Fotó: Balázs Attila
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei közös nyilatkozatban nyomatékosították, hogy június 4-ét a trianoni békediktátum aláírásának napját gyásznapnak tekintik, és bármit is ír elő az évforduló megünnepléséről szóló román törvény, a szövetség nem vesz részt évfordulós rendezvényeken.
2020. november 20., 19:022020. november 20., 19:02
2020. november 20., 19:102020. november 20., 19:10
Csomortányi István és Mezei János szerkesztőségünkhöz pénteken eljuttatott nyilatkozatában arra reagált, hogy Klaus Iohannis államfő szerdán kihirdette a június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. Az EMSZ vezetői kinyilvánították: elfogadhatatlannak tartják, hogy több mint száz évvel a magyarság „legnagyobb nemzeti sorstragédiáját” jelentő békediktátum aláírása után a román döntéshozók „még mindig nem tudtak felülemelkedni az idejét múlt nemzetállami reflexeken, s a mostanihoz hasonló nyílt provokációval nehezítik meg az amúgy sem zökkenőmentes román-magyar megbékélés folyamatát”.
Az EMSZ vezetői szerint a törvény kihirdetése Klaus Iohannist „napjaink kisebbségellenes és gyűlöletkeltő közéleti szereplőinek a szégyenpadjára száműzi”. A társelnökök felróják, hogy miközben Romániának a koronavírus-járvány miatt eddig soha nem látott nehézségekkel kell megbirkóznia, a bukaresti döntéshozók nem az egyre inkább elmélyülő gazdasági-, társadalmi- és egészségügyi válság megoldására koncentrálnak, hanem a magyar kártyát kijátszván arra törekednek, hogy interetnikus feszültségkeltéssel leplezzék alkalmatlanságukat.
„Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként határozottan visszautasítjuk ezt a gyakorlatot, és megismételjük korábbi álláspontunkat: június 4-e számunkra gyásznap, így ennek megfelelően a továbbiakban sem látunk okot az ünneplésre, s nem is veszünk részt ilyen jellegű megmozdulásokon” – áll az EMSZ társelnökei, Csomortányi István és Mezei János nyilatkozatában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége hasonlóképpen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a román parlament ismételt döntése nyomán a trianoni békediktátum aláírásának napja állami ünnepé vált Romániában. A szervezet grémiuma ugyancsak pénteken kibocsátott állásfoglalásában közölte, az EMNT vezetőit nem érte váratlanul az elmúlt időszak magyarellenes eseményeinek sorába illeszkedő törvénytervezet elfogadása. Leszögezték: december 1. vagy június 4. lehet a románság nemzeti ünnepe, az állami ünneppé nyilvánítás azonban sértő azokra nézve, akiknek ez a nap az idegen uralom alá kerülést, évszázados elnyomatást, megaláztatást és jogfosztást jelent.
A Magyar Országgyűlés által a nemzeti összetartozás napjának nyilvánított június 4-én mi továbbra is emlékezni fogunk, és nem ünnepelni – lényeges különbség” – olvasható a testület közleményében. A Tőkés László vezette EMNT szerint a most elfogadott törvény csak károkat okoz a román–magyar kapcsolatok terén és nem szolgálja a két nemzet együttműködését – sem az országban, sem a Kárpát-medencei szinten. „A kényszer-ünnepnap megalázó, az erdélyi interetnikus környezetében fölösleges feszültségeket kelt, és gyökeresen ellentétes az olyan egyetemes európai értékekkel, mint minden ember egyenlő méltósága, a kulturális önazonossághoz való jog, nem szólva a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról” – közölte az EMNT.
A szervezet szerint Románia vezetői jobban tennék, ha a folyamatos provokációk és kisebbségellenes intézkedések helyett a koronavírus-járvány okozta súlyos válság kezelésére fordítanák energiáikat és megpróbálnának mindent megtenni az ország több évtizedes lemaradásának leküzdésére a közélet megannyi területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás