Hirdetés

Elkerülhetetlennek tűnik a negyedik hullám, de már csak a be nem oltottak számíthatnak szigorításokra a szakértő szerint

Alacsony az átoltottság. Küszöbön a negyedik hullám, miközben Romániában a lakosság alig 30 százaléka van beoltva a koronavírus ellen •  Fotó: Bálint Eszter

Alacsony az átoltottság. Küszöbön a negyedik hullám, miközben Romániában a lakosság alig 30 százaléka van beoltva a koronavírus ellen

Fotó: Bálint Eszter

Az egyre több országban és egyre gyorsabban terjedő delta variáns miatt ma már elkerülhetetlen, hogy hamarosan Romániába is begyűrűzzék a koronavírus-világjárvány negyedik hulláma. A Krónikának nyilatkozó egészségügyi elemző szerint annak súlyossága, a halálesetek száma viszont nagyban múlik azon, hogy mennyire nő meg a lakosság körében az oltakozási hajlandóság. Lorenzovici László úgy véli, arra számíthatunk, hogy azokat fogják valamilyen módon szankcionálni, akik nem vették fel a védőoltást.

Bíró Blanka

2021. július 11., 08:552021. július 11., 08:55

Egyelőre Romániában nagyon jó a járványhelyzet, de az már látszik, hogy Európában hetente egy-két országban exponenciálisan megnövekednek az esetszámok, így a negyedik hullám elkerülhetetlen nálunk is – értékelte a járványhelyzetet és annak várható alakulását a Krónikának Lorenzovici László egészségügyi elemző. Az orvos-közgazdász szerint viszont biztosra vehető, hogy a küszöbön álló negyedik hullám semmilyen szempontból nem lesz annyira súlyos, mint a harmadik, de

elhalálozásokra továbbra is számítani kell.

Hirdetés

Hangsúlyozta, a súlyos esetek egy része még mindig megelőzhető lenne nagyobb fokú átoltottsággal.

Romániában nem túl rózsás
a helyzet

Lorenzovici László rámutatott, ezen a héten Hollandiában emelkednek az esetszámok, a múlt héten Spanyolország, azelőtt Portugália és Nagy-Britannia „dőlt ki”. Az esetszám-növekedés a szakember szerint önmagában még nem jelent veszélyt, ezért például Angliában továbbra is lazításokról beszélnek. „Ha egy országon végigsöpör egy enyhe lefolyású fertőzés, nem jelent újdonságot, ilyen helyzetek eddig is voltak, és ezután is lesznek. A kérdés az, hogy hány súlyos lefolyású eset lesz, és hány elhalálozás, a járvány milyen mértékben befolyásolja a kórházakban a többi beteg ellátását, a társadalom működését, mennyi munkaerő válik átmenetileg munkaképtelenné” – fejtette ki Lorenzovici László, aki szerint a jó átoltottsággal rendelkező országokban nem számítanak ebből a szempontból nagy problémákra.

Romániában viszont – tette hozzá kérdésünkre – nem ennyire „rózsás” a helyzet, hiszen a 28 százalékos átoltottság nagyon kevés, még akkor is, ha ehhez hozzáadódik azok száma, akik átestek a fertőzésen, és valamilyen szintű védelmet élveznek, bár egyre inkább az körvonalazódik, hogy a fertőzés nem nyújt akkora védettséget, mint a vakcina. „A vakcina nem a fertőzéstől véd teljes mértékben, hanem a súlyos lefolyástól. Felmerül, hogy az oltottak is terjesztik a vírust, és ennek azok lesznek az elszenvedői, akik nincsenek beoltva” – magyarázta a szakértő. Aláhúzta,

azt nem lehet pontosan felbecsülni, mikor ér el Romániába a negyedik hullám, hiszen nehéz eldönteni, hogy Spanyolországhoz, Németországhoz vagy éppen Olaszországhoz kötődik jobban, de előbb-utóbb „behurcolják” a vírust a hazatérő vendégmunkások vagy a külföldön nyaraló turisták.

„Az is biztos, hogy a negyedik hullámnak nem lesznek olyan súlyos következményei, az egészségügyi rendszer nem terhelődik le olyan mértékben. A harmadik hullámban gondot jelentett, hogy a második után még nem ürültek ki a kórházak, most ez nem így van. Viszont elhalálozások lesznek, amelyek egy jelentős része még mindig megelőzhető lenne oltakozással” – emelte ki az orvos-közgazdász.

Az oltakozási hajlandóság növekedése enyhíthetné a negyedik hullám erejét •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Az oltakozási hajlandóság növekedése enyhíthetné a negyedik hullám erejét

Fotó: Jakab Mónika

Megkülönböztetett óvintézkedések?

Az egészségügyi elemző kevesebb, enyhébb megszorításokra számít, hiszen meglátása szerint a gazdaság már nem bír el többet, nem tudna „lélegezni”.

Idézet
Egyértelmű, hogy a negyedik hullám miatt is lesznek járványügyi veszteségek, de a társadalom többet veszítene a megszorításokkal. Azt kell mérlegelni, hogy melyik a kisebb veszteség. Az életben sokszor vannak olyan helyzetek, hogy két rossz közül a kisebbet kell választani”

– fogalmazta meg Lorenzovici László. Felidézte, másfél év tapasztalata után most már látszik, hogy a korlátozások egy része teljesen felesleges volt, vagy aránytalan. „Ha visszanézzük a tavaly márciusi adatokat, kis esetszám volt és nagyon szigorú korlátozások, majd tavaly ősszel és idén tavasszal nagy esetszám és kisebb mértékű szigorítás, tehát kimutatható az aránytalanság. Ezt nevezik adaptív menedzsmentnek, ismeretlen helyzetben a döntéseket fokozatosan, lassan kell meghozni, nem vágjuk ki az erdőt, ha egy fa megbetegszik” – részletezte a szakember, aki szerint az országok adminisztratív és az egyének saját döntése lesz, hogy például mennyire engedik szabadon a turizmust, vagy ki vállalja, hogy elmegy nyaralni.

Lorenzovici úgy véli,

a beoltott személyeknek mindenképp nagyobb mozgásterük marad, a megszorító intézkedések inkább a nem oltottak felé mozdulnak majd el,

utóbbiak esetében radikálisabb döntések is megjelenhetnek, például a be nem oltott egészségügyi szakemberek nem dolgozhatnak a közszférában, vagy a be nem oltott diákok, egyetemisták nem mehetnek be a campusokba. „Egyre több lesz az ilyen típusú döntés, meg fogják lépni, mert nincs más választás” – szögezte le az egészségügyi elemző.

Gyengülő oltakozási hajlandóság

Az átoltottság továbbra is alacsony, és bár enyhe növekedést mutat a vakcinát egy nap alatt felvevők száma, korántsem olyan az ütem, hogy a jelenlegi 28 százalékról egyhamar összejöjjön a közösségi immunitást jelentő 70 százalék körüli. „Az elmúlt hat-nyolc hétben ijesztő és fájdalmas volt az oltásszám csökkenése, ez az elmúlt napokban enyhén emelkedik, a hét végéig a 3–5 százalékos növekedésre lehet számítani. Nem gondolom, hogy ez azért van, mert a lakosság tudatosabb lett. A növekedést részben a turizmus okozza, aki nyaralni készül, felveszi az oltást. Másrészt a hazatérő vendégmunkások kérik, hiszen tudják, vakcina nélkül nem mehetnek vissza dolgozni, a befogadó országban még nem kerültek sorra, vagy a rendezetlen státusuk miatt nem kérhetik az oltást. Ez abból is látszik, hogy az egydózisú vakcinánál van emelkedés, a vendégmunkások nem jönnek még egyszer haza az emlékeztetőért” – hangsúlyozta Lorenzovici László.

Arra is kitért,

kötelességének tartja az oltás fontosságáról tájékoztatni, figyelmeztetni, és „ezt kellene tenniük a véleményformálóknak, a politikusoknak, az egyházak képviselőinek, a pedagógusoknak,

mindenkinek, aki valamilyen formában meghatározza a nemzet haladását”. 

„Erdélyben megyékre lebontva egyértelműen kimutatható az összefüggés az érettségi eredmények, az átlagbér, az egy főre eső bruttó hazai termék és az átoltottsági arány között” – hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette, veszélyben eddig is összefogott a nemzet, ha árvíz van, mindenki megfog egy homokzsákot, „most is van egy konkrét helyzet, amikor lehet tenni a közjóért, félretéve a személyes félelmeinket”.

Idézet
A kérdést így is fel lehet tenni, hogy maradhatok-e közömbös, ha körülöttem emberek halnak meg. Nemcsak idősek, középkorúak is, gyerekek maradnak árván”

– hangoztatta Lorenzovici László.

Felidézte: egy, a csíkszeredai kórház által nemrég szervezett konferencián a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakemberei tartottak előadást, amelyen elhangzott, hogy a koronavírus hajszálér-elzáródást is okozhat a tüdő alveolusokban, ami miatt nem tud létrejönni a széndioxid-oxigén csere, a légzés.  Ilyen esetben már nem segít a lélegeztetőgép, csak az ECMO – teljes nevén extrakorporális, vagyis testen kívüli membránoxigenátor, amiből például Romániában csak néhány van a szívkórházakban.

„Akinek genetikailag olyan az immunválasza, a szervezete, fiatalon is súlyos lefolyású betegséggel kell megküzdenie, másnak csak enyhe lefolyásúval. Nem tudjuk, mi rejtőzik bennünk, egyelőre nincs gyógymód, nem segít más, csak ha oltással megelőzzük a betegség súlyos lefolyását” – húzta alá ismételten Lorenzovici László.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 16., hétfő

Erdélyben is változékony időjárás, sok csapadék várható ebben a hónapban

A következő két hétben országszerte hőmérséklet-ingadozásra és szinte napi jelleggel csapadékra kell számítani - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) február 16-március 1. közötti előrejelzéséből.

Erdélyben is változékony időjárás, sok csapadék várható ebben a hónapban
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Adócsökkentési törekvések: több mint 10 000 aláírással érkeztek Bukarestbe a székelyföldi polgármesterek

Több mint 10 ezer választópolgár aláírásával nyomatékosítva kérte hétfőn az adócsökkentés lehetővé tételét a kormánytól Korodi Attila csíkszeredai, Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi és Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester.

Adócsökkentési törekvések: több mint 10 000 aláírással érkeztek Bukarestbe a székelyföldi polgármesterek
2026. február 16., hétfő

Emil Boc a körgyűrűbotrányról: a szerződésbontás felé haladunk, de meglesz a terelőút

Emil Boc kolozsvári polgármester szerint az egymilliárd eurós körgyűrűprojekt botrányos ügye „az egyoldalú szerződésbontás felé halad”, ám megvárják a február 24-én lejáró határidőt.

Emil Boc a körgyűrűbotrányról: a szerződésbontás felé haladunk, de meglesz a terelőút
2026. február 15., vasárnap

Brutális gyilkosság Kalotaszegen: egy nap alatt elfogták a feltételezett elkövetőt

Az egész falut megrázta egy 65 éves férfi meggyilkolása Magyarlónán: a holttestet szombaton találták meg a rendőrök, és azonnal nagyszabású nyomozás indult az elkövető felkutatására.

Brutális gyilkosság Kalotaszegen: egy nap alatt elfogták a feltételezett elkövetőt
Hirdetés
2026. február 15., vasárnap

Miért közömbösek a fiatalok a választások iránt? – Konferenciát szerveznek Kolozsváron

Miért alacsony a fiatalok részvétele a választási folyamatokban – ez a témája annak a konferenciának, amelyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szervez Kolozsváron.

Miért közömbösek a fiatalok a választások iránt? – Konferenciát szerveznek Kolozsváron
2026. február 15., vasárnap

Nagy kövekkel akadályozzák az egyik városban, hogy az autósok a járdára parkoljanak

Nagy köveket helyeztek el Temesváron a hatóságok, hogy az autósok ne parkoljanak a járdákra és a zöldterületekre. A lakosok egy része fel van háborodva.

Nagy kövekkel akadályozzák az egyik városban, hogy az autósok a járdára parkoljanak
2026. február 15., vasárnap

135 km/órával száguldott a városban

Kirívó gyorshajtást mértek a rendőrök Nagybányán. Egy 24 éves nő 135 km/órával hajtott a város egyik utcáján, jogosítványát azonnal bevonták.

135 km/órával száguldott a városban
135 km/órával száguldott a városban
2026. február 15., vasárnap

135 km/órával száguldott a városban

Hirdetés
2026. február 15., vasárnap

Csipkerózsika-álmából ébred a hátszegi Pogány-kastély

Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.

Csipkerózsika-álmából ébred a hátszegi Pogány-kastély
2026. február 15., vasárnap

Felfüggesztették a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított nagybányai történelemtanárt a vizsgálat idejére

A jogi eljárások lezárásáig nem tarthat órákat az a nagybányai magyar történelemtanár, akit szexuális bűncselekményekkel gyanúsítanak. A pedagógus felfüggesztéséről szóló döntést a Németh László Elméleti Líceum igazgatótanácsa hozta meg.

Felfüggesztették a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított nagybányai történelemtanárt a vizsgálat idejére
2026. február 14., szombat

Szili Katalin a „csángók keresztanyja” címet, Borbáth Erzsébet a Csángómagyarságért Díjat kapta Bákóban (VIDEÓ)

Megtartották szombaton Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének farsangzáró rendezvényét, a Csontkirály és Babkirály elnevezésű ünnepséget.

Szili Katalin a „csángók keresztanyja” címet, Borbáth Erzsébet a Csángómagyarságért Díjat kapta Bákóban (VIDEÓ)
Hirdetés
Hirdetés