Az alapellátás folytonos biztosítását veszélyezteti, hogy az alacsony fizetések és a kifogásolt munkakörülmények miatt egyáltalán nem vonzó már a fiatalok számára a háziorvosi hivatás. Szakmabeliek szerint lassan egész falvak maradnak gyógyító nélkül.
2017. május 13., 09:162017. május 13., 09:16
Kihalófélben levő szakmává válik lassan a háziorvosi hivatás: az illetékesek elsősorban a teljes mértékben elhibázott, radikális megújulásra szoruló országos egészségpolitikát teszik felelőssé. A Krónikának nyilatkozó szakemberek egyhangúlag úgy vélik: az alacsony fizetések, a kedvezőtlen munkakörülmények, a túlzott bürokrácia és a pozitív visszajelzés hiánya miatt egyre kevesebben választják a háziorvosi szakmát. Lucia Şereş, a háziorvosokat tömörítő egyesület Kovászna megyei elnöke arra figyelmeztet: néhány éven belül orvos nélkül maradnak a falvak, ha a kormány nem változtat radikálisan az egészségpolitikáján. A szakemberek a napokban beadványban hívták fel a helyi önkormányzatok, a prefektúrák, a megyei egészségbiztosítási pénztárak és a megyei közegészségügyi igazgatóságok figyelmét a helyzet súlyosságára, május 17-én pedig a parlamentben szerveznek találkozót, amelyen megpróbálják meggyőzni a törvényhozókat, hogy sürgősen intézkedjenek.
Lucia Şereş rámutatott: a fiatalokat egyáltalán nem vonzza a szakma, ezért a nyugdíjba vonuló orvosok nincs kinek átadják a pacientúrát, így egész falvak maradhatnak alapellátás nélkül. Az egyesület háromszéki elnöke Málnást hozta fel példának, ahol elhunyt a doktornő, aki helyére senkit nem találtak, ezért kénytelenek voltak bezárni a rendelőt, a helyiek pedig a szomszédos községekbe járnak orvoshoz. „Kovászna megyében nagyon sok háziorvos betöltötte az 55. életévét, tizennyolcan 65 év felettiek, sőt néhányan 72 évesen is gyógyítanak. Hálásak vagyunk nekik ezért, mert nem találunk helyettesítőt” – részletezte a szakember.
A háziorvosok áprilisban egy függelékkel újabb egy évre meghosszabbították az egészségbiztosítási pénztárral tavaly megkötött, ám általuk kedvezőtlennek ítélt keretszerződést, a feltételek azonban továbbra sem változtak. Lucia Şereş arra is kitért: a kórházakban dolgozó orvosoknak emelték a fizetését, sőt újabb bérkiegészítést ígérnek, ilyen körülmények között még kevesebben választják majd a háziorvosi hivatást. A szakember azt is problémásnak tartja, hogy sokan összetévesztik a háziorvosok bevételét a jövedelmükkel, holott bevételük jelentős részét a rendelő fenntartására és az asszisztensek fizetésére kell fordítaniuk.
Például kevés a laboratóriumi vizsgálatokra elkülönített keret, és amikor az elfogy, a beteg befekszik a kórházba kivizsgálásra, így pedig sokkal költségesebb” – magyarázta.
Hasonló gondokkal küzdenek a másik székelyföldi megyében is, ahol a háziorvosok átlagéletkora jócskán meghaladja az ötven évet – tudtuk meg Szabó Soós Klárától, az egyesület Hargita megyei elnökétől. Kifejtette: egy szakmát általában a munkakörülmények, a várható szakmai fejlődés és jövedelem alapján választanak ki, a jelenlegi rendszerben azonban a háziorvosnak nincs sem szakmai, sem anyagi elégtétele, hiszen a hatásköröket csorbítják, a pontértéket pedig nem növelik.
Például nem javasolhatunk közvetlenül a betegnek tomográfiás vagy mágnesesrezonancia-vizsgálatot, ehelyett el kell küldenünk egy szakorvoshoz, ezzel gyakorlatilag kétszer fizeti ki az orvosi ellátást a biztosító. Ugyanakkor nem vezethetjük be a cukorbetegek tablettás kezelését vagy az asztmások spraykezelését, holott több európai országban ez a háziorvos hatásköre” – sorolta Szabó Soós Klára. A háziorvos nem lát észszerű magyarázatot a mostani egészségpolitikára, valószínűnek tartja, hogy háttéralkuk, csoportérdekek befolyásolják.
Az egyesület Hargita megyei vezetője ugyancsak hangsúlyozta, hogy
„Hiába érvelünk, kimutatásokkal, törvényekkel támasztjuk alá igazunkat, a döntéshozók legtöbbször személyeskedő ellentámadásba lendülnek, és nem oldanak meg semmit” – panaszolta a háziorvos.
A Krónikának Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora is megerősítette, hogy a hatalmas bürokrácia és a csekély javadalmazás elriasztja az orvostanhallgatókat a háziorvosi szaktól, hiszen ha nem fizetik meg rendesen, senki nem hajlandó egy eldugott településen dolgozni.A professzor szerint
Szabó emlékeztetett: a marosvásárhelyi Studium Alapítvány próbált közvetíteni, többek között Háromszékre toboroztak háziorvosokat, ám a tizenöt megszólított orvosnövendék közül mindössze egy érdeklődött az ajánlat iránt. „Ha betartják az ígéreteket, és megemelik a kórházban dolgozók fizetését, az alapellátás finanszírozásán pedig nem változtatnak, hamarosan egy kézen meg tudjuk számolni a háziorvosokat” – összegzett a MOGYE szakembere.
A jelenség egyébként nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is egyre aggasztóbb méreteket ölt. Nemrég a HVG hetilap arról számolt be: ahhoz, hogy középtávon megoldható legyen az alapellátás folyamatos biztosítása, évente legalább 300-400 új belépőre lenne szükség, de a frissen végzett doktorokat egyáltalán nem vonzza a háziorvosi szakma. Magyarországon ugyancsak a korlátozott juttatások és a presztízsvesztés jelenti a legnagyobb problémát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóan a kolozsvári Hașdeu diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!