
Fotó: Balázs Attila
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei közös nyilatkozatban nyomatékosították, hogy június 4-ét a trianoni békediktátum aláírásának napját gyásznapnak tekintik, és bármit is ír elő az évforduló megünnepléséről szóló román törvény, a szövetség nem vesz részt évfordulós rendezvényeken.
2020. november 20., 19:022020. november 20., 19:02
2020. november 20., 19:102020. november 20., 19:10
Csomortányi István és Mezei János szerkesztőségünkhöz pénteken eljuttatott nyilatkozatában arra reagált, hogy Klaus Iohannis államfő szerdán kihirdette a június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. Az EMSZ vezetői kinyilvánították: elfogadhatatlannak tartják, hogy több mint száz évvel a magyarság „legnagyobb nemzeti sorstragédiáját” jelentő békediktátum aláírása után a román döntéshozók „még mindig nem tudtak felülemelkedni az idejét múlt nemzetállami reflexeken, s a mostanihoz hasonló nyílt provokációval nehezítik meg az amúgy sem zökkenőmentes román-magyar megbékélés folyamatát”.
Az EMSZ vezetői szerint a törvény kihirdetése Klaus Iohannist „napjaink kisebbségellenes és gyűlöletkeltő közéleti szereplőinek a szégyenpadjára száműzi”. A társelnökök felróják, hogy miközben Romániának a koronavírus-járvány miatt eddig soha nem látott nehézségekkel kell megbirkóznia, a bukaresti döntéshozók nem az egyre inkább elmélyülő gazdasági-, társadalmi- és egészségügyi válság megoldására koncentrálnak, hanem a magyar kártyát kijátszván arra törekednek, hogy interetnikus feszültségkeltéssel leplezzék alkalmatlanságukat.
„Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként határozottan visszautasítjuk ezt a gyakorlatot, és megismételjük korábbi álláspontunkat: június 4-e számunkra gyásznap, így ennek megfelelően a továbbiakban sem látunk okot az ünneplésre, s nem is veszünk részt ilyen jellegű megmozdulásokon” – áll az EMSZ társelnökei, Csomortányi István és Mezei János nyilatkozatában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége hasonlóképpen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a román parlament ismételt döntése nyomán a trianoni békediktátum aláírásának napja állami ünnepé vált Romániában. A szervezet grémiuma ugyancsak pénteken kibocsátott állásfoglalásában közölte, az EMNT vezetőit nem érte váratlanul az elmúlt időszak magyarellenes eseményeinek sorába illeszkedő törvénytervezet elfogadása. Leszögezték: december 1. vagy június 4. lehet a románság nemzeti ünnepe, az állami ünneppé nyilvánítás azonban sértő azokra nézve, akiknek ez a nap az idegen uralom alá kerülést, évszázados elnyomatást, megaláztatást és jogfosztást jelent.
A Magyar Országgyűlés által a nemzeti összetartozás napjának nyilvánított június 4-én mi továbbra is emlékezni fogunk, és nem ünnepelni – lényeges különbség” – olvasható a testület közleményében. A Tőkés László vezette EMNT szerint a most elfogadott törvény csak károkat okoz a román–magyar kapcsolatok terén és nem szolgálja a két nemzet együttműködését – sem az országban, sem a Kárpát-medencei szinten. „A kényszer-ünnepnap megalázó, az erdélyi interetnikus környezetében fölösleges feszültségeket kelt, és gyökeresen ellentétes az olyan egyetemes európai értékekkel, mint minden ember egyenlő méltósága, a kulturális önazonossághoz való jog, nem szólva a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról” – közölte az EMNT.
A szervezet szerint Románia vezetői jobban tennék, ha a folyamatos provokációk és kisebbségellenes intézkedések helyett a koronavírus-járvány okozta súlyos válság kezelésére fordítanák energiáikat és megpróbálnának mindent megtenni az ország több évtizedes lemaradásának leküzdésére a közélet megannyi területén.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
1 hozzászólás