Vékony Zsolt lelkipásztor és Lehoczky Ferenc leplezte le az emléktáblát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot, amelyen 17 név szerepel: a 19. század eleje óta az aradi gyülekezetben szolgált lelkipásztorok névsora, bezárólag a most hivatalban lévő két szolgatárssal.
2024. október 28., 14:032024. október 28., 14:03
Az emlékjelállítás kezdeményezője Lehoczky Ferenc nyugalmazott gépészmérnök, gyülekezeti tag volt, aki a költségeket is magára vállalta, és aki több hasonló ügy mellé állt már korábban.
Az istentiszteleten Bíró Botond lelkipásztor hirdetett igét, az úrvacsoraosztást követően pedig leleplezték a 17 nevet tartalmazó gránitlapot: a névsor alján a két jelenlegi szolgatárs, a több mint egy éve itt szolgáló Vékony Zsolt és a másfél hónapja hivatalba lépett Bíró Botond neve is olvasható. „Eddig egy kis szilágysági gyülekezetben, Rátonban szolgáltam, családias környezetben, de az Isten úgy gondolta, hogy most egy nagyvárosi gyülekezetbe hív. Azon vagyok, hogy lássam, az Úr miért vezetett ide, miként akar engem használni, rajtam keresztül szolgálni. Visszatekintve a múltba, az előző lelkészek munkásságára, megtudhatjuk, hogy mi az, amit az Isten rajtuk keresztül elvégzett, s mi az, amit mi is tovább vihetünk, hogy mit kezdjünk itt, a jelenben” – fogalmazott Bíró Botond.
Bíró Botond hirdetett igét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emléktáblán szereplő lelkipásztorok közül Vékony Zsolt Csécsi Imre nevét emelte ki:
annak ellenére, hogy a trianoni békediktátum nemcsak az országot szakította darabokra, hanem családokat is elválasztott, sorsokat tett tönkre. „Trianon letargiájának ellenére a gyülekezetben felpezsdült az élet. Valószínű, hogy épp ezért szervezte, gondolta újra a gyülekezetet. A két világháború közötti időszakban létezett struktúrára építünk ma is, amikor Nőszövetséget, Presbiteri Szövetséget vagy Ifjúsági Szövetséget szervezünk, hiszen akkor alakultak meg a férfikörök, női körök, irodalmi estéket szerveztek” – mondta Vékony Zsolt. A tiszteletes emlékeztetett arra is, hogy Csécsi Imre idejében nőtt a gyülekezet létszáma annyira, hogy egy imateremmel kellett kibővíteni a templomot.
Az 1700-as évek végén kevés református volt Aradon, az 1800-as évek elején kezdtek betelepülni más vidékekről. A reformátusok az evangélikusokkal közösen 1827-ben kezdték megszervezni a gyülekezetüket, palástközösséget is vállaltak a lelkészek, közös templomépítést is terveztek, de végül külön-külön építették meg az istenházát.
17 nevet tartalmaz a névsor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A református gyülekezet működését 1829-től számítják. „Kezdetben nagyon kis közösség volt, Kisperegről vagy Gyorokról jártak ide a lelkészek, de odáig fejlődött a gyülekezet, hogy 1847-re templomot tudott építeni, egy nehéz időszakban, a forradalom küszöbén. A szabadságharc idején a templom kórházként is működött. Egyszerű, kétkezi munkások alkották a gyülekezetet, mégis gyarapodni tudtak, és ahogy gyarapodtak, mindinkább elfogadottabbakká váltak Aradon a reformátusok. Tulajdonképpen annak köszönhetően, hogy felvállalták a hitüket, a közösségüket, és fontosnak tartották, hogy templomot építsenek” – fogalmazott Vékony Zsolt.
Az Arad-belvárosi református templom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A belvárosi egyházközségben anyakönyvezték Kazinczy Lajos honvédezredes halálát, akit 1849. október 25-én lőttek agyon a kegyetlenkedéseiről hírhedt Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy parancsára. Kazinczy Ferenc nyelvújító hetedik és legkisebb fia – akit szoktak 14. vagy 17. aradi vértanúként is emlegetni – kivégzésének helye nem ismert, a teteme sem került elő. A református templom előterében emléktáblát avatott neki 2002 októberében az aradi Kölcsey Egyesület. Az aradi belvárosi református templomban kötött házasságot 1901. július 22-én vitéz nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt, ellentengernagy, később Magyarország kormányzója és az Aradhoz közeli Sofronyán születésű Purgly Magdolna Vilma Benedikta.
A tiszteletes szerint Aradon 1800-2000 református lélek él, de időközben a Mosóczy-telepen és Gájban is alakult önálló egyházközség, így a belvárosban mintegy 1100 hívet tartanak számon.
Vékony Zsolt lelkipásztor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Sokan azt mondják, hogy kiöregedő gyülekezet, amivel nem lehet vitatkozni, mert a nagyvárosokban ez a jellemző a központi gyülekezetekre. Viszont nagyon sok a tennivaló, és nagyon sokféleképpen lehet szolgálni az idősek felé. Sok az elmagányosodott idős ember Arad betondzsungelében, és a holland testvérgyülekezetünk segítségével nekik szeretetcsomagokat állítunk össze, de a hajléktalanmissziót is újra tervezzük elindítani. Be kell vonni a fiatalokat, itt van közel a Csiky Gergely Főgimnázium, és a jövőben el tudok képzelni egy mélyebb kapcsolatot az iskolával” – sorolta a teendőket a lelkipásztor.
Ragaszkodnak református identitásukhoz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Vékony Zsolt szerint a gyülekezetben vannak vegyes házasságok, és nem csak etnikai-nyelvi vegyességek, hanem különböző felekezetűek alkotnak egy-egy családot. „Sokan ezt hátránynak tekintik, de én előnyt látok benne, mert nagyon sok mindent át lehet venni a másik felekezet értékeiből, hagyományából, örökségéből. A templomba járó hívek ragaszkodnak a református identitásukhoz, de ugyanakkor nyitottak is mások felé. Vannak közös alkalmak a katolikusokkal, és úgy vélem, hogy mind a papság, mind a hívek szintjén jó a kapcsolat a magyar egyházak között, mert elvégre ugyanannak az Istennek szolgálunk, különböző módon és formában, de ugyanazt az ügyet szolgáljuk” – mondta.
A hagyomány szerint Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben kiszögezte a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. A kitűzés időpontján és tényén a tudósok évszázadokig vitatkoztak, végül is ezt az 507 évvel ezelőtti dátumot ismerték el a reformáció, vagy hitújítás kezdeteként. Ebből az alkalomból csütörtökön 10 órától az Arad-belvárosi református templomban az aradi református gyülekezetek és az aradi evangélikus-lutheránus gyülekezet közösen ünnepel, igét hirdet majd Jakab István evangélikus lelkipásztor.
2017-ben a reformáció 500. évfordulójára elhelyezett emléktábla a templom falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az Isten mindenkor erre hívta az övéit és azokat is, akik, távol kerültek, hogy közeledjenek hozzá, keressék őt, hiszen az Isten erre vágyik, hogy metaláljuk, megismerjük őt. Ebben használ mindannyiunkat, akik hazatértünk hozzá vagy épp keresők vagyunk, hogy másokat is megszólítsunk és bátorítsunk arra, hogy tegyenek konkrét lépéseket az Úr felé” – fogalmazta meg a reformáció emléknapjának üzenetét Bíró Botond református lelkipásztor.
Bíró Botond és Vékony Zsolt tiszteletesek, valamint Lehoczky Ferenc, az emlékjelállítás kezdeményezője
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!