HIRDETÉS

Eltűnőfélben a háziorvosok, a páciensek sínylik meg a hiányt

Bíró Blanka 2017. május 13., 09:16

Az alapellátás folytonos biztosítását veszélyezteti, hogy az alacsony fizetések és a kifogásolt munkakörülmények miatt egyáltalán nem vonzó már a fiatalok számára a háziorvosi hivatás. Szakmabeliek szerint lassan egész falvak maradnak gyógyító nélkül.

Kihalófélben levő szakmává válik lassan a háziorvosi hivatás: az illetékesek elsősorban a teljes mértékben elhibázott, radikális megújulásra szoruló országos egészségpolitikát teszik felelőssé. A Krónikának nyilatkozó szakemberek egyhangúlag úgy vélik: az alacsony fizetések, a kedvezőtlen munkakörülmények, a túlzott bürokrácia és a pozitív visszajelzés hiánya miatt egyre kevesebben választják a háziorvosi szakmát. Lucia Şereş, a háziorvosokat tömörítő egyesület Kovászna megyei elnöke arra figyelmeztet: néhány éven belül orvos nélkül maradnak a falvak, ha a kormány nem változtat radikálisan az egészségpolitikáján. A szakemberek a napokban beadványban hívták fel a helyi önkormányzatok, a prefektúrák, a megyei egészségbiztosítási pénztárak és a megyei közegészségügyi igazgatóságok figyelmét a helyzet súlyosságára, május 17-én pedig a parlamentben szerveznek találkozót, amelyen megpróbálják meggyőzni a törvényhozókat, hogy sürgősen intézkedjenek.

Nem vonzza a fiatalokat a szakma

Lucia Şereş rámutatott: a fiatalokat egyáltalán nem vonzza a szakma, ezért a nyugdíjba vonuló orvosok nincs kinek átadják a pacientúrát, így egész falvak maradhatnak alapellátás nélkül. Az egyesület háromszéki elnöke Málnást hozta fel példának, ahol elhunyt a doktornő, aki helyére senkit nem találtak, ezért kénytelenek voltak bezárni a rendelőt, a helyiek pedig a szomszédos községekbe járnak orvoshoz. „Kovászna megyében nagyon sok háziorvos betöltötte az 55. életévét, tizennyolcan 65 év felettiek, sőt néhányan 72 évesen is gyógyítanak. Hálásak vagyunk nekik ezért, mert nem találunk helyettesítőt” – részletezte a szakember.

HIRDETÉS

A háziorvosok áprilisban egy függelékkel újabb egy évre meghosszabbították az egészségbiztosítási pénztárral tavaly megkötött, ám általuk kedvezőtlennek ítélt keretszerződést, a feltételek azonban továbbra sem változtak. Lucia Şereş arra is kitért: a kórházakban dolgozó orvosoknak emelték a fizetését, sőt újabb bérkiegészítést ígérnek, ilyen körülmények között még kevesebben választják majd a háziorvosi hivatást. A szakember azt is problémásnak tartja, hogy sokan összetévesztik a háziorvosok bevételét a jövedelmükkel, holott bevételük jelentős részét a rendelő fenntartására és az asszisztensek fizetésére kell fordítaniuk.

„Évek óta hangoztatjuk, hogy fejleszteni kell az alapellátást, muszáj több pénzt erre a célra fordítani, mert ez a rendszer egészének megtakarítást eredményezne.

Például kevés a laboratóriumi vizsgálatokra elkülönített keret, és amikor az elfogy, a beteg befekszik a kórházba kivizsgálásra, így pedig sokkal költségesebb” – magyarázta.

Hasonló gondokkal küzdenek a másik székelyföldi megyében is, ahol a háziorvosok átlagéletkora jócskán meghaladja az ötven évet – tudtuk meg Szabó Soós Klárától, az egyesület Hargita megyei elnökétől. Kifejtette: egy szakmát általában a munkakörülmények, a várható szakmai fejlődés és jövedelem alapján választanak ki, a jelenlegi rendszerben azonban a háziorvosnak nincs sem szakmai, sem anyagi elégtétele, hiszen a hatásköröket csorbítják, a pontértéket pedig nem növelik.

„Nem engedik, hogy gyakoroljuk a szakmánkat, amit évekig tanultunk.

Például nem javasolhatunk közvetlenül a betegnek tomográfiás vagy mágnesesrezonancia-vizsgála­tot, ehelyett el kell küldenünk egy szakorvoshoz, ezzel gyakorlatilag kétszer fizeti ki az orvosi ellátást a biztosító. Ugyanakkor nem vezethetjük be a cukorbetegek tablettás kezelését vagy az asztmások spraykezelését, holott több európai országban ez a háziorvos hatásköre” – sorolta Szabó Soós Klára. A háziorvos nem lát észszerű magyarázatot a mostani egészségpolitikára, valószínűnek tartja, hogy háttéralkuk, csoportérdekek befolyásolják.

Az egyesület Hargita megyei vezetője ugyancsak hangsúlyozta, hogy

az alapellátás elsorvasztása pluszpénzbe kerül az egész rendszernek, leterheli a kórházakat és a sürgősségi osztályokat, a betegeknek pedig fölösleges köröket kell megtenniük.

„Hiába érvelünk, kimutatásokkal, törvényekkel támasztjuk alá igazunkat, a döntéshozók legtöbbször személyeskedő ellentámadásba lendülnek, és nem oldanak meg semmit” – panaszolta a háziorvos.

Hatalmas a bürokrácia

A Krónikának Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora is megerősítette, hogy a hatalmas bürokrácia és a csekély javadalmazás elriasztja az orvostanhallgatókat a háziorvosi szaktól, hiszen ha nem fizetik meg rendesen, senki nem hajlandó egy eldugott településen dolgozni.A professzor szerint

az adminisztráció valósággal betemeti a háziorvosokat, akiknek több adminisztratív munkát kell elvégezniük, mint amennyit a betegek diagnosztizálására, kezelésére fordítanak.

Szabó emlékeztetett: a marosvásárhelyi Studium Alapítvány próbált közvetíteni, többek között Háromszékre toboroztak háziorvosokat, ám a tizenöt megszólított orvosnövendék közül mindössze egy érdeklődött az ajánlat iránt. „Ha betartják az ígéreteket, és megemelik a kórházban dolgozók fizetését, az alapellátás finanszírozásán pedig nem változtatnak, hamarosan egy kézen meg tudjuk számolni a háziorvosokat” – összegzett a MOGYE szakembere.

A jelenség egyébként nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is egyre aggasztóbb méreteket ölt. Nemrég a HVG hetilap arról számolt be: ahhoz, hogy középtávon megoldható legyen az alapellátás folyamatos biztosítása, évente legalább 300-400 új belépőre lenne szükség, de a frissen végzett doktorokat egyáltalán nem vonzza a háziorvosi szakma. Magyarországon ugyancsak a korlátozott juttatások és a presztízsvesztés jelenti a legnagyobb problémát.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS