2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00
Albert Álmos lapunknak úgy fogalmazott: rendkívül meglepte a liberális platform vezetőjének reakciója. „Kritikus helyzeteket gyakran használnak ki leselkedő, ugrásra készen álló politikusok, mint Dénes István, aki a hónapos kampánynak csupán
az utolsó két-három napjában állt az RMDSZ mellé” – mondta. Dénes István erre úgy reagált, hogy a szövetség
nem igényelte támogatásukat, mindössze a kampány utolsó 3 napjában vettek részt benne. Hozzátette: az év elején gyűjtöttek aláírásokat az RMDSZ-nek és Tőkés Lászlónak is. Már akkor felhívták a szövetség vezetőinek figyelmét, tette hozzá, hogy tapasztalatuk szerint Háromszéken az aláírók kétharmada Tőkés Lászlót és egyharmada az RMDSZ-t támogatja, de akkor senki nem vette komolyan őket.
Albert Álmos szerint az NSZK-t ugyan valóban nem kérték fel, hogy vegyen részt a kampányban, de természetes lett volna, ha RMDSZ-platformként másokhoz hasonlóan kampányol. „A háromszéki választási eredményeken el kell gondolkodni, és következtetéseket kell levonni. Ezt sok év alatt megtanultam. Most is így lesz, de a »hol kint, hol bent«, magánérdekek
mentén elmozduló, Dénes-féle politikusok véleményére nem vagyok kíváncsi” – fogalmazott a polgármester. Albert Álmos összehívni készül a Háromszéki Területi Képviselők Tanácsát, ahol elemzik majd a választások eredményeit, és eldöntik, hogy megvonják-e tőle a támogatást, vagy sem. Azt is megtudtuk, hogy az elnök egyelőre nem kapott hivatalos felkérést
senkitől a tárgyalások megkezdésére a Tőkés Lászlót támogató oldallal. Albert Álmos úgy fogalmazott: szerinte
előbb a szövetség országos vezetőségével kell elkezdeni a tárgyalásokat, nem pedig a területi szervezetekkel. „Az
RMDSZ jelöltjei ellen Tőkés László indult, nem az MPSZ vagy az SZNT, ezért nem velük, hanem a püspök úrral kell tárgyalásokat folytatni” –mondta. Megítélése szerint a jövő évi helyhatósági vagy parlamenti választásokra nem lehet kivetíteni az EPválasztás eredményeit.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.