
Az új egyházi parkolóház Kolozsvár belvárosában
Fotó: Orbán Orsolya
Jövő héten avatják fel a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének modern acélszerkezetre épített többszintes parkolóházát Kolozsvár belvárosában. A 330 férőhelyes létesítmény építési engedélyére hosszú éveket kellett várni, de továbbra is a kolozsvári városháza hozzáállásán múlik, hogy mikor állítja ki a nyitáshoz szükséges működési engedélyt.
2024. december 07., 16:502024. december 07., 16:50
2024. december 07., 17:042024. december 07., 17:04
Kolozsváron, a Házsongárdi temető főbejáratának szomszédságában elterülő telken épült fel a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének többszintes parkolóháza. Az ötlet még a 2010-es évek elején született meg, amikor a két református egyházkerület közös nyugdíjpénztárának vezető bizottsága beruházási lehetőségeket keresett a felhalmozódott bevételek jobb kamatoztatására.
Az 1959 januárjában, a korabeli kommunista román állam nyomására megalakult egyházi nyugdíjpénztár a kilencvenes években egy igen kedvező trendet élt át: a pályakezdő, fiatal lelkipásztorok számának megsokszorozódásával hirtelen sok lett a befizető, ugyanakkor kevesen mentek nyugdíjba, így a társadalombiztosítási járulékból egy jelentős összeg halmozódott fel az intézmény bankszámláin.
de az egyházi pénzügyi intézmény önfenntartó, nem mint az állami nyugdíjpénztár, amely csak masszív állami finanszírozásból tudja fedezni növekvő kiadásait.
Tárkányi Márton, a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy az elmúlt három évtizedben felhalmozódott tőke egy részét minimális kockázatú befektetések formájában hasznosítják. Több ingatlant vásároltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön, amelyekben folyamatosan nő a befektetett pénz értéke. Részvényesei a LAM mikrohitelt kínáló pénzügyi vállalkozásnak is, másrészt jelentős bevételeik származnak a bérleti díjakból. További hozamszerző befektetés az állampapír, de az igazgató azt is hangsúlyozza, hogy a nagy kockázati tényezőnek számító befektetésekkel – tőzsdézéssel például – nem foglalkoznak.
Erre az időszakra akarunk felkészülni a nyugdíjpénztár felhalmozódott tőkéjének jó befektetésével” – foglalta össze a beruházások elindításának mozgatórugóját az intézet igazgatója.
Az építők az utolsó simításokat végzik a parkolóház épületén
Fotó: Orbán Orsolya
Az újratervezési időszakban fogalmazódott meg a kolozsvári parkolóház felépítésének ötlete is. A két magánszemély tulajdonában lévő kolozsvári belvárosi telken korábban a kincses város önkormányzata szeretett volna parkolóházat építeni, de tervük dugába dőlt, végül a nyugdíjpénztárnak sikerült megvásárolni a Házsongárdi temető közvetlen szomszédságában lévő területet. Az ötlet Kató Béla jelenlegi püspöktől, akkori püspökhelyettestől származik, aki abban az időben egyházkerületi főjegyzőként a nyugdíjpénztár elnöke volt.
Az elkészült építkezési tervezetek közül egy korszerű acélszerkezetű építmény mellett döntöttek, amely jobb helykihasználást tett lehetővé, mint a hagyományos vasbeton szerkezetű épület. A 2017-re véglegesített tervrajzdosszié azonban kereken három évet állt a kolozsvári városháza bürokratikus rendszerében, amíg nagy nehezen kiállították az építkezési engedélyt. Tárkányi Márton szerint az Emil Boc vezette polgármesteri hivatal minden lehetséges módon húzta az időt, újabb és újabb papírokat kért, és amikor bő három évnyi hátráltatás után már nem volt mibe belekötniük, kénytelenek voltak engedélyezni a munkálatok elkezdését.
– mellesleg a régészek semmilyen érdemleges leletet nem találtak –, és mire jobban belelendültünk a munkálatokba, kitört az ukrajnai háború, és bekövetkezett az építőanyagok árrobbanása. Amikor elkezdtük az építkezést, egy kilogramm vas ára 3 lej volt, két év múlva pedig már 9 lejért is vásároltunk… A kezdeti gazdasági tervek felborultak, így gyakorlatilag a teljes beruházás a duplájába került. Jelenleg 16 millió eurós befektetésről beszélünk, amit teljesen önerőből finanszíroztunk. Ehhez nem kértünk és nem is kaptunk sem magyarországi, sem más forrásból származó támogatást” – hangsúlyozta Tárkányi Márton.
Tárkányi Márton ügyvezető igazgató bízik a nyugdíjpénztár jó befektetéseinek hozamában
Fotó: Makkay József
A 330 parkolóhelyet tartalmazó ingatlanban irodák, és egy földszinti kávézó is helyet kapott. Az ingatlan avatási ünnepségét december 13-án, péntek délben tartják meg, a tulajdonképpeni megnyitására azonban még várni kell, amíg a polgármesteri hivatal kiállítja a működési engedélyt. A nyugdíjintézet igazgatója erről közelebbit nem tudott mondani, de azt saccolta, hogy akár egy fél évbe is beletelhet, amíg az összes szükséges engedély birtokában felemelkedhetnek a sorompók a parkolni kívánó gépkocsivezetők előtt.
Egyelőre nem született döntés a parkolási díjakról, de az egyházi elöljáró hangsúlyozta, hogy piaci árat határoznak meg, mert profitorientált vállalkozásról van szó, aminek ki kell termelnie a 16 millió eurós beruházás költségeit. Amihez hozzáadódik a városházának fizetendő mintegy 700 ezer lejes évi ingatlanadó is.
Bérletes rendszerben egyelőre nem gondolkodunk, éjszakai differenciált díjszabásban viszont igen, hogy a környéken lakók igényeit is ki tudjuk elégíteni, hogy egy jelképes összegért a környéken lakóknak megérje reggelig a parkolóházban hagyni járműveiket” – ismertette az új parkolóház működtetési elképzeléseit az igazgató.
Az egyházi nyugdíjpénztár eddigi legnagyobb beruházását követően a következő öt évben nagy volumenű fejlesztésre előreláthatóan nem gondolnak. A zsinati intézmény vezetősége által támogatott eddigi beruházások olyan bevételi forrást teremtenek a nyugdíjpénztár számára, amely hosszú távú biztonságot nyújt a következő évtizedekben nyugdíjba vonuló lelkipásztorok és más egyházi alkalmazottak számára.

Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös nyugdíjpénztára parkolóházat építtet a kolozsvári Házsongárdi temető bejáratához, a kincses városi tanács csütörtökön elfogadta a temetőbejárat környékének részletes területrendezési tervét.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!