A Házsongárdi temetőben állított emléktábla megkoszorúzásával ért véget vasárnap az a több napos emlékkonferencia Kolozsváron, amellyel a 70 éve kezdődő szovjet deportálások emlékét idézték fel.
2014. október 19., 19:562014. október 19., 19:56
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Szerencs város német nemzetiségi önkormányzata, valamint a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága közös rendezvénye keretében, „élő történelemórán” maguk a túlélők is megszólaltak.
A Szovjet deportálások a Kárpát-medencében 1944–1945-ben. Konferencia a Malenkij Robot emlékév keretében című rendezvénysorozat nyitóeseményén Mile József az egyik túlélő mesélte el deportálásának történetét.
A pénzt kidobták az ablakon
Bitay László, a szovjet deportálások másik kolozsvári túlélője pontosan emlékezett arra, hogy őt a Széchenyi téren fogták el az orosz katonák, ahonnan a Honvéd utcai törvényszékre vitték. Itt gyűjtötték össze a foglyokat, a kétszemélyes cellákba 25 embert is bezsúfoltak.
Elmondta, a rácsos ablakon át rálátott saját házukra. Aztán az éj közepén a törvényszék előtt sorba állították őket, ott találkozott az édesapjával. Ekkor értette meg, ha történetesen otthon marad, szintén elhurcolták volna.
Gyalog mentek Tordára, ahová délután kettőkor érkeztek meg holt fáradtan. Itt marhavagonokba zárták őket, egy-egy vagonban 70–80 embert is bezsúfoltak, noha a vagonokon olvasható volt, hogy hat ló vagy 40 ember fér el bennük. A háromnapos vonatút során a szovjet katonák időközönként betöttek a foglyokhoz fosztogatni, de a pénz nem érdekelte őket.
„Édesapámnál volt száz pengő, azt egyszerűen kidobták az ablakon” – mesélte Bitay László. Mint mondta, útközben néhányan megszöktek, ezek pótlására mindenkit beraktak a foglyok közé, akit a vasútállomások környékén találtak. Rámutatott, úgy élte túl a deportálást, hogy mire megérkeztek, egy kelés lett a lábán, és elfertőződött, így kórházba került. Az egész telet itt húzta ki, dolgoznia nem kellett, mert nem lehetett a lábára cipőt húzni.
Hercehurca a kártérítésért
Benkő Levente történész, újságíró és dr. Murádin János Kristóf, a Sapientia EMTE oktatójának előadásaiból kiderült: az erdélyi magyarok és németek egy részét a romániai munkatáborokba internálták, más részüket a Szovjetunióba hurcolták.
Benkő Levente Magyarok és németek internálása, magyarellenes atrocitások 1944 őszén Romániában című prezentációjában az erdélyi magyarellenes mészárlásokra is kitért. A vérengzések szemléltetéseként elmondta: amikor egy vegyes családban a román családapa azt kérte, hogyha a feleségét és gyerekeit lelövik, őt is lőjék le, megtették.
A román hatóságok ennek ellenére csak nagy harcok árán hajlandók a nemzetiségük miatt meghurcolt magyaroknak és családtagjaiknak járó kártérítést megítélni, mutatott rá a szakember, aki szerint a levéltárból kellett előásni az etnikai tisztogatást bizonyító rendeleteket.
Dr. Murádin János Kristóf Erdélyi magyarok és németek elhurcolása a Szovjetunióba 1944–
1945-ben. A deportálások emlékezete című előadásában elmondta: Kolozsvárról több mint ötezer német és németes nevű magyar civilt hurcoltak el „hadifogolyként”, köztük feltűnően sok értelmiségit.
A deportáltak 16 százaléka volt értelmiségi, ők haltak meg a leghamarabb, de összesen 1600–1800 kolozsvári pusztult el. A túlélők sem tudtak soha többé visszailleszkedni a társadalomba, hiszen még beszélniük is tilos volt az őket ért meghurcoltatásokról, mondta az előadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!