Fotó: A szerző felvétele
2009. november 16., 10:512009. november 16., 10:51
Bauer Edit szlovákiai, Schöpflin György és Tabajdi Csaba magyarországi, illetve Sógor Csaba romániai EP-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió és a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány vendége volt. A külföldi politikusok Sógor Csaba vezetésével vitáztak arról, hogy mit lehet, mit kellene tenni az Európai Unió szintjén ahhoz, hogy a nyugat-európai politikusok érzékennyé váljanak a kisebbségi kérdéskör iránt, hogy végre olyan uniós normarendszer szülessen, amely szavatolja az egyes tagállamokban élő, őshonos népcsoportok jogainak érvényesülését.
A vitaesten Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja is részt vett.
A bevezetőben Bauer Edit elsősorban a szlovákiai nyelvtörvény buktatóiról szólt. Úgy vélte: a törvény legbántóbb vetülete az, hogy „az intim magánszférába is be akar avatkozni, például abba, hogy az orvos milyen nyelven beszéljen a betegével.” A képviselő – akinek édesapja születésétől haláláig ugyanabban a kisvárosban élt, mégis élete során öt állam polgára volt – sajnálattal tapasztalja, hogy a nyugat-európai politikusok nem értik, nem ismerik, nem teszik magukévá a kelet-európai kisebbségek gondjait.
Véleményét Tabajdi Csaba magyarországi EP-képviselő is osztotta. „Az Európai Parlament ódzkodik a kisebbségi kérdéstől. Az Európai Unió nem alkalmas eszköz a kisebbségi kérdés rendezésére. Nincs felkészülve például a Trianon-szindróma kezelésére” – vélte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. A politikus szerint Románia túlságosan könnyen csatlakozhatott az Unióhoz, nem követeltek tőle megfelelő garanciát arra nézve, hogy rendezi a kisebbségek helyzetét, sőt, és a román kormány még azt sem tartja be, amit megígért, részletezte Tabajdi Csaba a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényre utalva. Hozzátette, más államokban is komoly gondok vannak ezen a téren. Lettországban például 400 ezer orosz ajkú lakosnak nincs állampolgársága. Ugyanakkor miközben az EP nem foglalkozik érdemben a kisebbségi jogokkal, az Unió polgárainak a 15 százaléka valamely kisebbség tagja, és ebből 8 százalék őshonos népcsoporthoz tartozik, mutatott rá.
Az EP-képviselők szerint amíg nem sikerül megteremteni az EU kisebbségvédelmi rendszerét, addig az egyes tagállamokban élő népcsoportok nem számíthatnak nemzetközi támogatásra.
Frunda György optimistább hangnemet ütött meg. Az Európa Tanács (ET) romániai küldöttségének tagja szerint „a közeljövőben a nemzeti parlamentek hatásköre csökkenni fog”, ezért olyan nemzetközi normák fognak érvényesülni, amelyek a kisebbségi lét javulásához vezetnek. Az RMDSZ-es szenátor szerint az Uniónak azokat a szabályokat kellene átvennie, amelyek az ET szintjén már léteznek a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája, valamint a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény egy az egyben átvehető lenne, ezeket kellene elfogadnia az EP-nek is, fejtette ki.
Schöpflin György is egyetért ezzel, abban viszont ellentmondott Frundának, hogy csökkenni fog a nemzetállamok parlamentjeinek a hatásköre. „Mindenképpen erősödni fognak a nemzetállamok, ezután sem tartják majd be az ígéreteiket, sőt azokból a jogokból is visszavesznek majd, amelyeket eddig megadtak” – vélte a magyarországi politikus.
A vita minden résztvevője egyetértett abban, hogy a nyugat-európai mérvadó politikusok nem tudnak és nem is akarnak különbséget tenni az őshonos és a bevándorló népcsoportok között. A magyar EP-képviselők nem remélik, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépése után radikálisan változni fog a kisebbségek sorsa. Ennek ellenére – szövetségeseket keresve – ezután is egységesen kívánnak fellépni az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei magyarság ügyének a képviseletéért. El szeretnék érni, hogy létrejöjjön egy ellenőrző rendszer, amelynek keretében a már csatlakozott államokat is elszámoltatják. „A kisebbségi kérdés képviselete olykor reménytelennek tűnő, sziszifuszi küzdelem. De mi ezt vállaljuk. Tény, hogy amit 500 év alatt elődeink elrontottak, azt öt év alatt nem lehet helyrehozni” – összegzett Tabajdi Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Látogatottsági adatok