Fotó: Szucher Ervin
Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.
2016. január 13., 19:382016. január 13., 19:38
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.
„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
A nagyváradi repülőtér 2025-ben „történelmi eredményeket” ért el, amelyeket az utasforgalom jelentős, 52 százalékos növekedése, a belföldi és nemzetközi járathálózat bővítése, a cargo fejlesztése, valamint a saját bevételek megduplázódása fémjelzett.
Kézdivásárhelytől Nagyváradig tartanak idén is Ég és Föld nagyheti koncerteket, ahol a szakrális és népzenei művek találkozása a húsvéti ünnepre való lelki ráhangolódást segíti.
„Jó hírekről” számolt be pénteken Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke észak-erdélyi autópálya épülő szakaszaival kapcsolatban.
Hivatalosan is elrajtoltak a Szemenik-hegység nagyszabású turisztikai beruházásának a munkálatai, amelyek több mint 224 millió lej értékű fejlesztést jelentenek a Bánsági-hegyvidék számára – közölte Ioan Popa resicabányai polgármester a közösségi oldalán.
Civil összefogással próbálják megmenteni a Pákey Lajos építész tervezte egykori mócsi kórházépületet: a helyiek egyesületet hoznának létre, és már petícióban kérik az önkormányzat támogatását a sürgős beavatkozáshoz.
Időszakos határátkelő nyílik Románia és Szerbia között a Bánságban, a Bega-csatorna partján kiépített, Temesvárt Nagybecskerekkel (Zrenjanin) összekötő kerékpárúton – közölte pénteken a román határrendészet.
A dráguló benzin és gázolaj hatására ismét sokan fordulnak a LPG, azaz cseppfolyósított gáz felé, de a váltás nem csak pénzügyi kérdés: szigorúan szabályozott műszaki és jogi folyamat, amelyet nem szabad félvállról venni.
Hargita megyében vasárnap hivatalosan is lezárul a 2025–2026-os síszezon, az utolsó működő pályák pedig – ahogy általában minden évben – a Madarasi-Hargitán találhatók.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató a Krónikának elmondta: elképzelhető, hogy ezen a nyáron a megszokottnál egy-másfél hónappal korábban be kell vezetni a vízhasználati korlátozásokat.
Látogatottsági adatok