500 év alatt elődeink elrontottak, azt öt év alatt nem lehet helyrehozni” – összegzett Tabajdi Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
Látogatottsági adatok