Élő falvak a bálnaházak helyett

Felmérés csereszerződéssel

A diákok számára stúdiógyakorlat volt az egyhetes terepmunka, amely beleszámít a tanulmányi eredménybe. A Pogányhavas kistérségi társulásnak pedig munkájuk olyan szakmai segítséget jelentett, amelynek árát, ha mástól rendelik meg, nehéz lett volna kifizetni. A felek ugyanis csereszerződést kötöttek: a diákok szállási, étkezési és utazási költségeit fedezi a társulás, cserébe a hallgatók szeptemberig elkészítik a kistérség fejlesztési stratégiájához szükséges településkép-védelmi tanulmányt.

A terepmunka előkészítését még februárban kezdték el az erdélyi Kós Károly Egyesülés csíkszeredai tagjai, kijelölve a felmérésre érdemes épületeket, a hét községben több mint harminc házat. A településkép-védelem azonban nem csupán egyes épületek állagvédelmét vagy helyreállítását jelenti, hanem gazdasági-társadalmi kérdés is. Ezért a diákok a felmért ingatlanok „előéletét”, a tulajdonosok jövőbeli elképzeléseit, életmódját, igényeit is feltérképezték.

Nem skanzent akarnak

„Hiába mondjuk a ház tulajdonosának, hogy őrizze meg változatlanul az épületet, mert szép. Mi magunk is összkomfortos lakásokból érkeztünk, milyen alapon vitathatnánk el egy hagyományos régi ház tulajdonosától a jogot, hogy fürdőszobát építsen magának?” – magyarázta Reischl Gábor építész, a diákok munkáját vezető tanár. A felmérés célja, hogy olyan szakmai megoldásokat javasoljanak, amelynek révén megmaradhat az épületek és ezáltal a települések tájjal és a helyi kultúrával harmonizáló összképe, ugyanakkor korszerű lakókörnyezetet is biztosítsanak. „Sem az értelmetlenül nagyméretű »bálnaházak«, sem a Disneyland-szerű skanzenek nem lesznek a faluturizmus célpontjai. Élő falvak kellenek, ahol a vendég és a vendéglátó is jól érzi magát, nemcsak a pénzt látják, hanem emberi kapcsolatok is kialakulhatnak. Ha ezt el tudja érni egy település, akkor visszatérnek a vendégei” – mutatott rá Reischl Gábor.

Hangsúly a szakmai érveken

A szakértők a hagyományos formák funkcionális megőrzésére világítanak rá: például a széles eresz és a tornác nyáron hűsebbé, télen védettebbé teszi a házat, tehát energiatakarékos is. A házak hagyományos kék színéről valamikor azt tartották, távol tartja a legyeket, és talán lehet is alapja a hiedelemnek, hiszen az agyag, amiből a színezéket nyerték, tartalmazhat ilyen anyagokat. „Ma mindenki zöldre festi a házát, a Gyimesekben egyenesen a szegénység színének tartják a kéket. Pedig olcsóbb és hasznosabb is a hagyományos kék, erről viszont fel kell világosítani az embereket, aztán ők maguk döntik majd el, mi a jobb nekik” – vélte Reischl Gábor. Hozzátette, egyelőre a lakosság a külföldi munkavállalás, a folyóiratok, a televízió révén csak egyoldalú, nem mindig hasznos információhoz jut.

Ezen kíván változtatni a Pogányhavas kistérségi társulás a Tegyük vonzóvá falvainkat nevű projekttel. Rodics Gergely, a társulás menedzsere szerint őszre a településkép-védelmi tanácsadó testület is összeáll. Ebben a polgármester mellett a kistérség által megbízott neves építész és két-három helybéli venne részt. A hangsúly a szakmai érveken, a közös és az egyéni érdek összeegyeztetésén, a párbeszéden lesz. „A településkép-védelmet nem az emberek ellen, hanem az emberekkel akarjuk elérni” – fogalmazott Rodics Gergely. Hozzáfűzte, ezért nyerhették el a felmérés költségeinek egy részét a bukaresti holland nagykövetség által a demokrácia fejlesztésére kiírt pályázaton.