
Az éghajlatváltozás következtében az évszázad végére a hőhullámok hossza és gyakorisága akár 60–80 százalékkal is nőhet, ami komoly egészségügyi és gazdasági kockázatot jelent
Fotó: Borbély Fanni
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére. A kilátások elgondolkodtatóak: a kolozsvári szakértő a Krónikának elmondta, a modellek szerint 70–80 év múlva a mai mediterrán térségre jellemző éghajlat várható Erdélyben is.
2025. december 01., 18:342025. december 01., 18:34
Már nemcsak a szakemberek és zöld aktivisták kongatják a vészharangot, hanem a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az éghajlatváltozás régen nem távoli fenyegetés, hanem a mindennapokat alakító valóság. A Bánságban évről évre tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedő nyári hőmérsékletek, a Háromszéket idén tavasszal sújtó árvíz, a Korond-pataknak a parajdi sóbányakatasztrófa kialakulásához hozzájárult megáradása, vagy az Olténiát érintő, hónapokig tartó aszályok mind azt jelzik:
A jelenségek mögött álló okokról, a már érzékelhető következményekről és a következő évtizedekben várható változásokról Bartók Blanka klímakutatóval beszélgettünk. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) szakértőjét arról kérdeztük, hogyan működik a modern éghajlatkutatás, mit mondanak a hosszú távú előrejelzések, azaz milyen klímaviszonyokra kell készülnünk a század végére itt, a Kárpát-medencében.
Az éghajlatváltozás gyakorlatilag minden gazdasági ágazatra kihat, de a mezőgazdaság reagál a legérzékenyebben a változásokra
Fotó: Pinti Attila
A háromszéki származású kutatót, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatóját idén beválasztották az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nemzetközi csapatába, és Romániából egyedüli szakértőként dolgozik a most készülő, legújabb AR7-jelentésen. Mint mondta, az IPCC hat-hét évente publikálja átfogó jelentéseit; a legutóbbi (AR6) jelentés 2021-ben látott napvilágot. A következő dokumentum előkészítése néhány hónapja indult, és az elkövetkező két év tudományos munkáját főként ez fogja meghatározni. A végleges változatot 2028 elejére ígérik. A jelentések feladata, hogy összegezzék a legújabb tudományos ismereteket a klímaváltozás okairól, következményeiről és azokról a megoldásokról, amelyekre a kormányok és szervezetek klímapolitikai döntéseiket alapozhatják.
„Mivel a klímáváltozás egyre égetőbb környezeti probléma, és nincs olyan része a Földnek, amelyet ne sújtana, a döntéshozó kormányoknak, szervezeteknek mindig szükségük van megbízható, egységes, tudományosan alátámasztott, naprakész információra.
Az előző jelentéshez hasonlóan várhatóan most is készül egy interaktív térképtár is, ami szintén nagyon sok információt tartalmaz majd” – mutatott rá.

Az elmúlt év nemcsak Európában, hanem globálisan is megdöbbentő hőmérsékleti rekordokat hozott.
A szakember felidézte, az előző jelentések három kötetben jelentek meg.
A most készülő AR7-es jelentés szerkezete várhatóan nem tér el az előzőektől: három kötetben foglalja majd össze az ismereteket, azonban tartalmát illetőleg a 2021 óta megjelent új kutatások formálják, így a hangsúlyos témák és a bemutatott eredmények a tudomány legújabb állását tükrözik.
Az éghajlatváltozás gyakorlatilag minden gazdasági ágazatra kihat, de a mezőgazdaság reagál a legérzékenyebben a változásokra
Fotó: Pinti Attila
Bartók Blanka lapunknak kifejtette, az éghajlatkutatás ma már jórészt a fizikai modellezésre épül: olyan számítógépes modellekre, amelyek a légköri folyamatokat meghatározó törvényszerűségek beépítésével szimulálják a Föld éghajlatát.
„Az éghajlati modellek elméleti modellek, vannak benne hibák, amelyek a légköri folyamatok pontatlan ismeretéből, a térbeni felbontásból vagy éppen technikai korlátokból fakadnak, ezeket folyamatosan próbáljuk javítani” – mutatott rá. A legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy nem lehet biztosan előrejelezni, a következő évtizedekben hogyan alakulnak majd az éghajlatot befolyásoló antropogén, vagyis emberi tényezők, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatók különböző lehetőségeket vizsgálnak – ezeket nevezik éghajlati forgatókönyveknek.
„Vannak optimistább forgatókönyvek, amelyek azt mutatják, mi történik, ha sikerül mérsékelni a kibocsájtásokat.
– jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy miért válnak egyre fontosabbá a regionális éghajlati előrejelzések, az IPCC kutatója elmondta: a klímaváltozás hatásai nem egységesek a Föld minden pontján, ezért az alkalmazkodás sem globális szinten, hanem regionális, helyi szinten történik. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minél pontosabb információink legyenek arról, miként érinti az adott területet az éghajlatváltozás.

A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte – közölte a WMO.
Az egyetemi oktató rámutatott, az elmúlt évek tapasztalatai azt jelzik – és a 2021-es IPCC-jelentés egyik legfontosabb megállapítása is az volt –, hogy a hatások évről évre erősödnek, a változások üteme pedig gyorsabb, mint ahogyan korábban feltételezték. „Minél előbb sikerül mérsékelni a kibocsátásokat, annál könnyebb és olcsóbb lesz az alkalmazkodás. Viszont minél tovább halogatjuk, annál nagyobbak lesznek a negatív hatások, és annál több ágazatot érintenek majd.
az előző célkitűzést, hogy stabilizáljuk a felmelegedést 1,5 fok alatt, nem tudjuk tartani, túlléptük” – hívta fel a figyelmet Bartók Blanka.
Szemtanúi lehetünk annak, hogy a globális felmelegedés következtében kizöldültek a Kárpátok
Fotó: Deák Szidónia
Az éghajlatkutatót arról is kérdeztük, mit mutatnak a modellek 2070–2100 körül a Kárpát-medencére nézve: milyen mértékű hőmérséklet-emelkedésre számíthatunk, hogyan változik a csapadék, a vízhiány, a hőhullámok vagy az árvizek gyakorisága. Mint fogalmazott, a legújabb éghajlati modellek alapján Európa – és benne a Kárpát-medence – továbbra is a világ egyik leggyorsabban melegedő térsége. A kutató kiemelte, hogy az emelkedés mértéke attól függ, melyik éghajlati forgatókönyvet vesszük alapul, de minden változat egyértelműen egy tartós és jelentős hőmérséklet-növekedést vetít előre.
A legpesszimistább forgatókönyv szerint 2070 és 2100 között már 3,1–3,5 Celsius-fokkal lehet melegebb a Kárpát-medencében az 1991–2020-as átlaghoz képest. A tendenciák azt mutatják, hogy az évszakok hosszában is lesz eltolódás.
A felmelegedés azonban nem csak az átlagértékeket érinti, eltolódnak a napi szélsőségek is. A modellek azt mutatják, hogy a napi minimum hőmérsékletek 3,1–3,8 fokkal, a maximumok pedig 2,9–3,5 fokkal emelkedhetnek, miközben csökken a napi hőingadozás.
„A melegek még melegebbek lesznek, a hidegek enyhülnek. Míg ma a nyári 30 Celsius-fokos napok szokványosnak számítanak, néhány évtized múlva ugyanez könnyen 32–33 fok is lehet. A téli -4 vagy -5 fokos nappalok helyét pedig egyre gyakrabban veszik át a fagypont fölötti hőmérsékletek, ami azt jelenti, hogy a csapadék már nem lesz szilárd halmazállapotú, és a tartós hótakaró eltűnik” – hívta fel a figyelmet a kutató.
A felmelegedés miatt veszélybe kerülhet a krumpli termeszthetősége a Kárpát-medencében
Fotó: Veres Nándor
A tél is jelentősen átalakul: a fagyos napok száma legalább 10 nappal csökkenhet még a medence nyugati, eleve enyhébb területein is, ahol jelenleg is viszonylag ritkák ezek a hideg periódusok. Ezzel párhuzamosan a nyár válik igazán veszélyessé: a hőhullámok hossza és gyakorisága akár 60–80 százalékkal is nőhet, ami komoly egészségügyi és gazdasági kockázatot jelent.
– hangsúlyozta az egyetemi oktató.
Bartók Blanka elmondta, a klímaváltozás azonban nemcsak a hőmérsékletről szól, a csapadékeloszlás is átrendeződik. A modellek szerint a térség nagy részén ugyan növekedhet az éves csapadékmennyiség, de a lehulló csapadék egyre nagyobb hányada rövid idő alatt érkező, intenzív záporokból és viharokból származik. Mint fogalmazott, ez több problémát is okoz. Egyrészt mivel a csapadék nagy része rövid idő (pár óra vagy nap) alatt lehull, hosszabbá válnak a csapadékmentes időszakok, mely nagyobb valószínűséggel vezet aszály kialakulásához, különösen a nyári hónapokban.
A talajvízszint eközben fokozatosan csökkenhet, hiszen a csapadékból származó víz kisebb mennyiségben tud elraktározódni a földben – ez pedig hosszú távon tartós vízhiányhoz vezethet.
Bartók Blanka szerint a jövőben valószínű, hogy új kultúrnövények is termeszthetőek lesznek a Kárpát-medencében
Fotó: Tuchiluș Alex
Az átalakulások miatt a természet egész ritmusa felborul, az éghajlatváltozás ugyanis újrarendezi a növény- és állatvilágot. A kutató példaként a romániai bükkerdőket említette, az előrejelzések szerint természetes élőhelyük a század végére drámaian beszűkülhet, és főként csak a magasabb térfelszíneken marad fenn.
„Szemtanúi lehetünk annak, hogy kizöldültek a Radnai- meg a Fogarasi-havasok. Régen túl hideg volt magasabb szinteken ahhoz, hogy bizonyos növényfajok meghonosodjanak. Most viszont, mivel ott is melegebb van, a növényzet elkezd felfelé vándorolni” – illusztrálta a helyzetet.
A változás nemcsak a természetes ökoszisztémákban érzékelhető, a mezőgazdaság is súlyosan érintett. A kutató rámutatott, a növények hőmérsékleti tartományok alapján tájékozódnak: ezek jelzik számukra, mikor kezdődik a vegetációs időszak, mikor kell rügyezni, virágozni. „Ha a tavasz hetekkel korábban érkezik, például már február végén tavaszias hőmérsékletek vannak, az teljesen összezavarhatja a gyümölcsfákat. A növény azt hiszi, hogy eljött a tavasz, virágzik – aztán a fagy mindent tönkretehet” – magyarázta.
Az éghajlatkutató szerint ninél előbb sikerül mérsékelni a kibocsátásokat, annál könnyebb és olcsóbb lesz az alkalmazkodás. Minél tovább halogatjuk, annál nagyobbak lesznek a negatív hatások, és annál több ágazatot érintenek majd
Fotó: Haáz Vince
A kultúrnövények fenológiai fázisai − növények és állatok életciklusának, fejlődésének és viselkedésének évszakos változásait vizsgáló ökológiai tudományág − évezredek alatt igazodtak a térség éghajlatához, és ha ez a rend felborul, annak súlyos következményei vannak. A kukorica például az egyik legérzékenyebb növény, és rosszul reagál a változásokra,
A búza valamivel ellenállóbb, de az is egyre inkább érintett. „A jövőben ezért valószínű, hogy új kultúrnövények is termeszthetőek lesznek a Kárpát-medencében – olyanok, amelyek korábban inkább déliesebb, melegebb régiókra voltak jellemzők. Például kutatások szerint az édesburgonya az egyik olyan növény, amely számára kedvező nálunk a klíma” – mutatott rá Bartók Blanka.

Romániában az elmúlt évtizedekben nem csak a hőmérséklet emelkedett meredeken, hanem hosszabb ideig tartó aszályos időszakok is voltak, és nőtt a szélsőséges aszályok által érintett területek nagysága.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a természet újrarendeződése láncreakciókat indít el, a növények mellett az állatvilág sem marad érintetlen. A rovarok – köztük a méhek – különösen érzékenyek a hőmérséklet kis eltolódásaira is. Ha túl korán repülnek ki, még nincsenek virágzó növények; ha későn, akkor már nincs mit beporozniuk.
Például már találtak nálunk is olyan pókfajokat, amelyek eddig csak a mediterrán térségre voltak jellemzőek” – magyarázta.
A felmelegedés miatt egyre több helyen olvad a jégtakaró
Fotó: Deák Szidónia
Az éghajlatváltozás azonban nemcsak a természetben, hanem az épített környezetben is érezteti hatását. Az infrastruktúra, hidak, gátak, épületek jelenlegi szabványai múltbeli adatokon alapulnak – azon, hogy például milyen gyakran fordult elő rendkívüli árvíz, milyen szélsőséges vízszintekkel kellett számolni –, ezekhez igazítják a biztonsági szinteket.
Ennek kapcsán Bartók Blanka elmondta, bár folyamatosan készülnek alkalmazkodási stratégiák, tudomása szerint ilyen szinten még nem foglalkoznak az éghajlatváltozás hatásaival, az építési engedélyekhez kapcsolódó előírásokban valószínűleg még nem jelent meg a klímaváltozással összefüggő kockázati szemlélet. „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló törekvések a nagyvárosok szempontjából lennének kulcsfontosságúak, ugyanis ezek klímája egyre elviselhetetlenebbé válhat az ott élők számára, ha sürgősen nem eszközlünk megfelelő klímaalkalmazkodási stratégiákat, például zöld övezetek kialakítását” – hívta fel a figyelmet.

Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
Arra a kérdésünkre, mit tehetünk egyéni és közösségi szinten annak érdekében, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, Bartók Blanka hangsúlyozta, mindkét szinten lépésekre van szükség:
„Pillanatnyilag az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése a leghatékonyabb beavatkozás, hogy elkerüljük a legpesszimistább forgatókönyvet. Minél inkább sikerül mérsékelni a kibocsájtást, annál inkább tudjuk lassítani a folyamatokat, így a jövőben kisebb mértékű változásokra, károkra számíthatunk” – hívta fel a figyelmet a Krónikának a kolozsvári klímakutató, egyetemi oktató.

Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
A következő évtized elején kezdődhet a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút romániai tervezése, és 2040 környékén valósulhat meg.
szóljon hozzá!