Elutasítják a „kártyázást” az egészségügyben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) nemrég arról számolt be, hogy az állampolgárok 95 százaléka, 12,5 millió személy kapta meg postán keresztül a kártyát, a biztosítónál pedig valamivel kevesebb, mint egymillió darab maradt – ezek többsége az időközben történt lakhelyváltoztatás miatt nem jutott el tulajdonosához.

Az illetékes hatóságok korábban úgy tervezték, hogy a ki nem osztott egészségügyi kártyákat a biztosító helyi irodájában vehetik majd át az állampolgárok, most viszont bejelentették, hogy ezeket a háziorvosoknak kell majd kiosztaniuk.

Nem kérnek a bürokráciából

A Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) azonban tiltakozik az elképzelés ellen: Rodica Tănăsescu, az egyesület elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy újabb bürokratikus feladattal bízzák meg a szakembereket. A szövetség rámutatott: a kártya olyan azonosító dokumentum, amely tartalmazza a tulajdonosa személyes adatait, ezért azt kizárólag az érintett veheti át.

A háziorvosok szerint a kártya a biztosító és a biztosított közötti megállapodás része, ezért nekik semmi közük az átadás lebonyolításához. Vasile Ciurchea, a CNAS elnöke ennek ellenére nem aggódik: szerinte egy háziorvosnak legfeljebb száz dokumentumot kell majd kiosztania, az egyesület meglátásától függetlenül pedig a szakemberek pácienseik érdekében eleget tesznek a kérésnek.

Az orvosok egyébként azt is kifogásolják, hogy nekik kell majd ráírniuk a kártyákra a beteg vércsoportját, illetve, hogy elhalálozás esetén hozzájárul-e a szervdonációhoz, ezt ugyancsak fölösleges időtöltésnek tartják. A biztosító e téren sem ért egyet: tájékoztatása szerint mivel az adatokat a páciensekkel egyeztetve kell megadni, a háziorvosok nem utasíthatják vissza a segítségnyújtást.

Lucia Şereş, a háziorvosi szövetség Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta: az ügyben egyrészt tárgyalnak a CNAS-szal, ugyanakkor a tervezet módosítására vonatkozó javaslataikat benyújtják az egészségügyi minisztériumhoz.

Az orvosnő egyébként sem tartja valószínűnek, hogy február elsejétől sikerül gyakorlatba ültetni a rendszert, elmondása szerint ugyanis a háromszéki szakemberek többsége még mindig nem rendelkezik a kártyák leolvasásához szükséges berendezéssel – az illetékes cég nem szállította még ki az októberi rendeléseket. Az orvosok azért is aggódnak, hogy nem működik majd megfelelően a számítógépes rendszer, hiszen tapasztalataik szerint az elektronikus recept bevezetése sem megy zökkenőmentesen.

„Az év első munkanapján több mint egy órán keresztül nem tudtunk dolgozni, mert az elektronikus recepteket kezelő bukaresti rendszer nem ismerte fel a keltezést. Szintén probléma merült fel, amikor egy vidéki orvos megpróbált aktiválni egy egészségügyi kártyát, és nemcsak a dokumentumot nem tudták használni, de az egész rendszer lefagyott. A rendszergazdák sem tudtak választ adni arra, hogy ilyen esetben mi a teendő a zárolt kártyával” – magyarázta Lucia Şereş.

Jogi aggályok merülnek fel

A háziorvosi szövetség Hargita megyei fiókjának tagjai is hasonlóan vélekednek: Soós Szabó Klára egyesületi elnök elmondása szerint a rendelőkben gyógyító tevékenység folyik, és nem az egészségbiztosítási pénztár adminisztrációs feladatainak elvégzése.

„A kártyák szétosztása a pénztár felelőssége, nem háríthatja át másra” – hangsúlyozta az orvosnő. A Hargita megyei szakemberek többsége ugyan már beszerezte a kártyaleolvasót, ennek ellenére válaszokat várnak eddig megválaszolatlan kérdésekre. Soós Szabó Klára rámutatott: súlyos alkotmányos, illetve jogi aggályokat vet fel, hogy az egészségügyi kártyától teszik függővé a biztosítottak számára az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét.

„Országos szinten milliós nagyságrendű azok száma, akik nem kapták meg a kártyát, ezeket az embereket törvényes joguktól fosztják meg, ha esetleg majd fizetniük kell az orvosi szolgáltatásokért, mert egyszerűen nem tudták eljuttatni hozzájuk a dokumentumot” – hívta fel a figyelmet az orvosnő.

Duda Tihamér, az egészségbiztosítási pénztár Hargita megyei elnöke ezzel szemben úgy véli: a megyében minden körülmény adott, amennyiben valóban élesíteni kell a rendszert február elsejétől. Hozzátette: meglátása szerint az eddig használatos és az elektronikus rendszer egy ideig minden bizonnyal párhuzamosan fog működni. „Egyelőre várjuk, hogy a kormány mikor, illetve milyen formában hagyja jóvá a tervezetet” – fogalmazott Duda Tihamér.

Öt évig érvényes a kártya

Az elektronikus kártyák szétosztását szeptember közepén kezdték meg az egész országban. A bankkártyával megegyező méretű és külalakú, mikrocsipet tartalmazó adathordozó digitális formában tartalmazza a biztosított személy azonosító adatait, és lehetővé teszi a hozzáférést az illető kórlapjához, a számára korábban felírt gyógyszerek listájához az őt kezelő orvosok számára.

Vasile Ciurchea korábban rámutatott: a kártyának két fontos szerepe van: egyrészt feltünteti, hogy a páciens rendelkezik-e biztosítással, ugyanakkor bizonyítja, hogy az érintett valóban járt a háziorvosi rendelőben. „Ezek ismerete nélkül nem fizetünk egy lejt sem az egészségügyi szolgáltatások, illetve gyógyszerek után – amennyiben valaki szerződést akar a biztosítási pénztárral, el kell fogadnia a feltételeinket” – fogalmazott a CNAS-elnök.

A 18. életévüket betöltött biztosítottaknak postázott dokumentum öt évig érvényes, a továbbiakban nagykorúvá váló állampolgároknak pedig automatikusan elküldik majd a kártyát. A dokumentumot a háziorvosoknak kell aktiválniuk, egyúttal a tulajdonos által választott számkódra cserélniük az eredetileg négy nullásból álló jelszót. Amennyiben a kártya elvész vagy megrongálódik, illetve módosulnak a személyes adatok, az új irat kiállításának költségeit a tulajdonosnak kell állnia. Az új kártyát egyébként a biztosítónál kell igényelni, amelynek harminc napon belül kell kibocsátania az iratot.

Az egészségügyi kártyák bevezetését 2010-ben Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter kezdeményezte, azóta a bukaresti kormány többször elhalasztotta a projekt kivitelezését. A hatóságok azt remélik, az új rendszer visszaszorítja az egészségügyet sújtó korrupciót. Románia csak a következő években tér majd át teljesen az elektronikus egészségügyi rendszerre, amikor a hálózathoz szükséges infrastruktúra az ország minden részében működőképes lesz.