Enyhe törvényhozás, hiányzó kontroll

Borbély László, az alapítvány elnöke elmondta, Romániának tavaly októberben kellett volna elküldenie a jelentést az Európai Unió illetékeseinek arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a témában a csatlakozástól számított hét évben, de máig nem küldte el.

“A romániai törvénykezés nagyjából elfogadható, az a baj, hogy nem alkalmazzák úgy, ahogy kell, és gyenge az intézmények kontrollja, abban az esetben, ha mégsem tartják be a jogszabályokat. A szemináriumon felmerült, hogy szankciókat kellene foganatosítani, de szerintem nem ez a célravezető, hanem, hogy a kérdéshez hogyan áll hozzá az állam. Ez elemi, civilizációs kérdés, de sajnos sok közintézményben sem értik ezt meg. Az államnak nem kifogásokat kellene találnia, mint azt a MOGYE esetében teszi, hanem proaktívnak lennie” – vélte Borbély. A magyar nyelv használatát az egészségügyben is intézményesíteni kell törvényes keretek között, tette hozzá az RMDSZ alelnöke. 

Csökkentenék a küszöböt

Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója a kisebbségek anyanyelv-használati jogának kiszélesítését szorgalmazta. Javasolta, hogy a jelenlegi 20 százalékos lakossági számarányküszöböt 15 százalékra csökkentsék.

Ezzel szemben a bukovinai ukránok képviselői arról számoltak be, hogy Suceava megyében több település bejáratától eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát, miután a 2011-es népszámlálási adatok alapján az ukrán közösség már nem érte el a 20 százalékot, holott a törvény értelmében ilyet nem lehet tenni: ha a 2001-es közigazgatási törvény életbe lépésekor megvolt a 20 százalék, akkor a táblát kötelezően ki kell tenni, és ott is kell hagyni, hangzott el.

Várnak még az árnyékjelentéssel

Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa elmondta, 34 dekoncentrált intézmény vezetőségéhez intézett levelet, amelyben arra kért választ, van-e kétnyelvű intézménynévtábla, érvényesül-e a magyar nyelvhasználat a közönségszolgálatban, az alkalmazottak etnikai megosztásában stb. A 34 közül egy hónap alatt tíz intézmény vezetője válaszolt, és csupán ötnek a válasza volt kielégítő, mondta.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a szeminárium témája jövőre a többség-kisebbség kapcsolata lesz, és felmerült a Székelyföld helyzete is. “A Hargita és Kovászna megyei prefektúrák által felügyelt intézmények főként román nyelven kommunikálnak, a megyei és helyi önkormányzatok ezért amolyan válaszreakcióként magyar nyelven szólnak a polgárokhoz. Az autonómiastatútumban ez a kérdés is rögzítve van, hogy legyen egyensúly, ne szülessenek döntések egyik közösség nélkül sem” – tette hozzá Borbély László. 

Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, árnyékjelentést készítettek a kisebbségi jogok helyzetéről, amely nem kedvező Románia számára, de “van még türelmük” a benyújtásával, ugyanis meg akarják várni a hivatalos jelentést. “Ígéretet kaptunk, hogy megfelelő időben elkészül, mert már a végső stádiumban van. Fogunk egyeztetni, mielőtt Románia elküldi a hivatalos álláspontját, és ez mihamarabb megtörténik” – mondta Borbély.

Hozzátette: van olyan európai uniós állam, mint például Görögország, amely nem ratifikálta a chartát, így nem ismeri el nemzeti kisebbségnek a törököt, csupán vallási közösségként tartja őket nyilván.