Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujából, Csomakőrösről származó diófacsemetét visz Indiába Gazda József, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület elnöke.
2014. szeptember 02., 19:052014. szeptember 02., 19:05
Gazda József (képünkön) kedden utazott el Delhibe, hogy részt vegyen az Indira Ghandi Nemzeti Művészeti Központ és a helyi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ által szervezett Kőrösi Csoma Sándor-szimpóziumon.
A csütörtökön és pénteken tartandó rendezvény után Dardzsilingbe is ellátogat a székelyföldi keletkutató sírjához. A Delhiben hetedik alkalommal megszervezett szimpózium idei témája a buddhizmus továbbélése a tibeti irodalomban és művészetben. A rendezvény keretében indiai, amerikai, angliai, ausztriai, erdélyi, hollandiai, koreai, lengyelországi, magyarországi és németországi meghívottak tartanak előadásokat.
Gazda József az MTI-nek indulásakor elmondta, hogy a kőrösi diófacsemetét a szülőföld szimbolikus ajándékának szánja. A rendezvény indiai szervezőivel közösen döntik majd el, hogy Delhiben vagy Dardzsilingben, Csoma Sándor sírja közelében ültetik-e el. A szervezők arra kérték, hogy Kőrösi Csoma Sándor erdélyi, székelyföldi kultuszáról tartson előadást.
A Delhiben bemutatandó dolgozatában azokból az előadásokból is merített, amelyeket a kovásznai Csoma-konferenciák előadói tartottak. Hozzátette, évtizedek óta foglalkozik Kőrösi Csoma Sándor szellemi örökségének az ápolásával, de most először nyílik lehetősége arra, hogy eljusson Indiába, a székely keletkutató sírjához.
A Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Egyesület 1990 óta minden év áprilisában megszervezi Kovásznán és a szomszédos Csomakőrösön a Csoma-napokat. A rendezvény keretében évről évre Csoma Sándor-konferenciát is tartanak, amelyre egyfelől azokat hívják meg, akik a székely tudós életútját kutatják, másfelől pedig azokat, akik olyan területeken tevékenykednek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor maga is kutatott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!