Fotó: Szucher Ervin
Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.
2016. január 13., 19:382016. január 13., 19:38
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.
„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hegyimentők és csendőrök közbelépésére volt szükség szombaton a torockói Székelykőn, ahol magyarországi turisták kértek segítséget, miután medvét látva letértek a hegyi ösvényről, és egy nehezen megközelíthető területre kerültek.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték a felújítás alatt álló épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
A több romániai, erdélyi útépítési versenytárgyaláson a nyertes konzorciumok tagjaként szereplő Integral Inženjering bosnyák cég azt állítja, senkit nem hatalmazott fel arra, hogy vállalkozásuk részt vegyen bármiféle romániai közbeszerzési eljáráson.
Új, különösen veszélyes telefonos csalási módszerre figyelmeztet a román belügyminisztérium: az elkövetők az AI segítségével hozzátartozók hangját utánozzák, majd pánikkeltő hívásokban próbálnak azonnali pénzátutalásra rábírni áldozataikat.
Nagyszabású városi funkcióváltó fejlesztést terveznek Marosvásárhelyen, az Egyesülés negyedben található egykori „fotógyár” területén, amelyet még Nicolae Ceaușescu idejében úgy építettek meg japán segédlettel, hogy gyakorlatilag lebonthatatlan.
Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a téli játékokon.
Nemzetközi jelentőségű római kori lelőhelyre építenének buszpályaudvart Gyulafehérváron. Az erdélyi város önkormányzati testülete pénteken beleegyezését adta a projekthez.
Az elmúlt egy hónapban több kelet-magyarországi megyében bizonyosodott be a madárinfluenza jelenléte, ezért az Arad megyei állategészségügyi igazgatóság a román–magyar határ mentén, 25 kilométeres körzetben óvintézkedéseket rendelt el.
Egy új figyelmeztető tábla jelent meg a délnyugat-romániai közutakon, amely az akaratlan roaming veszélyére hívja fel a szerb határ térségében autózók figyelmét.
Látogatottsági adatok