
A kétféle termék hatóanyaga azonos, csak elnevezésben különböznek. Dragoş Damian, a szövetség elnöke figyelmeztette az egészségügyi hatóságokat, hogy a generikus orvosságokat gyártók és forgalmazók rövid időn belül már nem lesznek képesek kifizetni a rendkívül magas illetéket. Mint ismeretes, a tavaly októbertől életbe lépett clawback-adó értelmében a hazai gyógyszerforgalmazóknak negyedévente eladásaik függvényében többletadót kell fizetniük.
A negyedévenkénti befizetés azon eladott gyógyszermennyiségek nyomán kötelező, amelyek túllépik az előzetesen megállapított költségvetési keretet. A gyógyszerforgalmazók így tulajdonképpen mintegy cserében az államtól kapott gyógyszerár-támogatásért – amelynek köszönhetően megnő a forgalmuk, hiszen a támogatott gyógyszerek a vevő számára olcsók vagy ingyenesek –, a nem támogatott gyógyszerek forgalmából illetéket fizetnek vissza az államnak.
Az érintett vállalatok egyesülete a többletilleték mellett azt is kifogásolja, hogy a kormány a 10 lejnél olcsóbb készítményeket levenné az ártámogatott gyógyszerek listájáról, ugyanakkor nem tesz lépéseket a generikus gyógyszerhasználat ösztönzésére. Az érintettek szerint így a hatóságok megbénítják a gyártók és forgalmazók tevékenységét, hamarosan pedig mindez az olcsó készítmények eltűnéséhez vezet. „Többször is párbeszédet kezdeményeztünk a clawback-adó módosításáért, valamint más problémák megoldásáért, a kormány azonban figyelembe sem vette kérésünket” – magyarázta Dragoş Damian.
Az APMGR elnöke ugyanakkor rámutatott, a 10 lejnél olcsóbb gyógyszerek a piacon kapható antibiotikumok, érrendszeri, illetve emésztőrendszeri megbetegedésekre adott készítmények mintegy felét teszik ki, az idegrendszeri és reumás betegségek esetében pedig ez az arány a 70–80 százalékot is eléri. „Ha megvonják ezek ártámogatottságát, jelentős mértékben korlátozzák majd a krónikus betegek és alacsony jövedelműek orvossághoz való hozzáférését” – mutatott rá az egyesület vezetője.
Nem tartja valós veszélynek a generikus gyógyszerek piacról való eltűnését Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter, aki szerint ugyanakkor a gyógyszergyártók által felvetett problémák kapcsán komoly költségvetési gondok merülnek fel. Amint a Krónikának elmagyarázta, míg az elmúlt öt évben egyetlen új gyógyszer sem került fel az ártámogatott készítmények listájára, a jelenlegi miniszter nem kevesebb, mint százötven új orvosságot tervez támogatottá nyilvánítani. A gond csak az, hogy a százötven gyógyszer mindegyike úgynevezett innovatív készítmény, amely – ellentétben a generikussal – a gyógyszergyárak friss fejlesztése.
Az innovatív gyógyszereket évekig senki nem gyárthatja a kifejlesztőn kívül, és természetüknél fogva sokkal drágábbak, mint az általánosan elterjedtek – olyan is van, amelynek ára meghaladja az ezer eurót. „Ezeknek a készítményeknek a kompenzálása az egészségügyi rendszer számára hatalmas anyagi megterhelést jelent, ez pedig akár csődbe is viheti a rendszert. Ennek alapján feltételezem, hogy a támogatott gyógyszerek listájának bővítése mindössze populista kampányfogás, hiszen egyelőre a jövő évi költségvetés sem ismert, így az még szóba sem kerülhet, hogy honnan finanszírozza majd az állam az innovatív gyógyszereket” – magyarázta Cseke.
A volt miniszter szerint az APMGR azért kongatta meg a vészharangot, mert az innovatív készítményekkel foglalkozókhoz képest mellőzve érzi magát – egyébként joggal. Cseke elmondása szerint ugyanis miniszterként maga is többször szót emelt, hogy az állam és a biztosító jobban összpontosítson a lakosság számára elérhető árú generikus készítmények támogatására az innovatív készítményekkel szemben, hiszen hatékonyságban nincs különbség közöttük, egyszerűen arról van szó, hogy az innovatívat drágábban lehet eladni.
Seres Lucia, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke ugyanakkor úgy véli, beláthatatlan következményekkel járna, ha a generikus gyógyszerek a magas clawback-adó miatt eltűnnének a gyógyszertárak polcairól. Az illetékes a Krónikának elmondta, emiatt mindenképpen rossz döntés lenne, ha az olcsó készítményeket levennék a támogatott listáról.
„A generikumok eltűnésével azt kockáztatjuk, hogy a kiskeresetűek és a nyugdíjasok nem jutnak hozzá a gyógyszerekhez. Főleg télen nehéz a nyugdíjasoknak, hiszen jövedelmük nagy része rámegy a fűtésre és az élelemre, így csak az olcsó gyógyszert engedhetik meg maguknak. Amíg a hazai fizetéseket, nyugdíjakat nem lehet összehasonlítani a nyugatiakkal, addig nem lehet ugyanazokat a szabályozásokat sem bevezetni” – magyarázta Seres Lucia. Hozzátette, ha be is vezetik az új listát, rövid időn belül minden bizonnyal újabb módosításra kerül sor, hiszen a biztosítóháznak is többe kerül majd, ha az eredeti, drágább gyógyszerek támogatását kell fedeznie.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.