2011. november 28., 08:022011. november 28., 08:02
A huszadik század Európájára végig jellemző volt az etnikai indíttatású migráció – derült ki Horváth István egyetemi docens, a kolozsvári kisebbségkutató intézet elnökének pénteki előadásából, amelyet a Bihar megyei RMDSZ-szervezet Szacsvay Akadémiáján tartott meg. A nemzetiségi szempontok által motivált kivándorlásnak leggyakrabban, de nem minden esetben a kényszer az oka.
Az egyes országokban kisebbségben élő emberek egyebek közt a határmódosítások idején kénytelenek máshová – legtöbbször az anyaországba – vándorolni, de az elmúlt század európai történelmének gyakori jelensége volt a deportálás is. Európa múlt évszázadbeli történetében nagyjából 60 millióra tehető azoknak a száma, akik etnikai okok miatt hagyták el hazájukat, mondta a szakember. A 20. században először az első világháborút követő határ-újrarajzolások miatt mozdultak el lakhelyükről, saját elhatározásból, avagy kényszerből. Ebben az időszakban telepítették ki tömegesen a krími tatárokat is hazájukból. 1945 és a kommunista rendszerek stabilizálódása között is tömegek vándoroltak el otthonukból. Ekkor történt például a magyar–szlovák „népességcsere”, amely a számarányok miatt inkább a magyarok Felvidékről való kitelepítését jelentette.
A drámai helyzetek mellett azonban egyéb okok is közrejátszanak az etnikai migrációban, véli Horváth. A kisebbségben élő számára például gyakran több lehetőség adódik a migrációra, ha saját anyaországáról van szó. A nyolcvanas években a romániai magyarokra épp ez volt a jellemző, ami a Magyarországra való kivándorlást illeti. Az is előfordul, hogy az elvándorlással az anyaország, illetve az odaköltöző is jól jár: ez volt a helyzet a romániai németekkel is, akik Romániának a Németországgal kötött 1977-es szerződés alapján fejpénzért költözhettek „haza”. Romániában egyébként nyíltan bevallott célkitűzés volt az egységes nemzetállam kialakítása már a 40-es évek óta.
A stratégiába tartozott az Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásakor keletkezett román–magyar megegyezés, amelynek következményeképpen 160 ezer magyar költözött délről északra, és 200 ezer román északról délre – ez a tény jócskán hozzájárult a dél-erdélyi régió elszórványosodásához is. Az 1989-es rendszerváltás után egészen 1992-ig a magyarok jóval nagyobb számban hagyták el Erdélyt, mint a románok, az arány azonban mára megfordult, így elképzelhető, hogy a magyarság képes megtartani 2002-es számarányát, zárta előadását Horváth István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok