Constantinescu szerint a fõhajtással az állam is adós, hiszen a mai demokratikus intézmények létezése 1987. november 15-ének is köszönhetõ. Szintén tegnap a Brassó Megyei Tanács székházában tartott ünnepi gyûlésen a megyei önkormányzat díszoklevéllel és fejenként 1500 lejes prémiummal ajándékozta meg a brassói November 15. Egyesület 84 tagját. „Szavakkal nem lehet megköszönni mindazoknak a bátorságát és kiállását, akik szembe mertek fordulni a kommunista diktatúrával. Ezek az emberek jóval többet érdemelnek, mint amennyit kapnak” – fejtette ki Aristotel Cãncescu megyei tanácselnök. 1987. november 15-én Brassóban tízezrek tüntettek a pártszékház elõtt. Ennek elõzményeként a gépkocsigyár – volt Steagul Roºu vállalat – 14-én este munkába érkezõ éjszakai váltása sztrájkba lépett, amiért jelentõs összeget vontak le a bérükbõl. A reggeli váltás munkásai csatlakoztak az elégedetlenkedõkhöz, majd elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett Nicolae Ceauºescu pártfõtitkár és a kommunizmus ellen, Ceauºescu-portrékat és pártzászlókat égettek el. A megtorlás során a milícia és a szekuritáté verõlegényei több száz embert kínoztak meg. A zendülésben résztvevõk közül 61 személyt ítéltek el, akiket más megyékbe deportáltak, 27-ére pedig kényszerlakhelyet róttak ki. A vallatásokon megkínzott emberek közül 14-en haltak meg a zendülés óta eltelt években. „A megtorlás azonban másokat is érintett, hiszen a kommunista hatóságok húsz társunknak a feleségét is arra kényszerítették, hogy férjével együtt számûzetésbe vonuljon, vagy váljon el” – egészítette ki a Krónikának nyilatkozó Florin Postolachi, a zendülés egyik résztvevõje, a brassói November 15. Egyesület elnöke. Brassóban csütörtökön nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen méltatják a húsz évvel ezelõtti eseményt, és bemutatják a viszszaemlékezéseket és a zendülés értékelését is tartalmazó November 15-e címû emlékkötetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok