Elutasítják a tekerőpataki romák az általánosítást

Tizenkét tekerőpataki cigány családfő kereste fel az elöljárót, és arra kérték az önkormányzatot, a rendőrséget és a sajtót, hogy amikor a rendbontásokról szólnak, nevezzék meg a tetteseket. Hangoztatták: a rendbontásban ártatlanok, a békességet szeretik, és megijesztik őket az olyan hírek, miszerint a magyarok felgyújtanák a házaikat.

Kereskednek, sokat vannak idegenben, így azt szeretnék, ha családjukat itthon biztonságban tudnák. A polgárőrség létrehozásának is örvendenek, hisz úgy vélik, így sok mindenre fény derülhetne, még azokat a magyarokat is elkaphatnák, akik fát lopni járnak az erdőre.

Fogalmak tisztázására is sor került, egyik idősebb résztvevő szavaiból kiderült, szerinte a lopás csak a vastag fára vonatkozik, a fahegyre és karóra nem. A helyi rendőrparancsnok próbálta megértetni: más javainak eltulajdonítása lopás, a törvény nem tesz különbséget vastag és vékony fa között. Kiderült, hogy főleg a suhanc fiúkat nem tudják kordában tartani, akik erőfitogtatásból követnek el elítélendő cselekedeteket. Gyakori a csendháborítás, a kocsmából hazamenet ablakokat kopogtatnak, kapukat rugdosnak.

A tekerőpataki polgárőrség létrehozásának ötlete többször is szóba jött. És bár helyeselték, a munkából részt vállalni nem akarnak. Egyikük ki is jelentette: hagyjuk, legyen az a magyaroké. Hosszabb beszélgetés után úgy tűnt, többen is segítenének a problémák megoldásában, például a völgyi cigányok helyzetének javításában.

A település azon részén a legmélyebb a szegénység, a gyerekek nem járnak iskolába, sem víz, sem ruha nincs hozzá, és máshonnan újabb családok telepszenek be. A küldöttség tagjai megígérték, ők is részt vesznek majd ellenőrzésekben és a beköltözők eltanácsolásában. Arra is ígéretet tettek, hogy ledolgozzák a szociális segélyhez szükséges munkaórákat, és ha tűzifára lesz szükségük, nem lopnak, hanem jelentik a polgármesternek. Elhangzott, azzal is egyetértenek, hogy ha valakit lopáson kapnak, jelenteni kell. Csak így lehet megtartani a rendet, megvédeni az emberek javait és az ő becsületüket, mondták.

„Építő jellegűnek találom a találkozót, természetes, hogy egyik és másik féllel is szóba kell állni. Jó, hogy erre igény van, mert ez a problémamegoldás felé vezet” – fogalmazott Mihai Ion Tepes újfalvi rendőrparancsnok, aki másodmagával vigyáz a rendre a községben. Úgy vélte, a probléma gyökere a szociális helyzetből adódik. „Szó nincs arról, hogy házak felgyújtásától kellene tartani. Az együttélésből adódó nézeteltérések ezek, melyekre a lakosság is keresi a megoldást, mi is rendszeres járőrözéssel biztosítjuk jelenlétünket” – tette hozzá.

Egyed József polgármester elmondta: már várta a cigányokat, csak az bántja, hogy azok jöttek el, akikkel a legkevesebb a probléma. Az lenne igazán jó, ha a konfliktusok gerjesztői is belátnák: jobb békességben élni. Mert úgy tűnik, mindenki ragaszkodik szülőfalujához, Tekerőpatakon együtt kell éljen a magyar a cigánnyal, tette hozzá. „Megkeresésük számomra azt jelentette, hogy ők is tenni fognak annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. Mert bármilyen őrséget állítunk, ha nem akarja mindkét fél a békességet, a helyzet nem fog megoldódni” – fogalmazott Egyed József.

Mint arról beszámoltunk, a gyergyószéki településen pár hete a magyarok küldöttsége kereste fel az elöljárót, a cigányok által elkövetett bűntettekre panaszkodva. Ezt követően merült fel a polgárőrség létrehozásának a terve, hogy így biztosítsák a közrendet a faluban.