Petres elkerülné a zászlópereket

– Miért váltotta fel a megyei önkormányzatban elfoglalt alelnöki helyét a prefektusi tisztségre? Az előbbiben kizárólag a lakosságot képviselhette, az utóbbiban pedig a kormányt képviseli – bizonyos kérdésekben akár választói ellenében.

– Az RMDSZ vezetésének felkérésére vállaltam el a tisztséget. Nem érzek ellentmondást, kibékíthetetlen ellentétet a közszféra e két tisztsége között. Kizárólagosságról egyik esetben sem lehet beszélni, mert egyrészt a lakosság érdekei képviseletének is a törvényszabta határokon belül kell történnie, másrészt a kormánynak is a lakosság érdekében kell eljárnia.

– Beiktatásakor azt nyilatkozta, hogy a törvények és az intézmények ugyanazok. Ilyen körülmények között miért volt fontos az RMDSZ-nek magyar prefektust állítani Hargita megyében, annál is inkább, mivel eredetileg ezt nem tűzte ki célul?

– Pontosítok: azt mondtam, hogy az én beiktatásommal sem a hatályos törvények, sem az intézmény nem változott meg. Az RMDSZ döntéseiről, azok indokairól nem tudok nyilatkozni, viszont úgy gondolom, hogy egy magyar prefektus hozzá tud járulni ahhoz, hogy egy magyar többségű megye lakossága nagyobb bizakodással, nyugodtabban élje meg hétköznapjait.

– A román politikum és a fővárosi sajtó rendszerint a románság elnyomásával azonosítja Hargita megyét. Ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy Maroshévízen és környékén szinte egyáltalán nem érvényesül a kötelező kétnyelvűség elve. Mit szándékozik tenni ez ügyben?

– Rengeteg tennivaló akad Hargita megyében mind a törvényesség betartása, mind a két – vagy három, ha a romákra is gondolunk –, egymásra utalt közösség együttélésének formális és informális, formai és emberi feltételei kialakításának tekintetében. Az a dolgunk, hogy minden nap közelebb kerüljünk az ideális állapothoz, amikor a törvény mindenki számára ugyanúgy törvény. Nem fogunk kettős mércét alkalmazni. Ugyanakkor évek, esetleg évtizedek összes sikertelenségét nem fogjuk tudni pár hónap alatt orvosolni.

– A zászlóügyeket túlfeszítő Kovászna megyei román prefektus kollégája és annak elődei mindegyre a panaszlevelekkel takaróztak. Mire számíthatunk abban az esetben, ha Önt is elárasztják a szolgálatos feljelentők hasonló beadványokkal?

– Hargita megyére nem jellemzőek a zászlóperek, egyetlen, másodfokú eljárás van folyamatban. Nem tisztem mások munkáját minősíteni, ezt most sem fogom tenni. Minden beadványra, bármilyen témájú is az, kötelező válaszolnunk, így a jónéhány zászló témájú beadványra is. Úgy gondolom, hogy a hatályos törvények betartása mellett is ki lehet fejezni közösségi érzést, akaratot, és remélem, hogy lesz bennünk, közszereplőkben kellő bölcsesség ahhoz, hogy ne jussunk el a perekig.

– Magyarán: akkor sem fog perbe szállni azokkal a polgármesterekkel, akik kifüggesztik a székely zászlót, ha a feljelentők ezt várják el öntől?

– Intézményünk nem akkor száll perbe, amikor egy kérelmező ezt szeretné, hanem akkor, amikor a törvényesség betartása érdekében erre szükség van.

– Miként viszonyul azokhoz a tanácsi határozatokhoz, amelyekben az SZNT felhívására a helyi önkormányzatok az egyetlen, önálló közigazgatási régióhoz való tartozás óhaját fejezik ki? Szükségesnek tartja a pereskedést?

– Intézményünk, és a fölénk rendelt belügyminisztérium jogászainak véleménye az, hogy a hozzánk eddig eljuttatott, ilyen tárgyú határozatok nem állják ki a törvényesség próbáját. Ezt a véleményt az igazságszolgáltatás erősíti vagy cáfolja majd meg, mint minden olyan esetben, amikor a törvényességről alkotott véleményünk eltér az elemzett határozat vagy döntés meghozójának véleményétől.

– Apropó székelyföldi régió: mit szándékozik tenni az utóbbi évtizedek folyamán a moldvai megyékhez csatolt területek – falvak, hegyek, erdők – visszaszerzése érdekében?

– A többi érintett közszereplővel, gondolok a politikai képviseletre, a helyi és megyei önkormányzatok valamint intézmények vezetőire, azon leszünk, hogy minden lehetséges módon fenntartsuk a közösség, a megye lakosainak érdekeit.