
2012. április 18., 07:492012. április 18., 07:49
Enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
Az alkotmánybíróság tegnap tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt. 2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre.
Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ezen összeg alatti járandósággal rendelkeznek. Az Országos Nyugdíjpénztár tegnap közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt vonnak majd le. Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej.
A gyereknevelési támogatást szabályozó kormányrendelet módosítását kéri az RMDSZ annak érdekében, hogy a gyereknevelési szabadságon levő szülő ismét a havi bérének 85 százalékát kaphassa kézbe két éven keresztül. A szövetség javaslatait tegnap hivatalosan is előterjesztette a munkaügyi minisztérium által koordinált népesedési bizottsághoz. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint egyik módosító javaslatuk célja az, hogy a szülő ismét bérének 85 százalékát vehesse kézbe a kétéves gyereknevelési szabadság idején.
Továbbá azt javasolják, hogy ikrek születésekor, vagy amikor a következő gyerek még az előző szülési szabadsága idején jön világra, a támogatás legalább 30 százalékkal emelkedjék. Emellett meg szeretnék szüntetni azt az előírást is, mely szerint a negyedik gyerek után a család nem juthat hozzá a havi támogatáshoz.
Borbély szerint azt is javasolják, hogy a negyedik gyerek esetén a gyereknevelési támogatást három éven keresztül lehessen folyósítani. Ezenkívül szorgalmazzák, hogy amennyiben a szülő nem igényelte a szabadságot a gyerek nyolcéves koráig, egy alkalommal egy hónapos szabadságra mehessen, mely idő alatt ugyancsak kézhez veheti a támogatás összegét. Mint arról beszámoltunk, Claudia Boghicevici munkaügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány fontolgatja a gyereknevelési segélynek a 2010-es szintre történő visszaállítását, ugyanis a kabinet a lakosság létszámának jelentős csökkenése miatt ösztönözni kívánja a gyerekvállalást.
Hozzátette, a kérdés elsősorban a gazdaság idei növekedésétől, valamint a közalkalmazottak esetleges béremelésétől is függ. Mint ismeretes, a kormány 2010-ben a költségvetési megszorításokra hivatkozva 15 százalékkal csökkentette a gyereknevelési támogatás összegét, azt legtöbb 3400 lejben szabva meg, és egy évre csökkentette a gyereknevelési szabadság időtartamát is.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.