„Ahelyett, hogy a tanév megkezdése után elküldjük a pedagógusokat tíz nap fizetetlen szabadságra, inkább halasszuk el a tanévkezdést. Így a gyerekek is nyernének, és a tananyagot is könnyebb lenne bepótolni, mintha a félév közepén szakítanák meg az oktatási folyamatot” – érvelt Ciosu. Mint mondta, megtárgyalják a javaslatot a többi szakszervezeti vezetővel és a minisztérium illetékeseivel is.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) azonban ellenzi a FEN javaslatát, Aurel Cornea elnök szerint ugyanis nem lehet halasztani az iskolai év megkezdését, hiszen most ér véget egy három hónapos vakáció, és az elemisták novemberben újra szünidőre mennek. „Nem értek egyet a tanévkezdés halasztásával három hónap szünidő után. Az elemisták alig kezdik el az iskolát, novemberben újra vakációra mennek. Ha még levonunk tíz napot, a végén nem is lesz tanítás” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Cornea ugyanakkor úgy vélte, hogy a minivakáció nem járna költségmegtakarítással, hisz emiatt télen lenne hosszabb a program, amikor a kiadások sokkal nagyobbak, ezért szerinte nem időszerű a javaslat.
Nem támogatja a FEN javaslatát Ecaterina Andronescu oktatási miniszter sem. A tárcavezető tegnap úgy nyilatkozott, hogy ma tárgyal a szakszervezetekkel a kérdésről, és reméli, találnak más megoldást, hogy anyagilag minél kevésbé terheljék meg a tanárokat. „A tanév bizonyos számú napból áll. A tanterv szerint mindenik napra van tennivaló. Egyetlen elveszett nap az oktatási folyamatból vész el” – hangsúlyozta a miniszter.
Mint ismeretes, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter a hétvégén bejelentette, hogy a kényszerszabadság módozatairól mindegyik minisztérium maga dönt, és arra kérte a közalkalmazottakat, értsék meg az intézkedés szükségességét. Kifejtette, a tárcák maguk döntik el, hogy a fizetetlen szabadságot, a fizetéscsökkentést, a munkaidő csökkentését vagy az elbocsátást választják a bérköltségek csökkentése végett. A miniszter szerint a kényszerszabadság alkalmazásával nyert költségmegtakarítás már szerepel a kormány által szombaton elfogadott költségvetés-kiegészítésben.
Kivitelezhetetlennek tartják a tanévkezdés elhalasztását a háromszéki szakemberek is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónika kérdésére elmondta, a tanév struktúrájának minden egyes módosítása az oktatás minőségét veszélyeztetheti. „Ha tíz nappal később kezdődik a tanév, az gyakorlatilag két hét kiesést jelent, a tanterv azonban nem változik, nem csökken, tehát a tanároknak meg kell találniuk a módját, hogy ugyanazt az anyagot rövidebb idő alatt sajátítsák el a diákok” – mondta a főtanfelügyelő. Keresztély szerint ugyanez történik, ha a tananyag módosítása nélkül csökkentik az óraszámot, vagy ha év közben tíznapos kényszerszabadságra küldik a pedagógusokat.
„A tanítási idő szűkítésével a gyakorlatokra, a kulcsfontosságú képességek fejlesztésére szánt időt veszik el a diákoktól. A tanárok kénytelenek lesznek leadni az elméleti anyagot, anélkül, hogy maradna idő annak begyakorlására, elsajátítására” – magyarázta a szakember. A tanügyben és az egészségügyben kivitelezhetetlen a munkaidő csökkentése, állapította meg a főtanfelügyelő, aki a tíznapos kényszerszabadsággal sem ért egyet.
A betegnek sem lehet azt mondani, hogy elmarad a kezelés, mert az orvos kényszerszabadságon van, így a tanügyben sem javallott ez a módszer, vélte Keresztély Irma. Mint mondta, Kovászna megyében 146 pedagógusi állást kellett megszüntetni, s ezt úgy sikerült megvalósítani, hogy a töredékállásokat számolták fel. A háromszéki iskolákban az új tanévben a minisztérium által javasolt minimális óraszámot alkalmazzák, teljesen megszüntették a választható tantárgyakat, így ennyivel is kevesebb órát kell majd kifizetni a tanároknak.
Minősíthetetlen a kormány hozzáállása – kommentálta lapunknak a pedagógusok kényszerszabadságára vonatkozó döntést Nagy Gábor Kovászna megyei szakszervezeti vezető. „Ebben a kormányzati ciklusban hozzászokhattunk, hogy mindennap más ötletekkel rukkolnak elő, de egyiket sem ültetik gyakorlatba. Azt is bejelentették, hogy szeptember 2-án elfogadják a tanügyi törvényt, és abból sem lett semmi” – fogalmazott. Nagy Gábor úgy véli, hogy a tanítás a 2009/2010-es tanévben is ugyanúgy zajlik majd, mint eddig, nem lesznek számottevő változások, és a tíznapos kényszerszabadságból sem lesz semmi.
Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő egyébként tegnap szemfényvesztésnek nevezte azt, hogy a közalkalmazottak kényszerszabadságra küldése helyett az intézményvezetők maguk dönthetik el, hogyan csökkentik a költségeket. Tudomása szerint a nagyváradi iskolaigazgatók épp tegnap úgy határoztak: a következő három hónapban 5–5 százalékkal csökkentik a tanárok fizetését, arról azonban nem szólt a fáma, hogy jövőre hogyan kezelik a válságot. Dorel Luca megyei főtanfelügyelő a Krónika kérdésére határozottan cáfolta, hogy az iskolaigazgatók ilyen döntést hoztak volna.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.