Constantinescu szerint a fõhajtással az állam is adós, hiszen a mai demokratikus intézmények létezése 1987. november 15-ének is köszönhetõ. Szintén tegnap a Brassó Megyei Tanács székházában tartott ünnepi gyûlésen a megyei önkormányzat díszoklevéllel és fejenként 1500 lejes prémiummal ajándékozta meg a brassói November 15. Egyesület 84 tagját. „Szavakkal nem lehet megköszönni mindazoknak a bátorságát és kiállását, akik szembe mertek fordulni a kommunista diktatúrával. Ezek az emberek jóval többet érdemelnek, mint amennyit kapnak” – fejtette ki Aristotel Cãncescu megyei tanácselnök. 1987. november 15-én Brassóban tízezrek tüntettek a pártszékház elõtt. Ennek elõzményeként a gépkocsigyár – volt Steagul Roºu vállalat – 14-én este munkába érkezõ éjszakai váltása sztrájkba lépett, amiért jelentõs összeget vontak le a bérükbõl. A reggeli váltás munkásai csatlakoztak az elégedetlenkedõkhöz, majd elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett Nicolae Ceauºescu pártfõtitkár és a kommunizmus ellen, Ceauºescu-portrékat és pártzászlókat égettek el. A megtorlás során a milícia és a szekuritáté verõlegényei több száz embert kínoztak meg. A zendülésben résztvevõk közül 61 személyt ítéltek el, akiket más megyékbe deportáltak, 27-ére pedig kényszerlakhelyet róttak ki. A vallatásokon megkínzott emberek közül 14-en haltak meg a zendülés óta eltelt években. „A megtorlás azonban másokat is érintett, hiszen a kommunista hatóságok húsz társunknak a feleségét is arra kényszerítették, hogy férjével együtt számûzetésbe vonuljon, vagy váljon el” – egészítette ki a Krónikának nyilatkozó Florin Postolachi, a zendülés egyik résztvevõje, a brassói November 15. Egyesület elnöke. Brassóban csütörtökön nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen méltatják a húsz évvel ezelõtti eseményt, és bemutatják a viszszaemlékezéseket és a zendülés értékelését is tartalmazó November 15-e címû emlékkötetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Látogatottsági adatok