A Trianon előtt festett falkép Salamon királyt ábrázolta, nyeregtartóján a magyar címerrel
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Salamon királyt ábrázoló, Trianon előtt festett falkép pusztult el Brassóban, ugyanis összeomlott az épület, amelynek a falán a városhoz több mondaszállal köthető uralkodó volt látható. Kovács Lehel István barcasági helytörténész, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) brassói részlegének elnöke, a Sapientia marosvásárhelyi kara informatika szakának egyetemi oktatója a Krónika megkeresésére részletesen beszélt az épületről, a falképről, valamint arról, hogy miként köthető mondákon keresztül Salamon király alakja a Cenk alatti városhoz.
2025. október 11., 19:012025. október 11., 19:01
Elpusztult egy magyar emlék Brassóban, egy Salamon királyt ábrázoló, valamikor Trianon előtt festett falkép (szekkó), mert az egyre romosodó ház fala leomlott, amelyen a festmény látható volt. Az épület pusztulásáról Allen Coliban városi tanácsos is beszámolt, aki Brassót 2020 és 2024 közt vezette polgármesterként.
A brassói épület malomként, postaként és vendéglőként is működött
Fotó: Sántha Imre Géza
az eredetileg malomként használt ingatlan a napokban leomlott, így megsemmisült a falkép, amely a városhoz számos mondán keresztül köthető Salamon magyar királyt (ur. 1063–1074 között) ábrázolta. Kovács Lehel István barcasági helytörténész, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) brassói részlegének elnöke, a Sapientia marosvásárhelyi kara informatika szakának egyetemi oktatója a Krónika megkeresésére beszélt az épületről, a falképről, valamint arról, hogy miként köthető mondákon keresztül Salamon király alakja a Cenk alatti városhoz.
Három nyelven – románul, magyarul és németül – szerepelt a Salamon királyról elnevezett panzió, étterem felirata
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A négyfalusi Kovács Lehel István, aki az EKE országos elnöke is volt, mélyrehatóan foglalkozik Barcaság történetével, több könyve is megjelent a témában. A Krónika megkeresésére elmondta,
Eredetileg malomként működött az épület, 1900-ban nyitottak itt vendéglőt, amely hosszú ideig vendéglátóipari egységként működött. Kovács Lehel István a falképről elmondta: úgynevezett szekkóról van szó:
A falkép a mondának azt a történetét ábrázolta, amikor Salamon király a lovával egyik szikláról a másikra ugratott át Brassó mellett
Fotó: Sántha Imre Géza
A barcasági helytörténész, valamint Sántha Imre Géza sepsiszentgyörgyi művészettörténész egybehangzó véleménye szerint a falkép mindenképp Trianon előtti lehetett, az 1920-as évek közepén nem tűrtek volna meg Brassóban egy olyan új kültéri festményt, melyen megjelenik a magyar címer, ahogyan az látható volt a lovas király nyeregtakaróján. Sántha Imre Géza a Krónikának elmondta, ő maga 2014-ben járt az épületnél, amely már akkor romos állapotban volt, fotókat is készített a helyszínen.
Régi képeslap, amelyen magyarul és németül szerepel a város és a Salamon-szikla neve
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
1929-ben az éttermet Johann Olescher vette meg, aki teljesen felújította. Kezdetben az étterem neve Salamon sziklái volt, de amikor Johann Olescher átvette, Salamon király névre változtatta az elnevezést. A vendéglő nevét három nyelven, németül, románul és magyarul írták fel az épület homlokzatára, az elülső részen volt látható a falkép, amely Salamon királyt ábrázolja, amint egyik szikláról a másikra ugrik.
A Brassóhoz számos mondán keresztül köthető Salamon magyar királyt (ur. 1063–1074 között) ábrázolta a szekkó
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
„Az épületben eredetileg malom, aztán vendéglő és posta is működött. Volt mellette medence is, de nagyon hideg lehetett ott a víz.
így az épület állapota folyamatosan romlott, aztán beszakadt a tető és most a fal is, amelyen a Salamon király ábrázolása volt látható. A brassói EKE Encián című, természetjáróknak szóló folyóirata számára több képet is összegyűjtöttünk, amelyeken látható, hogyan nézett ki a ház, és aztán hogyan romlott fokozatosan az állapota” – ecsetelte Kovács Lehel István.
Télen is népszerű lehetett az egykori vendéglő
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Kovács Lehel István kérdésünkre kifejtette, melyek a Salamon királyhoz fűződő monda brassói vonatkozásai. „Onnan kell kiindulni, hogy Brassó latin elnevezése az a corona, illetve német neve az ebből származó Kronstadt. A monda alapján ez a korona nem más, mint Salamon király koronája. Egyébként a korona megjelenik Brassó és a Barcaság címerében is: Brassó címerében ma is egy fagyökereken nyugvó korona látható” – emlékeztetett a helytörténész. Kifejtette: a monda arról szól, hogy amikor Salamon király elveszítette a trónt, elűzték Magyarországról, és tervei szerint a bolgárokhoz szeretett volna menni, hogy hadsereget gyűjtsön, amelynek segítségével vissza tudná venni a trónját, de csak Brassóig ért el.
A kommunizmus időszakában Bufetul Piatra néven működött az épületben vendéglő
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A monda szerint a ló megcsúszott, és Salamon király az egyik változat szerint leesett. A másik változat szerint már betegen érkezett Brassóba. Tény, hogy nem ment tovább, hanem a Salamon-kőnél található barlangokban húzódott meg, és amikor a halálát elérkezni látta, akkor az egyik nagy tölgyfa odvába rejtette a koronáját” – elevenítette fel a mondát Kovács Lehel István. Mint mondta, később,
A jobb napokat látott épület elülső fala összeomlott
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Az épület leomlásáról egyébként Sántha Imre Géza művészettörténész, valamint román civilek is beszámoltak a közösségi oldalon. Mint minden városhoz, Brassóhoz kötődő Facebook-csoportok is működnek, ezekben a helytörténet iránt érdeklődő civilek osztják meg a helyi nevezetességekkel kapcsolatos híreket, az egyes ikonikus épületek sorsáról, állapotáról szóló információkat.
Fürdőmedencét is létesítettek az épület mellett
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
Több román nyelvű Facebook-csoportban is részletezték a napokban az épület történetét és beszámoltak összeomlásáról.
Az államosított épületet 1989 után nem igényelték vissza, állapota fokozatosan romlott
Fotó: Encián folyóirat/Brassói EKE
A Prahova-völgyi üdülőhelyek zsúfoltságát elkerülendő a román Business Magazin a Brassó környéki településeket, Barcaság térségét ajánlja az országot felfedezni vágyó turistáknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!