Hirdetés

Előrejelzés: a szárazság miatt tovább csökkennek a vízhozamok, de egy erdélyi folyó fittyet hány a tendenciáknak

előrejelzés

Kivétel. A kormányzati előrejelzés szerint a Szamos vízhozama nemhogy nem csökken majd, de emelkedni fog

Fotó: Orbán Orsolya

Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.

Balogh Levente

2026. augusztus 05., 17:282026. augusztus 05., 17:28

Ez az illetékes romániai intézmények által készített előrejelzésből derül ki, amelyet a Mediafax ismertetett.

Mint arról beszámoltunk, Báziasnál a Duna vízhozama 1400 köbméter/másodpercre esett vissza, szemben az augusztusi 3900 köbméter/másodperces többéves átlaggal.

Hirdetés

Az öntözővíz-ellátást korlátozták, és a cernavodai atomerőmű 1. blokkját a Duna alacsony vízszintje miatt megelőző jelleggel leállították.

Ugyanakkor míg a legtöbb vízgyűjtő terület esetében a modellek a következő évtizedekben a vízhozamok csökkenését jelezik, a Szamos-medence az egyetlen, amely kapcsán a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló országos stratégia a vízkészletek növekedését jelzi.

A román állami dokumentumokban szereplő szimulációk szerint

a vízkészletek átlagosan körülbelül 6 százalékkal fognak növekedni a század közepéig, és a Kis-Szamos egyes mellékmedencéiben a növekedés akár 23 százalékot is elérhet.

Az előrejelzés azonban nem jelenti azt, hogy az ország északnyugati része mentes maradna a szárazságtól. 2026. augusztusának legelején a Szamos-medence folyóinak vízhozama a havi átlagok 30 százaléka alatt volt.

korábban írtuk

A vártnál korábban érte el történelmi mélypontját a Duna a romániai szakaszon
A vártnál korábban érte el történelmi mélypontját a Duna a romániai szakaszon

Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a román vízügyi hatóság szóvivője szerdán.

Hosszú távon azonban az éghajlati modellek eltérő alakulást jeleznek az ország ezen részére vonatkozóan. A kormány által 2024 augusztusában jóváhagyott Klímaváltozáshoz való Országos Alkalmazkodási Stratégia szerint a többéves átlagos vízhozam általában csökkenő tendenciát fog mutatni.

A becsült csökkenés egyes északnyugati vízgyűjtő területeken legfeljebb 5 százalék számos más területen körülbelül 15 százalék, míg egyes, Románia déli részén található vízgyűjtő területeken akár 40 százalék is lehet.

A dokumentum azonban egy kivételt is megemlít: ez a Szamos folyó vízgyűjtő területe, „ahol a vízkészletek növekedésének tendenciája figyelhető meg”.

A becslés a 2021–2050 közötti időszakra vonatkozik, összehasonlítva az 1971–2000-es referencia-időszakkal.

Részletesebb adatok egy 2024-ben közzétett elemzésben szerepelnek, amelyet az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatói készítettek.

A szimulációk a vízkészletek átlagosan körülbelül 6 százalékos növekedését jelzik a Szamos-medence egész területén. A Kis-Szamos esetében az eredmények még markánsabbak: egyes mellékmedencékben a referencia-időszakhoz képest 10 és 23 százalék közötti átlagos éves növekedés is bekövetkezhet. A dokumentumok ugyanakkor nem jeleznek hasonló növekedést a Nagy-Szamos esetében.

A kedvező előrejelzés a vízgyűjtő terület egészére vonatkozik, és a legnagyobb pozitív eltéréseket a Kis-Szamos térségében találták.

A szintén az ország északi részén található Visó, Iza és Túr folyók esetében a modellek inkább a vízkészletek stabilizálódását jelzik, nem pedig a Szamos-medencéhez hasonló növekedést.

Ennek fő oka a csapadék alakulásában keresendő. Románia egész területén a hidrológiai szimulációk a csapadékmennyiség átlagosan 3,2 százalékos csökkenését jelzik. Egyes régiókban a csökkenés meghaladhatja a 10 százalékot is.

A Szamos-medencében azonban ugyanez a forgatókönyv szerint a csapadékmennyiség átlagosan évi körülbelül 5,5 százalékos növekedését jósolja.

korábban írtuk

Miért alacsony Romániában a Duna vízállása, ha az elmúlt hetekben heves esőzések voltak?
Miért alacsony Romániában a Duna vízállása, ha az elmúlt hetekben heves esőzések voltak?

Romániában az elmúlt hetekben heves esőzések voltak, az ország mégsem mentesül a Duna alacsony vízállása miatti problémáktól, hiszen már a cernavodai atomerőmű működése is veszélybe került.

A Szamos-medence változatos domborzatú területen terül el, jelentős hegyvidéki régiókkal. A Radnai-, a Gutin-, a Cibles-, a Borgói- és Kelemen-hegységekben a jelenlegi csapadékmennyiség eléri az évi 1000–1400 millimétert, míg az Erdélyi-szigethegységben körülbelül 800 és 1200 milliméter között mozog.

Az éghajlati előrejelzések egyúttal arra is utalnak, hogy a csapadékmennyiség egyik legjelentősebb növekedése az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátok északi részén következhet be, amelyek a Szamos folyót és fő mellékfolyóit táplálják.

A modell eredménye tehát a folyó éves vízháztartása szempontjából kedvező kombinációból származik: több csapadék északnyugaton és jelentős mennyiségű víz gyűjtése a hegyvidéki régiókból.

Az ország déli részén éppen ellenkező hatás figyelhető meg: a csapadékmennyiség jobban csökken, a hőmérséklet emelkedik, és a párolgás a rendelkezésre álló víz nagyobb részét fogyasztja el. Mindeközben az éves átlag növekedése elrejtheti az évszakok közötti nagyon nagy különbségeket.

A Romániára vonatkozó szimulációk általában a vízmennyiség év elejére való eltolódását jelzik. A vízhozamok télen, különösen januárban és februárban, növekedni szoktak, áprilisban, májusban, valamint augusztus–november között pedig csökkenni.

Az időjárás felmelegedése a hóolvadás időpontját is megváltoztatja, így a víz nagyobb része korábban juthat a folyókba, mint korábban.

A hidrológiai intézet kutatói által a Szamos-medencére vonatkozóan, négy éghajlati modell felhasználásával készített tanulmány jelentős növekedéseket azonosított késő ősszel és télen.

korábban írtuk

Ismét láthatóvá váltak a második világháborús hajók a Duna alacsony vízállása miatt
Ismét láthatóvá váltak a második világháborús hajók a Duna alacsony vízállása miatt

Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.

Az egyik forgatókönyv szerint a havi átlagos vízhozam februárban akár 39 százalékkal is növekedett. Ugyanez a modell azonban júliusra akár 37 százalékos csökkenést is becsült. Más szavakkal: a Szamos átlagosan több vizet szállíthat egy év alatt, de egyes nyarakon vagy ősszel a vízhozama nagyon alacsony maradhat.

A 2026. augusztusi helyzet pontosan ezt a különbséget mutatja.

Bár a 2021–2050 közötti időszakra számított tendencia pozitív, a Szamos-medence folyói abban az időpontban azok közé tartoztak, amelyek vízhozama a havi átlagok 30 százalékánál alacsonyabb volt. Ugyanakkor a nagyobb éves vízkészlet nem feltétlenül jelent jó hírt. Ha a csapadék nagyobb része rövid és intenzív esőzések formájában hullik, a víz gyorsan a mederbe folyik, hirtelen vízhozam-növekedést okoz, és kevesebb szivárog be a talajba.

Így villámárvizek alakulhatnak ki anélkül, hogy a talajvízkészletek vagy a száraz időszakok vízhozamai ugyanolyan mértékben javulnának.

A kormány stratégiája arra figyelmeztet, hogy a ritka árvizekhez kapcsolódó maximális vízhozamok Románia területének több mint felén növekedhetnek a 2021–2050 közötti időszakban.

A dokumentum továbbá rámutat, hogy a heves esőzések fokozódása, valamint az aszfalttal vagy építményekkel borított területek kiterjedésének növekedése fokozza a felszíni lefolyást és a városi árvizek kockázatát.

A Szamos vízgyűjtő medencéjének főbb jellemzői

A Szamos vízgyűjtő medencéje a Tisza egyik legfontosabb bal parti részvízgyűjtője. A folyó a Nagy-Szamos és a Kis-Szamos egyesülésével jön létre, Romániából Magyarországra lép, majd a Tiszába torkollik. A teljes vízgyűjtő területe megközelítőleg 15 900 km², döntően Románia, kisebb részben Magyarország területén fekszik.

Főbb jellemzők:

  • Forrásvidék: Keleti- és Erdélyi-Kárpátok.
  • Fő mellékfolyók: Lápos, Almás, Kraszna (közvetetten a részvízgyűjtő rendszerhez kapcsolódva).
  • Vízjárás: Erősen ingadozó; tavasszal hóolvadás, nyáron heves esőzések okozhatnak árvizeket, aszályos időszakokban pedig rendkívül alacsony vízállás is előfordulhat.
  • Hasznosítás: Árvízvédelem, öntözés, ivóvízellátás, víztározók, energiatermelés és természetvédelem.
  • Környezeti kihívások: Árvízkockázat, vízszennyezés, medersüllyedés és a klímaváltozás miatt gyakoribb kisvizek.

Gyakori kérdések

  • Miért fontos a Szamos vízgyűjtője?
    A Tisza vízrendszerének egyik legjelentősebb részvízgyűjtője, amely meghatározó szerepet játszik az árvízvédelemben és a vízkészletek biztosításában.
  • Mely országokat érinti?
    Elsősorban Romániát és Magyarországot.
  • Mi okozza a legnagyobb árvizeket?
    A gyors hóolvadás és a Kárpátokban lehulló intenzív csapadék.
  • Milyen környezeti problémák jellemzők?
    Az időszakos szennyezések, a kisvizes időszakok gyakoribbá válása, valamint a klímaváltozásból eredő szélsőséges vízjárás.

korábban írtuk

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van
Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van

Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 20., vasárnap

Két emblematikus nagyváradi katolikus templomot újítottak fel

Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.

Két emblematikus nagyváradi katolikus templomot újítottak fel
Hirdetés
2026. szeptember 20., vasárnap

Templomépítő főgondnoka, Fábián Gábor eredeti szobrát állítja újra az Arad-belvárosi református gyülekezet

Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.

Templomépítő főgondnoka, Fábián Gábor eredeti szobrát állítja újra az Arad-belvárosi református gyülekezet
2026. szeptember 20., vasárnap

Elkészült a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő félezer kilométeres zarándokút

Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.

Elkészült a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő félezer kilométeres zarándokút
2026. szeptember 20., vasárnap

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Hirdetés
2026. szeptember 20., vasárnap

Egyedi kezdeményezés: graffitik helyett Jézus példázatait ábrázoló rajzok a sétányon

Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.

Egyedi kezdeményezés: graffitik helyett Jézus példázatait ábrázoló rajzok a sétányon
2026. szeptember 20., vasárnap

Vége a vénasszonyok nyarának, hamarosan jelentős lehűlésre kell számítani

Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.

Vége a vénasszonyok nyarának, hamarosan jelentős lehűlésre kell számítani
2026. szeptember 19., szombat

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Hirdetés
2026. szeptember 19., szombat

Csipkebogyó, nadálytő, katáng – Tények és tévhitek az őszi gyógynövénygyűjtésről szakértői szemmel

Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.

Csipkebogyó, nadálytő, katáng – Tények és tévhitek az őszi gyógynövénygyűjtésről szakértői szemmel
2026. szeptember 19., szombat

Színház és virágfesztivál: több területen is együttműködik Marosvásárhely Debrecennel

Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.

Színház és virágfesztivál: több területen is együttműködik Marosvásárhely Debrecennel
2026. szeptember 19., szombat

„Zaj, szemét, bűnözés”. Tiltakoznak Kolozsváron a pataréti családok városba költöztetése ellen

A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.

„Zaj, szemét, bűnözés”. Tiltakoznak Kolozsváron a pataréti családok városba költöztetése ellen
Hirdetés
Hirdetés