EP-képviselők vitáztak a kisebbségi kérdésről Marosvásárhelyen

Bauer Edit szlovákiai, Schöpflin György és Tabajdi Csaba magyarországi, illetve Sógor Csaba romániai EP-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió és a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány vendége volt. A külföldi politikusok Sógor Csaba vezetésével vitáztak arról, hogy mit lehet, mit kellene tenni az Európai Unió szintjén ahhoz, hogy a nyugat-európai politikusok érzékennyé váljanak a kisebbségi kérdéskör iránt, hogy végre olyan uniós normarendszer szülessen, amely szavatolja az egyes tagállamokban élő, őshonos népcsoportok jogainak érvényesülését.

A vitaesten  Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja is részt vett.

Megnyirbált magánszféra Szlovákiában

A bevezetőben Bauer Edit elsősorban a szlovákiai nyelvtörvény buktatóiról szólt. Úgy vélte: a törvény legbántóbb vetülete az, hogy „az intim magánszférába is be akar avatkozni, például abba, hogy az orvos milyen nyelven beszéljen a betegével.” A képviselő – akinek édesapja születésétől haláláig ugyanabban a kisvárosban élt, mégis élete során öt állam polgára volt – sajnálattal tapasztalja, hogy a nyugat-európai politikusok nem értik, nem ismerik, nem teszik magukévá a kelet-európai kisebbségek gondjait.

Véleményét Tabajdi Csaba magyarországi EP-képviselő is osztotta. „Az Európai Parlament ódzkodik a kisebbségi kérdéstől. Az Európai Unió nem alkalmas eszköz a kisebbségi kérdés rendezésére. Nincs felkészülve például a Trianon-szindróma kezelésére” – vélte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. A politikus szerint Románia túlságosan könnyen csatlakozhatott az Unióhoz, nem követeltek tőle megfelelő garanciát arra nézve, hogy rendezi a kisebbségek helyzetét, sőt, és a román kormány még azt sem tartja be, amit megígért, részletezte Tabajdi Csaba a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényre utalva. Hozzátette, más államokban is komoly gondok vannak ezen a téren. Lettországban például 400 ezer orosz ajkú lakosnak nincs állampolgársága. Ugyanakkor miközben az EP nem foglalkozik érdemben a kisebbségi jogokkal, az Unió polgárainak a 15 százaléka valamely kisebbség tagja, és ebből 8 százalék őshonos népcsoporthoz tartozik, mutatott rá.

Az EP-képviselők szerint amíg nem sikerül megteremteni az EU kisebbségvédelmi rendszerét, addig az egyes tagállamokban élő népcsoportok nem számíthatnak nemzetközi támogatásra.

Frunda György derűlátó

Frunda György optimistább hangnemet ütött meg. Az Európa Tanács (ET) romániai küldöttségének tagja szerint „a közeljövőben a nemzeti parlamentek hatásköre csökkenni fog”, ezért olyan nemzetközi normák fognak érvényesülni, amelyek a kisebbségi lét javulásához vezetnek. Az RMDSZ-es szenátor szerint az Uniónak azokat a szabályokat kellene átvennie, amelyek az ET szintjén már léteznek a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája, valamint a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény egy az egyben átvehető lenne, ezeket kellene elfogadnia az EP-nek is, fejtette ki.

Schöpflin György is egyetért ezzel, abban viszont ellentmondott Frundának, hogy csökkenni fog a nemzetállamok parlamentjeinek a hatásköre. „Mindenképpen erősödni fognak a nemzetállamok, ezután sem tartják majd be az ígéreteiket, sőt azokból a jogokból is visszavesznek majd, amelyeket eddig megadtak” – vélte a magyarországi politikus.

A vita minden résztvevője egyetértett abban, hogy a nyugat-európai mérvadó politikusok nem tudnak és nem is akarnak különbséget tenni az őshonos és a bevándorló népcsoportok között. A magyar EP-képviselők nem remélik, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépése után radikálisan változni fog a kisebbségek sorsa. Ennek ellenére – szövetségeseket keresve – ezután is egységesen kívánnak fellépni az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei magyarság ügyének a képviseletéért. El szeretnék érni, hogy létrejöjjön egy ellenőrző rendszer, amelynek keretében a már csatlakozott államokat is elszámoltatják. „A kisebbségi kérdés képviselete olykor reménytelennek tűnő, sziszifuszi küzdelem. De mi ezt vállaljuk. Tény, hogy amit 500 év alatt elődeink elrontottak, azt öt év alatt nem lehet helyrehozni” – összegzett Tabajdi Csaba.