Kivétel. A kormányzati előrejelzés szerint a Szamos vízhozama nemhogy nem csökken majd, de emelkedni fog
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
2026. augusztus 05., 17:282026. augusztus 05., 17:28
Ez az illetékes romániai intézmények által készített előrejelzésből derül ki, amelyet a Mediafax ismertetett.
Mint arról beszámoltunk, Báziasnál a Duna vízhozama 1400 köbméter/másodpercre esett vissza, szemben az augusztusi 3900 köbméter/másodperces többéves átlaggal.
Ugyanakkor míg a legtöbb vízgyűjtő terület esetében a modellek a következő évtizedekben a vízhozamok csökkenését jelezik, a Szamos-medence az egyetlen, amely kapcsán a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló országos stratégia a vízkészletek növekedését jelzi.
A román állami dokumentumokban szereplő szimulációk szerint
Az előrejelzés azonban nem jelenti azt, hogy az ország északnyugati része mentes maradna a szárazságtól. 2026. augusztusának legelején a Szamos-medence folyóinak vízhozama a havi átlagok 30 százaléka alatt volt.
Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a román vízügyi hatóság szóvivője szerdán.
Hosszú távon azonban az éghajlati modellek eltérő alakulást jeleznek az ország ezen részére vonatkozóan. A kormány által 2024 augusztusában jóváhagyott Klímaváltozáshoz való Országos Alkalmazkodási Stratégia szerint a többéves átlagos vízhozam általában csökkenő tendenciát fog mutatni.
A becsült csökkenés egyes északnyugati vízgyűjtő területeken legfeljebb 5 százalék számos más területen körülbelül 15 százalék, míg egyes, Románia déli részén található vízgyűjtő területeken akár 40 százalék is lehet.
A dokumentum azonban egy kivételt is megemlít: ez a Szamos folyó vízgyűjtő területe, „ahol a vízkészletek növekedésének tendenciája figyelhető meg”.
Részletesebb adatok egy 2024-ben közzétett elemzésben szerepelnek, amelyet az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatói készítettek.
A szimulációk a vízkészletek átlagosan körülbelül 6 százalékos növekedését jelzik a Szamos-medence egész területén. A Kis-Szamos esetében az eredmények még markánsabbak: egyes mellékmedencékben a referencia-időszakhoz képest 10 és 23 százalék közötti átlagos éves növekedés is bekövetkezhet. A dokumentumok ugyanakkor nem jeleznek hasonló növekedést a Nagy-Szamos esetében.
A kedvező előrejelzés a vízgyűjtő terület egészére vonatkozik, és a legnagyobb pozitív eltéréseket a Kis-Szamos térségében találták.
Ennek fő oka a csapadék alakulásában keresendő. Románia egész területén a hidrológiai szimulációk a csapadékmennyiség átlagosan 3,2 százalékos csökkenését jelzik. Egyes régiókban a csökkenés meghaladhatja a 10 százalékot is.
A Szamos-medencében azonban ugyanez a forgatókönyv szerint a csapadékmennyiség átlagosan évi körülbelül 5,5 százalékos növekedését jósolja.
Romániában az elmúlt hetekben heves esőzések voltak, az ország mégsem mentesül a Duna alacsony vízállása miatti problémáktól, hiszen már a cernavodai atomerőmű működése is veszélybe került.
A Szamos-medence változatos domborzatú területen terül el, jelentős hegyvidéki régiókkal. A Radnai-, a Gutin-, a Cibles-, a Borgói- és Kelemen-hegységekben a jelenlegi csapadékmennyiség eléri az évi 1000–1400 millimétert, míg az Erdélyi-szigethegységben körülbelül 800 és 1200 milliméter között mozog.
Az éghajlati előrejelzések egyúttal arra is utalnak, hogy a csapadékmennyiség egyik legjelentősebb növekedése az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátok északi részén következhet be, amelyek a Szamos folyót és fő mellékfolyóit táplálják.
Az ország déli részén éppen ellenkező hatás figyelhető meg: a csapadékmennyiség jobban csökken, a hőmérséklet emelkedik, és a párolgás a rendelkezésre álló víz nagyobb részét fogyasztja el. Mindeközben az éves átlag növekedése elrejtheti az évszakok közötti nagyon nagy különbségeket.
A Romániára vonatkozó szimulációk általában a vízmennyiség év elejére való eltolódását jelzik. A vízhozamok télen, különösen januárban és februárban, növekedni szoktak, áprilisban, májusban, valamint augusztus–november között pedig csökkenni.
A hidrológiai intézet kutatói által a Szamos-medencére vonatkozóan, négy éghajlati modell felhasználásával készített tanulmány jelentős növekedéseket azonosított késő ősszel és télen.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Az egyik forgatókönyv szerint a havi átlagos vízhozam februárban akár 39 százalékkal is növekedett. Ugyanez a modell azonban júliusra akár 37 százalékos csökkenést is becsült. Más szavakkal: a Szamos átlagosan több vizet szállíthat egy év alatt, de egyes nyarakon vagy ősszel a vízhozama nagyon alacsony maradhat.
Bár a 2021–2050 közötti időszakra számított tendencia pozitív, a Szamos-medence folyói abban az időpontban azok közé tartoztak, amelyek vízhozama a havi átlagok 30 százalékánál alacsonyabb volt. Ugyanakkor a nagyobb éves vízkészlet nem feltétlenül jelent jó hírt. Ha a csapadék nagyobb része rövid és intenzív esőzések formájában hullik, a víz gyorsan a mederbe folyik, hirtelen vízhozam-növekedést okoz, és kevesebb szivárog be a talajba.
A kormány stratégiája arra figyelmeztet, hogy a ritka árvizekhez kapcsolódó maximális vízhozamok Románia területének több mint felén növekedhetnek a 2021–2050 közötti időszakban.
A dokumentum továbbá rámutat, hogy a heves esőzések fokozódása, valamint az aszfalttal vagy építményekkel borított területek kiterjedésének növekedése fokozza a felszíni lefolyást és a városi árvizek kockázatát.
A Szamos vízgyűjtő medencéje a Tisza egyik legfontosabb bal parti részvízgyűjtője. A folyó a Nagy-Szamos és a Kis-Szamos egyesülésével jön létre, Romániából Magyarországra lép, majd a Tiszába torkollik. A teljes vízgyűjtő területe megközelítőleg 15 900 km², döntően Románia, kisebb részben Magyarország területén fekszik.
Főbb jellemzők:
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!